Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. július 8.

Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött a Miniszterelnökség a Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázat módosításáról.

A gazdálkodók 2016. május 11-én ismerhették meg a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatát, melynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására.

A hamarosan megjelenő módosítás eredményeként többek között lehetővé válik a 12 évnél idősebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztése, továbbá változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek és egyszerűbbé válnak az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások.

Annak érdekében, hogy a módosított felhívást a pályázók minél szélesebb körben megismerhessék, a támogatási kérelmek benyújtására 2016. július 6-a helyett 2016. augusztus 1-től lesz lehetőség. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.

A 2014-2020-as időszakban az elfogadott programok alapján közel másfél milliárd eurós uniós forrást biztosítanak K+F tevékenységek támogatására. Ennek köszönhetően számos jó ötlet születik a pályázatok keretében (is), amelyek hatékonyabb hasznosulását hivatott segíteni GINOP-2.1.3-15 – Iparjog pályázat, valamint a hazai forrású Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett IPARJOG_15 pályázat.

A két konstrukció lényegében kiegészíti egymást, míg a GINOP-2.1.3-15 Iparjog pályázatra Budapest és Pest megye kivételével, a konvergencia régiókban székhellyel/telephellyel rendelkező szervezeteknek lehet jelentkezni, addig az IPARJOG_15 pályázat kifejezetten a közép-magyarországi székhellyel/telephellyel rendelkező természetes személyeket és vállalkozásokat támogatja.

A pályázat keretében a szellemi alkotásokat hazai és nemzetközi szinten is lehetőség van levédetni. Kevesen tudják azonban, hogy a pályázat nem csak erről szól, az oltalmak megszerzésén túl jóval több lehetőséget kínál az innovatív vállalkozások számára.

Az áprilisban megjelent Éves Fejlesztési Keret menetrendje alapján most júliusban várható GINOP programon belül a KKV szektornak szóló kombinált pályázati lehetőség megjelenése. A Felhíváshoz összesen 75 milliárdnyi hitelt és 37,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás tartozik, melyet a mikro-, kis-és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásaikhoz vehetnek igénybe.

A kombinált termék valamiféle elegye lesz a már korábban megjelent (jelenleg szünetelő) GINOP-1.2.1, GINOP-1.2.2 Termelői kapacitásbővítői konstrukcióknak és a jelenleg is elérhető, nagy sikernek örvendő GINOP-8.3.1-16 kódszámú Hitelprogramnak.

A dolgozók egészségének és biztonságának fejlesztésére 2 milliárd forintos keretösszeggel pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t szerdán.

Rákossy Balázs ismertette: 20 millió és 142 millió forint közötti összegben vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el azok a projektek, amelyek az adott ágazatra vagy alágazatra leginkább jellemző egészségkárosító vagy baleseti kockázati szempontból leginkább meghatározó esetek kivédésére, megelőzésére irányulnak, illetve a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatására, szemléletformálására, tudatosságának növelésére fókuszálnak.

Kifejtette: támogatható például a munkavédelmi képviselők számára készülő tananyagok, oktatási segédanyagok kidolgozása, aktualizálása, online közzététele és eljuttatása a munkáltatóknak. A támogatás szintén felhasználható képzések szervezésére, a munkavédelmi szaktevékenységek fejlesztésére, illetve hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer bevezetésének támogatására.

2016.07.01-től Megváltozott a Széchenyi 2020 és Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Ügyfélszolgálatának telefonos elérhetősége az alábbiak szerint:

A Széchenyi 2020 Ügyfélszolgálatának +36 40 638-638-as belföldről helyi tarifával hívható kék száma megszűnik, helyette 2016.07.01 napjától az Ügyfélszolgálat KIZÁRÓLAG az új, vezetékes tarifával hívható +36 1 896 0000 telefonszámon érhető el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Ügyfélszolgálatának +36 40 200 617 valamint a +36 1 688 2500 telefonszámai megszűnnek, helyettük 2016.07.01 napjától az Ügyfélszolgálat telefonon KIZÁRÓLAG a +36 1 896 6666 számon érhető el.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy csak azon ügyfelek részesülhetnek fejlesztési támogatásban, akik a munkaügyi előírásoknak megfelelően folytatják tevékenységüket, tehát igazolni tudják rendezett munkaügyi kapcsolataikat.

A Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos keretösszegéből is csak az államháztartási törvényben és annak végrehajtási rendeletében leírt munkaügyi feltételeknek megfelelve lehet támogatást elnyerni. Az Irányító Hatóság a támogatói kérelem elutasításáról dönthet, ha a hatóság munkaügyi bírságot szab ki a pályázóra többek között azért, mert nem gondoskodik alkalmazottainak bejelentéséről, az életkori feltételeket figyelmen kívül hagyja, nem tartja be a munkaszerződésben vállalt munkabér kifizetésének határidejét, vagy nem tesz eleget az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség követelményének.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. július 1.

A bő egy hónapja elindított, 44 milliárd forintos keretösszegű, nulla százalékos uniós hitelnél mintegy 30 milliárd forintnyi beruházásról zajlanak országszerte a tárgyalások, ebből közel 12 milliárd forintnyi hiteligényt már elkezdtek berögzíteni az MFB rendszerébe és közülük 3,8 milliárd forintnyi igénynél már a komplett hiteldossziét benyújtották - jelezte az MFB Pontokról rendezett országos road show utolsó, csütörtöki székesfehérvári állomásán Eőry Gábor. A Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója azt is elmondta: elkezdték összegyűjteni a szakmai felvetéseket és ezek alapján várhatóan módosításokat javasolnak majd az Irányító Hatóság felé a hitelfelvétel bizonyos feltételeiben. Az biztos, hogy a nulla százalékos kamat nem változik, ahogy az is, hogy érdemes sietni a beruházási elképzelések kidolgozásával, mert a hatalmas érdeklődés miatt a keret a nyári hónapokban kimerülhet.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Kormány célja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a következő 7 évben több mint 700 mrd forintot meghaladó mértékű hitelt - visszatérítendő támogatást (VT) - közvetítsen a vállalkozások számára, ezzel is javítva az ország gazdasági szereplőinek versenyképességét.

Az MFB ezen 0%-os kamatú hitelek, azaz visszatérítendő európai uniós pénzek vonatkozásában, a pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtására, valamint az MFB Pontok kialakítására kiírt egy közbeszerzést, melyet a Takarékbank, a B3 Takarék Szövetkezet, a Budapest Bank, és az FHB által alkotott Konzorcium nyert el.

A Konzorcium egyik tagja, a Takarékbank felkérte a Vanessia Kft-t, hogy a bank munkatársait felkészítse a visszatérítendő támogatásokon felül a vissza nem térítendő pályázati forrásokkal kapcsolatos tudnivalókra, bemutassa nekik a pályázati intézményrendszert és az azt szabályozó eljárásrendet.

Egy hónapon belül várható a felhívás, amely hazai borászatok fejlesztését támogatja. Előreláthatólag a pályázók nem csak mezőgazdasági termelők lehetnek, hanem legalább 1 éve működő mikro-, kis-, és középvállalkozások is. Jó hír, hogy időközben kétszeresére emelték a keretösszeget, amely így már 40 mrd forint.

Már meglévő vagy induló borászati üzemek számára borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz, energetikai hatékonyság növeléséhez nyújtanak támogatást.

Maximum 200 millió Ft támogatás igényelhető, konvergencia régiókban kedvezőbb, 50%-os támogatási intenzitással, a Közép-magyarországon megvalósuló projektek 40%-ban támogatottak.

Nyárra várható az infokommunikációs fejlesztéseket és a felhőalapú online üzleti szolgáltatások alkalmazását támogató felhívás, melyet egészen biztosan sok hazai vállalkozás tűkön ülve vár. Nem csoda a nagy érdeklődés, hiszen több mint 3 éve nem volt a vállalkozásoknak lehetőségük ilyen irányú fejlesztéseikhez támogatást igényelni. A pályázat több elemében is megújul a korábbi vállalati folyamatmenedzsment támogatására szolgáló GOP pályázattípusokhoz képest, ezeket a változásokat foglaltuk most össze rövid bejegyzésünkben.

A GINOP 3.2.2 pályázati konstrukció alapvető célja, hogy lehetőséget biztosítson a vállalkozások számára elavult eszközeik, hardver és szoftver parkjuk komplett cseréjére, illetve korszerűsítésére.

A pályázat keretében várhatóan pályázni lehet majd külön is bármelyik fejlesztés típussal (saját szoftver és bérelt szolgáltatás), de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is.

Szintén új elemként jelenik majd meg az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a konstrukció keretében kombinált formában nyílik lehetőség vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás (kamatmentes hitel) igénylésére.

Jövőre minden eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turisztikai célelőirányzaton és az újonnan létrehozott turizmusfejlesztési célelőirányzaton keresztül az ágazat fejlesztésére – jelentette be Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztos sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Kiemelte: 2016-ban a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint volt, ami csaknem megduplázódik, kerete 11 milliárd forint lesz. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési célelőirányzattal, ami az uniós pályázati támogatást kiegészítő nemzeti forrás – tette hozzá. A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja. A forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és nemzetközi marketingre, rendezvénytámogatásokra egyaránt jut majd, így az egész szakma "egyet léphet előre" – összegezte. A kormány célja, hogy gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben a turizmus minden eddiginél jobban teljesítsen, Magyarország és Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja, azaz "legyőzzük Prágát és ostromoljuk Bécset" – hangsúlyozta.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pest megyében" című (VEKOP-1.2.1-16 kódszámú) felhívás keretében a rendelkezésre álló keretösszeg kimerülésére tekintettel a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI.5.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése alapján 2016. június 28-tól 16.00 órától a beérkezett pályázatok értékelésének idejére a támogatási kérelmek beadása átmenetileg szünetel.

Júliusra várható az a régóta várt pályázati felhívás, melynek keretében a vidéki telephellyel rendelkező mikro-, kis-, és középvállalkozások épületenergetikai fejlesztéseikhez igényelhetnek uniós támogatást. Röviden összefoglaltuk Önnek a hamarosan megjelenő pályázat legfontosabb ismérveit:

Első és egyben legfontosabb feltétel, hogy a felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását és megújuló energiaforrás felhasználását megvalósító projektekre vonatkozóan lehet támogatási kérelmet benyújtani.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a pályázók köre mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók lehetnek, azonban nem lesznek támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

A GINOP menetrend legutóbbi módosításából (1201/2016. (IV. 15.) Korm. határozat) az is kiderült, hogy a 2016-4.1.1-16 pályázat 59,45 Mrd Ft vissza nem térítendő keretét a GINOP-8.4.4-4.1.1-16 felhívás keretében további 30,89 Mrd Ft visszatérítendő támogatási keretösszeggel egészítették ki.

A visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kötelező kombinálásán belül várhatóan legfeljebb 50 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető majd egy projektre, legalább 10%-os mértékű önerő mellett,a fennmaradó költségekre pedig visszatérítendő támogatás igényelhető.

Az elmúlt hónapokban rengeteg pályázati felhívás jelent meg, módosult, vagy éppen került felfüggesztére, így ember legyen a talpán, aki jelenleg kiigazodik ebben a pályázati "útvesztőben". Most egy kis segítséggel készültünk Önnek, azaz egy táblázatban összefoglaltuk, milyen pályázatokkal számolhat mostanában, milyen pályázatok vannak jelenleg is nyitva, illetve melyek azok, amelyeket még ugyan nem hírdettek meg, de a kormányzati tájékoztatás alapján a közeljövőben várható.

Lássuk tehát az aktuális és hamarosan mejelenő pályázatok listáját fejlesztési célterületenként, beadási és értékelési határidőkkel.