Augusztus 20-i hatállyal megjelent az EU-s pályázatok szabályrendszerét tartalmazó 272/2014-es rendelet módosítása (247/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet), amely több jelentős és pályázóbarát módosítást is tartalmaz, ezeket foglaltam össze Önöknek néhány mondatban.

A rendelet leglényegesebb három módosításával

• ismét kötelező lesz az előzetes társadalmi egyeztetés,
• eltörölték a pályázatok értékelési határnapok előtti felfüggesztésének lehetőségét,
• kiterjesztették az 50%-os előlegigénylés lehetőségét a vidékfejlesztési pályázatokra is.

Igen, jól olvasta, visszatér a pályázati eljárásrendbe a 2007-2013-as pályázati ciklusban megszokott, bár sokak által eredményességét illetően bírált társadalmi egyeztetés, sőt kötelező lesz. Ez utóbbi azért lényeges kiegészítés, mert eddig is megvolt erre vonatkozóan a jogszabályi háttér, mégis, idén még egyetlen esetben sem találkoztunk a pályázati felhívás előzetes közzétételével. Mostantól viszont minden - a kiemelt felhívásokon kívüli - EU-s pályázatnál kötelező lesz még a hivatalos meghirdetés előtt egy tíznapos nyilvános konzultációt tartani a kormány hivatalos pályázati oldalán keresztül.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásnak eddig sem és most sem az a legfontosabb haszna, hogy hatással tudunk lenni a kiírókra, vagy kiírás tartalmára, valljuk be, eddig is főleg csak a triviális, szakmailag aggályos, jogszabályba ütköző, vagy gyakorlatban kivitelezhetetlen elemek módosítását lehetett kierőszakolni egy ilyen egyeztetés alkalmával, vagy még azt sem.

Ami viszont a társadalmi egyeztetéssel lényeges segítségként együtt járt, hogy a szakma is megismerhette a pályázati felhívás tartalmát, annak tényleges megjelenése előtt, így elő lehetett készülni a felhívásokra, jóval kevesebb volt a meglepetés.

De talán ugyanennyire örömteli, hogy végre a pályázati felhívás időzítésével kapcsolatban is többet fogunk tudni. Most mindössze egy éves menetrend áll a rendelkezésünkre, amelyben talán nincs is olyan tétel, ami annak megfelelően került volna kiírásra, sőt a menetrendhez képest sok esetben több hónapos a csúszás, mígnem egy nyugodt péntek délutánon, amikor senki nem számít rá, becsap a ménykű. Talán Ön is osztja a véleményemet, hogy nem könnyű ilyen bizonytalan környezetben szakmai munkát végezni.

Pályázat célja 

A Felhívás célja a vidéken élők számára új munkahelyek létrehozása, és ezáltal a vidéki települések élhetőbbé, vonzóbbá tétele. Az intézkedés támogatja a tanyás településeken és vállalkozáshiányos aprófalvas területeken megvalósuló tevékenység-, illetve vállalkozás-fejlesztéseket.

A támogatás fő céljai:

• 1. célterület: a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítása
• 2. célterület: a vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltató új mikrovállalkozás indításának előmozdítása

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 13,85 milliárd Ft, amely az alábbi két célterületre bontva kerül megnyitásra:

• 1. célterület: -„Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja” 5,54 Mrd Ft.
• 2. célterület: - „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – mikrovállalkozás indítása” 8,31 Mrd Ft.

A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1154 db.

Az igényelhető támogatás: 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg 5 évre.

A támogatás 75%-a az első kifizetési kérelem benyújtás alkalmával, a fennmaradó 25% támogatási összeg igénylés az üzleti terv teljesítése előrehaladásának függvényében, legkorábban az első igényléstől számított 36 hónap elteltével, de legkésőbb 48 hónapon belül tervezhető és igényelhető.

Pályázat célja

Jelen felhívás célja, hogy az elmúlt időszakban létrejött több mint 200 klaszter kezdeményezésből kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export tevékenységükkel, illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságukkal képesek legyenek jelentős fejlesztési projektek megvalósítására, valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő tevékenység elérésére.

Támogatás összege, mértéke

A támogatott támogatási kérelmek várható száma 25-30 db.

Az Akkreditált Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban, ugyanakkor a klasztertagok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmük értékelésekor a felhívásokban megszabott feltételek teljesülése esetén előnyökben részesülhetnek.

Támogató döntést követően Akkreditációs Tanúsítvány kiállítására kerül sor a nyertes klaszter részére, amely tartalmazza az akkreditációs címhez tartozó jogokat és kötelezettségeket.

Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság két év határozott időtartamra szól, amelynek leteltét követően a cím viselésére vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik. Az akkreditációs cím a két év letelte után megújítható, melyhez újra támogatási kérelmet kell benyújtani jelen Felhívásra. 

Szeptembertől újabb, a gazdák számára jelentős pályázati felhívások megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. A várható támogatásokról és a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a XXV. Farmer-Expon, Debrecenben.

A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig összesen harmincöt darab pályázat jelent meg. A közel 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség mintegy 890 milliárd forintot már meghirdetett, amely a rendelkezésre álló forrás több mint kétharmada. Jelenleg a további – még több mint harminc – pályázati felhívás előkészítése és minőségbiztosítása folyik, melynek eredményeképpen az ősztől újabb kiírások megjelenésére számíthatnak a gazdálkodók.

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, emögött azonban egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - számolt be róla múlt héten a Portfolio.

Az új EU-s pályázatok állami értékelési rendszerbe május végétől jelentkezhetnek az az államigazgatás különböző berkeiben dolgozó szakértők. Az új rendszer világosan deklarált célja az volt, hogy átláthatóbb, transzparensebb és elszámoltathatóbb szervezetben értékeljék a 2014-2020-as ciklus legtöbb pályázatát, ki lehessen küszöbölni az előző uniós ciklus pályázati visszaéléseit, illetve értékelési rendszerbeli hibáit.

Mivel az eltelt 3 hónapban a szükségesnek vélt 3000 pozícióra mindössze 850 jelentkezés érkezett, a kormány lazított a korábban meghirdetett feltételeken, sőt, a korábban eltiltott személyi kört, azaz az Irányító Hatóságoknál dolgozó korábbi értékelőket is felkérték az új rendszerbe való jelentkezésre, kvázi kötelezővé tették számukra a jelentkezést a pályázatértékelői rendszerbe.

A héten, augusztus 18-21 között rendezik meg Magyarország egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítását, mely az agráripari ágazatcsoport részeseinek és partnereinek igyekszik minél szélesebb körű és minél hatékonyabb lehetőségeket biztosítani a kapcsolatteremtésre, a kapcsolatok elmélyítésére, a megmérettetésre, egyszóval az előrelépésre. Az expon a Vanessia Kft debreceni irodájának munkatársai is ott lesznek, ha arra jár, keresse standunkat. Néhány szó a rendezvényről és a várható programokról:

A Farmer-Expo szakkiállítás évek óta a leglátogatottabb szakmai kiállítások közé tartozik. Az elmúlt években átlagosan mintegy 30.000 érdeklődő látogatott ki a négy napos rendezvényre. Elmondható, hogy kialakult egy úgynevezett törzsközönség, aki évről évre visszalátogat a rendezvényre. A látogatók összetétele a kiállítás szakmai színvonalát tükrözi, hiszen az érdeklődők 70%-a valamilyen szinten kapcsolatban áll a mezőgazdasággal.

Debrecen földrajzi fekvéséből adódóan a Farmer-Expo óriási vonzerőt jelent a szomszédos országokból érkező külföldi szakemberek számára is. Minden évben több száz üzletember érkezik Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából. Évre nő a Nyugat-Európából (pl. Németország, Ausztria, Olaszország) és a távolabbi országokból érkező üzletemberek száma is.

A kiállítás ennek megfelelően fórumot biztosít a közvetlenül mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, illetve az ehhez a szférához kapcsolódó, azzal partneri viszonyban álló hazai és külföldi cégeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek a termékeik, szolgáltatásaik bemutatására.

Agrár pályázatok terén a leggyakrabban feltett kérdés az STÉ számításával, illetve annak igazolásával kapcsolatban merül fel. A pályázatok esetében ugyanis a pályázói kört meglévő üzemmérethez kötik, a pályázatok többségében csak azok indulhatnak, akiknek üzemmérete meghaladja a 6.000 STÉ-t, míg más pályázatoknál indulhatnak a 3.000-6.000 STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdák és vállalkozások. A népszerű fiatal gazda pályázat esetén is bevazetésre került az STÉ potenciál, mint kifejezés, bár ennek módzsertana még jelenleg is kidolgozás alatt áll. De mi is ez az STÉ és hogyan számoljuk ki?

Az STÉ azaz a Standard Termelési Érték a hivatalos meghatározás szerint az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve euróban. A mutató lényegében arra szolgál, hogy összehasonlítható legyen két eltérő tevékenységet végző mezőgazdasági üzem mérete, azé a gazdáé, aki burgonyát termeszt 1 hektáron, a gazdáéval, aki gombát termeszt 50m2-en, vagy mondjuk 100 pulykát tart. Azt mutatja meg, hogy az adott növénykulturával vagy állatállománnyal éves szinten és euróban meghatározva mekkora kibocsátáts, leegyszerűsítve forgalom/bevétel realizálható.

Az euróban kifejezett STÉ kiszámításához segítséget ad a NAK honlapján elérhető STÉ kalkulátor, bár ez a kalkulátor fejlesztés miatt most átmenetileg nem elérhető.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, indulhat-e az adott mezőgazdasági pályázaton, ki kell tehát számolnia saját STÉ értékét. Az STÉ számítására és igazolására többféle módszertan is létezik, és a pályázó dönthet arról melyiket alkalmazza.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. augusztus 12.

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése" című – EFOP-3.2.9-16 kódszámú – felhívás.

A felhívás keretében kizárólag Család-és gyermekjóléti központok és a Család-és gyermekjóléti központok által kiszerződött feladatellátó szolgáltatók nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Pályázat célja és tartalma

A projekt átfogó célja az elsődleges prevenció megerősítésével az óvodás és iskolás gyermekek és fiatalok (köztük a szociálisan hátrányos helyzetűek) szociális jólétének, életminőségének javítása az óvodai és iskolai szociális segítés feladatellátás feltételeinek megteremtésével, szakmai tartalmának, a fenntartásához és rendszerszerű elterjesztéséhez szükséges humán és pénzügyi források meghatározásával.

Támogatás összege, mértéke

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,7 milliárd forint.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 18 millió Ft, maximum 40 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a Gyerekesély programok infrastrukturális háttere című – EFOP-2.1.2-16 kódszámú – felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,5 milliárd forint.

A felhívás keretében család- és gyermekjóléti központot fenntartó helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi, civil és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek az EFOP-1.4.2-16 vagy az EFOP-1.4.3-16 kiírás keretében nyertes támogatási kérelemmel rendelkeznek.

Szeptember elején jelennek meg a Modern vállalkozások programban a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére igényelhető szoftverpályázatok – mondta a program szakmai vezető helyettese kedden az M1 aktuális csatornán.

Koleszár Péter a program Vállalkozz digitálisan! projektjéről elmondta, első lépésként a projekt tanácsadó hálózatában dolgozó szakemberek helyszíni auditot hajtanak végre a vállalkozásoknál.

Tavaszi indulása óta csaknem 700 mikro-, kis- és középvállalkozás csatlakozott a Vállalkozz digitálisan! projekthez, nyár végéig pedig további 300 vállalkozás csatlakozására számítanak.

A kormány döntött a borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának fejlesztésére felkínált 20 milliárd forintos támogatási keretet megduplázták, ennek keretében 40 milliárd forint összegű támogatási forrásra lehet pályázni – közölte Gál Péter sajtótájékoztatón.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati felhívás már elérhető, és az első pályázatokat szeptember 12-én lehet beadni. A támogatás mértéke legfeljebb 45 százalék. Jelezte: egy kisebb kerettel a szőlőszerkezet-átalakítás támogatása is újra elérhetővé válik – ez a keret ugyanis tavaly kimerült. A pályázható támogatás összege 3 millió euró, több mint 900 millió forint lesz a tervek szerint.

A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.

Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.

Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.

Kiegészült a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése" című (VP2-4.1.2-16 kódszámú) felhívás dokumentációja az elektronikus felület használatához és e-kérelem benyújtásához segítséget nyújtó felhasználói kézikönyvvel és a hozzá tartozó, CSV fájlokat létrehozó importáló excel fájllal.

A  módosítás apropóján nézzük át a pályázat legfontosabb feltételeit:

A pályázat célja a terménytárolók műszaki színvonalának biztosítása, illetve a betárolt termények hosszú távú tárolását elősegítő technológiák fejlesztése.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a fenti fókuszterületi megosztás szerint 19,68 Mrd Ft. A támogatott projektek várható száma: 190 db

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 300 millió forint.

Negyvennégyből nyolc projektjavaslat kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól támogató KFI szakpolitikai véleményt az „Innovációs ökoszisztéma építése" (GINOP-2.1.5-15) című, 5 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat benyújtásához.

A többszintű szakértői bírálati rendszerben értékelt projektjavaslatoikkal többek között győri, szegedi, debreceni, miskolci és pécsi inkubátorok létrehozására pályázhatnak egyenként legfeljebb 600 millió forint vissza nem térítendő támogatásra a felelős Irányító Hatósághoz.

A támogató KFI szakpolitikai véleménnyel rendelkezők:

Támogató KFI szakpolitikai véleményt kapott projektjavaslatok az Innovációs ökoszisztéma építése (GINOP-2.1.5-15) felhíváshoz