Sajtószemle: Portfolio - 2017. augusztus 18.

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. január 3.

December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.

Most összefoglaljuk a lényeges változásokat, melyek részben buktatói lehetnek az új 2014-2020-as költségvetési ciklusnak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

"Még több uniós pénz a vállalkozásának! Minden korábbinál több uniós pénz érhető majd el a vállalkozások számára. Kibővül a vissza nem térítendő támogatások köre, emelkedik a pályázatok támogatási összeghatára..."

Akár egy tegnapi hírből is idézhettünk volna, de nem. Ez a részlet egy a Haszon Magazinban 2009 januárban megjelent cikkből származik, amelyben Korn Beatrixot, a Vanessia Kft  ügyfélkapcsolati igazgatóját kérdezték az akkori pályázati rendszer tapasztalatairól.

Nagyon érdekes látni így 6 év távlatából, mi volt, ami akkor a pályázatok vonatkozásában a legtöbb problémát okozta és mi az, ami akkor bizakodásra adott okot. Sok a hasonlóság, igaz?

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Még több uniós pénz a vállalkozásának Haszon Magazin 2009/01 szám

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

• egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
• vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
• vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.

Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (8) bekezdése alapján a kifizetések gyorsítása, valamint a projektek megvalósítása során felmerült költségek támogató általi mielőbbi megtérítése érdekében a Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság mint irányító hatóság az utófinanszírozású időközi kifizetési igénylésekre vonatkozó, százalékos és összegszerű korlátot 2015. szeptember 14-i dátummal eltörölte.

E módosítás eredményeként a megítélt támogatás 10 %-ánál, illetve 200.000 Ft-nál alacsonyabb összegű utófinanszírozású kifizetési kérelem is benyújtható. Egymilliárd forintot meghaladó összegű megítélt támogatás esetén is el lehet tekinteni a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összegtől.

A szabályozás fenti változását a folyamatban lévő kifizetési kérelmekre is alkalmazni kell.

Forrás: palyazat.gov.hu

Október közepére befejeződik a 2007-2014-es uniós támogatások kifizetése - közölte be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette: amit a kormány azt követően fizet ki, azt már nem az Európai Bizottság finanszírozza, hanem a magyar költségvetés túlvállalása lesz, ami azért kellett, hogy a 100 százalékos lehívási szintet el lehessen érni.