A kormány 25 milliárd forinttal segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében - közölte az agrárminiszter pénteken az MTI-vel.

Nagy István kiemelte: a koronavírus-járvány alatt a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működésének fenntartását, és ezzel az élelmiszerellátás folyamatosságának biztosítását a kormány prioritásként kezeli. Hozzátette: az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként dolgozta ki a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás formájában juttatnak 25 milliárd forintnyi többletforrást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. május 25.

A nyár végére várhatóan dönteni tud az agrártárca az ökogazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók által az év első három hónapjában benyújtott támogatási kérelmekről, ami azt jelentené, hogy ez a két pályázói kör további 50 milliárd forintos támogatást kapna - jelezte egy péntek délutáni gyulavári biosörfőzdés átadó ünnepségen Kis Miklós Zsolt.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent, „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás dokumentációja
Az Irányító Hatóság ezúton hívja fel a Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:

1. Kiegészítésre került a felhívás 4.2. fejezetének b) pontja. A kiegészítés értelmében adott célterület kapcsán eltérő szakaszokban benyújtott és különböző megvalósítási helyekre vonatkozó több kérelem alapján is részesülhet támogatásban ugyanazon támogatást igénylő.
2. A 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet - GDPR) előírásaiból fakadó kötelezettségekkel kiegészült a felhívás 7. fejezete.

A pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3., ugyanakkor információink szerint a keretösszeg már kimerült, így ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

Frissítés: 2019.03.21-én megjelent a közlemény arra vonatkozóan, hogy az Irányító Hatóság az érintett pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2019. április 4. napján 00 órától felfüggeszti.

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatról bővebb információt korábbi bejegyzésünkben talál: Április 3-ig még pályázhatnak az élelmiszeripari feldolgozó cégek

A március 4-i értékelési határnappal nem zárták be a nagy népszerűségnek örvendő „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázatot, így a pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3. lesz. Biztosat nem állíthatunk, de a keretösszeg véges és ahogy telnek a hetek, egyre inkább fennáll a veszélye, hogy ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. február 15.

Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Ahogy február elején a élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztését támogató pályázatot, úgy egy mai közlemény szerint az "Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című, GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú pályázat beadási határidejét is meghosszabbították egy hónappal, az alábbiak szerint:

"Értesítjük a Tisztelt támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határideje meghosszabbításra került 2019. február 15-ről 2019. március 18. 12:00 órára."

A 71 milliárd forintos keretösszegű kombinált hitelprogramnak pénteken, 2019. február 15-én lett volna az utolsó beadási határideje, de a mostani módosítással további 1 hónapnyi beadási szakaszt tettek lehetővé.

Az egy hónapos haladék oka, hogy a hivatalos pályázati statisztikák szerint a 71 milliárd forintos keretösszegből  az eddig megigényelt támogatás hozzávetőleg 73 milliárd forintnál járhat (36,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg ugyanennyi hitel), azaz a keret ugyan papíron kimerült, de számolva a hibás pályázatok szokásos arányával maradt még bőven elegendő mozgástér további igények befogadásához.

De érdemes iparkodni, újabb hosszabbítás egészen biztosan nem lesz és mivel nagy összegű igénylésekről van szó, egy-egy pályázat beadásával jelentősen módosulhat a rendelkezésre álló szabad forrás.

A január 30-i értékelési határnappal nem zárták be a nagy népszerűségnek örvendő „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázatot, így a pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. március 4. lesz.

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. 
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .

Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.

Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.  Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?

Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.

Következő értékelési határnap: 2019. február 19. 

Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.

Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.

A pályázat feltételeiről részletesebben itt tájékozódhat: Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Forrás: AM Sajtóiroda

Ma, azaz január másodikán nyílt meg az októberben megjelent "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat.

Kiknek szól a pályázat?

Amint októberben már összefoglaltuk: a felhívási szöveg szerint a pályázatnak az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázat, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. 
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .

Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.

Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.  Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?

Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. február 15-én. Az ünnepek okozta csonka december és visszarázódós január miatt elengedhetetlen, hogy ha szándékában áll indulni ezen a pályázaton, a pályázati előminősítést még az idei évben elvégezzük, a hosszabb időt igénylő folyamatokat pedig elindítsuk.

A kifejezetten élelmiszeripari középvállalkozásoknak szóló pályázat keretében olyan kapacitásbővítés támogatható, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

Az elmúlt hetekben már rengeteg szó esett az újonnan megjelent „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú pályázatról, melynek keretében 2019. január 2-tól igényelhető támogatás élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére.

A pályázat a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással foglalkozó termelők és vállalkozók jelentős köre számára nyújt segítséget a fejlesztéseikhez, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vállalkozások esetében kizárólag mikro- és kisvállalkozások élhetnek ezzel a pályázati lehetőséggel, középvállalkozások már nem.

Viszont számokra is van megoldás.

A GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" című pályázat ezt az űrt kívánja betölteni.

A pályázat csaknem két éve, 2017 februárjában nyílt, de mivel a pályázatra szánt 50 milliárd forintos keretből mindezidáig kicsit több mint 34 milliárdra érkezett be igény, így a pályázat már egyértelműen kifut a végéig, azaz egészen 2019. február 15-ig lehet a pályázatra kérelmet benyújtani.

A megvalósítandó projekt, ahogy említettem, vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú felhívás, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatban lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységek végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Fontos feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

2018 november 7-én módosult a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" elnevezésű (VP3-4.2.1-4.2.2-18 azonosító jelű) felhívás, azon belül is annak 8. számú mellékletben rögzített, a projekt kockázatosságának viszonyítási alapja kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében.

A módosítás előtt kockázatosnak minősült a projekt, ha annak elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi - vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évi -, vagy előző 3 év átlaga alapján számolt adóbevallás, illetve éves beszámoló szerinti adózás előtti eredmény összegének tízszeresét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel (Vállalkozás eredménye) tízszeresét.

A mostani módosítás jelentős könnyítést tett, amelynek értelmében:

Kockázatosnak minősül a projekt, ha annak elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi - vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évi -, vagy előző 3 év átlaga alapján számolt adóbevallás, illetve éves beszámoló szerinti

• természetes személyek, egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a pénzügyi adatok tábla szerint: „6. sor: Mezőgazdasági termelésből származó bevétel" + „7. sor: Mezőgazdasági szolgáltatásból származó bevétel" + „8. sor: Egyéb tevékenységek árbevétele" sorokban szereplő összegeknek a tízszeresét,
• kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a pénzügyi adatok tábla szerint: „8. sor: Értékesítés nettó árbevétele (9+10+11)" sorban szereplő összegnek a tízszeresét.