Várható agrárpályázatok 2023-tól

Közös Agrárpolitika KAP 2023-2027

Mint arról már bizonyosan hallott, 2021-2023 között egy átmeneti időszak került bevezetésre az agrártámogatások terén, így a Közös Agrárpolitika (KAP) következő költségvetési időszaka a kétéves átmeneti időszak után a 2023–27 közötti 5 évre szűkül. Nézzük meg, mire számíthatunk majd ebben az új pályázati ciklusban.

Az új KAP részben hasonló, azonban számos pontjában új részleteket is tartalmaz a korábbiakhoz képest. Kiemelt hangsúllyal megjelennek a fenntarthatósági és környezeti szempontok. Az új fenntarthatósági normák várhatóan egyre szigorodnak, ennek megfelelően megjelennek a banki finanszírozási és a támogatási oldalakon egyaránt.

Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására fordítani, az úgynevezett Zöld Felépítmény strukturális keretei között, ami azt jelenti, hogy több száz milliárd forint forrást fognak erre a célra fordítani Magyarországon a következő időszakban. Az éghajlatváltozás szempontjából előnyös jó gyakorlatokat nem csak kötelező előírások, de önkéntes vállalások ösztönzésével is kívánják segíteni, illetve ez alapján plusztámogatásra való jogosultsággal tervezik megvalósítani.

A megerősített környezeti alapfeltételek az összes közvetlen kifizetés és területalapú vidékfejlesztési intézkedés előfeltételévé válnak. A fenntarthatósági szempontok tehát várhatóan meg fognak jelenni a támogatások feltételeiként, ugyanakkor az említett banki finanszírozási oldalon is ugyan ez várható.

A jelenlegi szabályozások és az EU hosszútávú stratégiája alapján 2027-től kezdődő költségvetési ciklus várhatóan nagyon keményen fogja szabályozni a mezőgazdaságot a zöld átállást tekintve, ezért a jelenlegi időszakban javasolt minden gazdálkodónak a támogatási lehetőségekkel élve felkészülni ezekre.

A 2021–2027 közötti időszakban minden korábbinál nagyobb, 4382 milliárd forint összegre lehet pályázni. A 2023–2027-es időszakban a vidékfejlesztési támogatások keretében 2853 milliárd forintot fognak tudni a gazdálkodók felhasználni, a többi forrás lekötésre kerül a 2021–2022. években, nagyjából 1500 milliárd forint.

A Közös Agrárpolitika keretében a közvetlen támogatások a tervezet szerint a jelenlegi területalapú támogatás továbbra is elérhető lesz a gazdálkodók számára, a termeléstől függő jövedelemtámogatás mellett. Ezen felül megjelenik a kis és közepes gazdaságok támogatását célzó programok. Várhatóan évi 15 milliárd forintot fog fordítani az állam a fiatal gazdák támogatására. Fontos területeket képeznek a szőlő-bor ágazat, a méhészet, zöldség-gyümölcs termelői szervezetek ezért ezen piaci szereplőkre külön figyelem hárulhat a jövőben.

Fontos újításként jelenik meg az Agrárökológiai Alapprogram (AÖP), mely célja az agroökológiai alapprogram keretében a gazdálkodók az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek.

A pályázati alapú támogatások során az előzetes tervek szerint továbbra is hasonló területeken lesznek elérhetőek pályázatok, mint a korábbi támogatási időszakban.

Ezen felül új tervezett beavatkozás a

  • térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések,
  • társadalmi agrárvállalkozások együttműködései,
  • minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás,
  • Induló vidéki vállalkozások támogatása,
  • Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása.

Várhatóan a jövőben kiírt támogatások esetében új pályázati technikai újítások is meg fognak jelenni. Ilyen változás lesz, hogy az építések esetén a piaci árváltozások következtében lehetőség lesz bizonyos feltételek mellett módosítani a pályázatok építésre vonatkozó költségeit az aktuálisan meghatározott árak alapján. Emellett a támogatások két féle elbírálási prioritásként kerülhetnek meghatározásra, aminek köszönhetően akár 3-4 hónapra is csökkenhet a támogatási kérelmek értékelése.

Várható népszerű pályázati konstrukciók 2023-2027 között

  • A fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás (BISS)
    A jelenlegi egységes területalapú támogatás (SAPS) és zöldítés jogcímeit váltja fel
  • A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás (redisztributív támogatás) (CRISS)
    Az intézkedés alapvető célja a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása, a kis és középes méretű mezőgazdasági üzemek irányába történő forrásátcsoportosítás elősegítése, az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén.
  • Termeléstől függő jövedelemtámogatás (CIS)
    A termeléshez kötött támogatás olyan hektár- vagy állatalapú támogatás, amely egy adott elsődleges mezőgazdasági termék előállításához kapcsolódik. A beavatkozás alapvető célja az érzékeny vagy valamilyen nehézséggel küzdő ágazatok segítése, a valós, aktuális termelés ösztönzése és fenntartása. A kifizetések a mezőgazdasági üzemek számára egy kiszámítható, hektáronkénti vagy állatlétszám- alapú jövedelemtámogatást biztosítanak, ezáltal a termelők pénzügyi stabilitását növelik, piaci kockázataikat pedig csökkentik. Továbbra is kiemelt szakpolitikai cél az érzékeny ágazatok megsegítése, alapvetően az eddig jól működő, és megszokott termeléshez kötött támogatási rendszer maximális, 13+2%-os kiadási arány mellett történő folytatása.
  • Agrárökológiai Alapprogram (AÖP)
    környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek. Ha minden mezőgazdasági
    termelő igénybe veszi a támogatást, akkor is minimum 15 ezer forint/hektár támogatás érhető el.
  • Mezőgazdasági üzemek fejlesztése
    A beavatkozás alapvető célja a mezőgazdasági üzemek versenyképességének, hozzáadottérték-termelésének fokozása új, innovatív és környezetbarát termesztési, tenyésztési és termelési technológiák elterjesztésének és fejlesztésének támogatása révén. A beavatkozás az energiahatékonyság javításán és a megújuló energiaforrások támogatásán keresztül is támogatni kívánja a mezőgazdasági üzemekben a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az energiafelhasználás csökkenését.
  • Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése a mezőgazdasági termékek értéknövelésével
    A beavatkozás célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és a piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszerfeldolgozás vállalati hatékonyságának és versenyképességének növelése érdekében, továbbá a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, erőforrás- és energiahatékonyságot célzó fejlesztések támogatása.
  • Mezőgazdasági kisüzemek támogatása
    A beavatkozás alapvető célja a fejlődőképes mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése, a meglévő termékszerkezet piaci pozíciójának stabilizálása, a piaci igények alapján a termékszerkezet korszerűsítése és változatosabbá tétele, megtermelt alapanyagok feldolgozásával hagyományos, kézműves termékek előállítása, a termelési mód korszerűsítése, környezethatékonyság növelése, magasabb hozzáadott értékű termék előállítása, a digitalizáció előtérbe helyezése.
  • Induló vidéki vállalkozások támogatása
    Új tervezett beavatkozás.
    A beavatkozás célja a helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő vagy szolgáltató vállalkozások indításának előmozdítása a vidéki térségekben, különös tekintettel a tanyás településeken és a vállalkozáshiányos aprófalvas területeken megvalósuló vállalkozásfejlesztésekre. A beavatkozás a vidéki térségekben megvalósuló vállalkozásindítást ösztönző támogatás, ami hozzájárul a vidéki települések élhetőbbé, vonzóbbá tételéhez.
  • Tevékenységdiverzifikáció mezőgazdasági üzemen belül és kívü
    A vidéki térségekben működő mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók induló vagy már működő nem mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységeinek beindításával és továbbfejlesztésével megteremthető a gazdasági több lábon állás. A beavatkozás keretében azon tevékenységek támogathatók, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez. A beavatkozás a nem mezőgazdasági vagy nem erdőgazdálkodási termelő, feldolgozó és szolgáltató tevékenységek fejlesztését szolgáló beruházásokat támogatja.
  • Környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (AKG)
    Magyarország kiemelten fontosnak tartja az AKG-jellegű intézkedések folytatását és a támogatások folyamatosságának biztosítását. Ennek megfelelően olyan megoldás mellett döntöttünk, amely mindenképpen biztosítja, hogy az AKG és ÖKO támogatásban ne legyen kieső év, ezáltal az 2022- től továbbra is elérhető legyen a gazdálkodók számára. Az átmeneti évek második évétől, 2022. január 1-től indul az új 3 éves kötelezettségvállalási időszak, megemelt egységköltséggel meghirdetett, a VP szabályrendszere szerinti új AKG- és ÖKO-felhívásokkal, melyeket 2025-től újabb – a Stratégiai Terv szabályrendszere szerinti – AKG/ÖKO felhívások követnek majd.
  • Ökológiai gazdálkodás támogatása
    Az ökológiai gazdálkodás támogatása a Biodiverzitás Stratégia és a Termőföldtől az asztalig Stratégia célkitűzéseinek tükrében kiemelt jelentőséggel fog bírni a KAP Stratégiai Tervben. Továbbra is szükséges tehát az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, valamint az ökológiai gazdálkodás folytatásának támogatása is. A támogatás feltétele, hogy a gazdálkodó legalább a kötelezettségvállalás teljes időtartama alatt az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak, azaz a 834/2007/EK Tanácsi rendeleten, illetve 2022. január 1-jétől az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendeleten alapuló hazai jogszabályokban foglaltaknak megfelelő gazdálkodást folytasson szántó, gyep, ültetvény földhasználati kategóriában, az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.
  • Agroökológiai nem termelő beruházások
    Támogatott beruházások közé tartozik: biodiverzitás- védelmi célú évelő kultúrák telepítése, erózióvédelmi célú gyepes sávok kialakítása szántóterületeken, füves, cserjés sávok kialakítása szántóterületeken, gyeptelepítés, területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, vizes élőhelyek kialakítása, erózióvédelmi létesítmények létrehozása, part menti védősávok telepítése, agrárerdészeti rendszerek, úgymint mezővédő fasorok és fásítások kialakítása, illetve fás legelők létrehozása.
  • Minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás
    Új tervezett beavatkozás.
    Már működő minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás támogatása. Az együttműködésben a minőségrendszerhez újonnan csatlakozó termék-előállítók és a nekik beszállító alapanyag- termelők vehetnek részt. A támogatás két komponensből tevődik össze: Egyik díjazás a rendszerbe történő csatlakozás, a másik pedig a meghatározott időszakig való bennmaradás után jár. Az együttműködésben legalább két szereplő részvételével valósul meg a kitűzött cél teljesítése.
  • Társadalmi agrárvállalkozások együttműködései
    Új tervezett beavatkozás.
    Célja az ágazat szereplői közötti együttműködési és innovációs készségek erősítése.
  • Térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések
    Új tervezett beavatkozás.
    Célja mezőgazdasági termelők, gazdák, tanyagazdák és egyéb helyi szereplők között agrár-, aktív és ökoturisztikai együttműködések ösztönzése, a helyi értékek, hagyományok és vonzerők turisztikai célú bemutatását célzó programok megvalósítása, a helyi, egyedi vonzerők és szolgáltatások versenyképes turisztikai termékké szervezése; tanyahálózatok, a természeti és egyéb helyi értékek komplex bemutatását célzó tematikus témautak, fenntartható, rendszeresen megvalósítható, egyedi jellegű fesztiválok és hagyományőrző programok kialakítása.
  • Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása
    Új tervezett beavatkozás.
    Beavatkozás célja: A beavatkozás keretében olyan önkéntes együttműködések létrehozásának támogatása a cél, amelyekben a helyi biomassza-alapanyagot előállító gazdálkodók és helyi közszolgáltatást nyújtók hosszú távú megoldást találnak a biomassza fenntartható hasznosítására, beleértve, de nem kizárólagosan az import fosszilis tüzelőanyag kiváltását lokális biomassza-alapanyag felhasználásával, a legjobb elérhető technológiák alkalmazásával.
  • Vadgazdálkodási együttműködések támogatása
    Új tervezett beavatkozás.
    célja: Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók és a területileg illetékes vadászatra jogosultak együttműködései a vadon élő állatfajokkal történő együttélésből adódó konfliktusok megelőzése és mérséklése érdekében, a termelés biztonságának növelése és az élőhelyek biodiverzitásának megőrzése mellett.
  • Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása
    Új tervezett beavatkozás.
    Célja aktív helyi közösségek létrehozása, a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása a közösségi fejlesztésekre, a kommunikáció erősítésére, a vidéki közösségek együttműködésének, valamint a térségi együttműködések fokozása. A beavatkozás célja az okos falu stratégiák megalkotása, majd a fejlesztések támogatása, valamint ezekkel párhuzamosan a központi adatbázisok fejlesztése.
Pazsiczki-Kecze Zsanett
Pazsiczki-Kecze Zsanett

A Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karán végeztem gazdálkodási –és menedzsment szakon, pénzügyi szakirányon. Tanulmányaimat a Gazdaságtudományi Karon, okleveles közgazdászként fejeztem be vállalkozásfejlesztő mesterszakon, 2016 januárjában.
Mesterképzésem során lehetőségem volt részt venni gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésében, komplex fejlesztési feladatainak megoldásaiban illetve startupok elindulásának folyamatában. Megismerkedtem továbbá Magyarország és az Európai Unió által elérni kívánt célkitűzésekkel, ezekhez igazodva a meghirdetett különböző operatív programokkal és azok meghatározott prioritásaival.

A Vanessia Kft-hez 2016 tavaszán csatlakoztam, és ezidáig 250 projekt elkészítésében működtem közre. Ezen számos projekt kidolgozása által vehettem részt gazdasági társaságok fejlesztési céljainak megvalósításában. Szüleim vállalkozásából is adódóan szívügyem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési területen gazdálkodók támogatása, úgy, mint a pincészetek, borászatok fejlesztése; élelmiszerfeldolgozás; turisztikai fejlesztési programok; állattartó telepek korszerűsítése, kertészetek korszerűsítése. További szakterületeim gazdaságfejlesztés, infokommunikációs fejlesztések. A jövőben szeretném mélyíteni tudásomat a kutatás-fejlesztés és humánerőforrás fejlesztés területén is, mely számtalan kihívást és új feladatok ellátását jelenti számomra.

2021-től vezető tanácsadóként örömmel kísérem végig a vállalkozások gazdálkodási sajátosságait, értékteremtő tevékenységeit, elősegítve a cég partnereinek további fejlődését.

 

ELÉRHETŐSÉGEIM:

  (+361) 319-2707/116 mellék    (+36 30) 416-9489   zsanett[kukac]vanessia.hu

 

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.

https://www.high-endrolex.com/33