|
|
Az elmúlt hetekben számos kérdést kaptunk a VP6-6.4.1–16 azonosítószámú „A nem mezőgazdasági célú tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme a hozzánk leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszaink:
1. A pályázat keretében lehet-e új szálláshelyet fejleszteni, vagy csak meglévőt továbbfejleszteni?
A támogatás az egyéb szálláshelyek és a falusi szálláshelyek továbbfejlesztésére irányulhat. Tehát új szálláshely létrehozása nem támogatható, kizárólag már meglévő, működő szálláshely továbbfejlesztésére van lehetőség.
Ezen felül nagyon fontos különbséget tenni a falusi szálláshely és az egyéb szálláshely között. Egyéb szálláshely továbbfejlesztésére ugyanis kizárólag a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében lévő településeken megvalósuló fejlesztések esetén van lehetőség, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetén kívüli településeken csak falusi szálláshelyet lehet fejleszteni.
Lássuk, mi a pontos meghatározása a két szálláshely típusnak:
Falusi szálláshely
A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján falusi szálláshely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.
Falusi szálláshely fajtái:
- Vendégszoba (a vendégek rendelkezésére bocsátható önálló lakóegység, amely egy lakóhelyiségből, és a minősítéstől függően a hozzátartozó mellékhelyiségekből áll.)
- Lakrész (a rendelkezésére bocsátható minimum 2 szobából és mellékhelység(ek)ből álló lakóegység)
- Vendégház (önálló épület, több szobával, mellékhelyiségekkel és főzési lehetőséggel rendelkező lakó-, illetve üdülőegység, családok vagy kisebb csoportok elszállásolására.)
- Sátorozóhely (csak valamelyik falusi szálláshely típus mellett, mintegy azt kiegészítve üzemeltethető az előírt feltételek megléte esetén. Pl.: falusi vendégház sátorozóhellyel.)
Agrár pályázatok terén a leggyakrabban feltett kérdés az STÉ számításával, illetve annak igazolásával kapcsolatban merül fel. A pályázatok esetében ugyanis a pályázói kört meglévő üzemmérethez kötik, a pályázatok többségében csak azok indulhatnak, akiknek üzemmérete meghaladja a 6.000 STÉ-t, míg más pályázatoknál indulhatnak a 3.000-6.000 STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdák és vállalkozások. A népszerű fiatal gazda pályázat esetén is bevazetésre került az STÉ potenciál, mint kifejezés, bár ennek módzsertana még jelenleg is kidolgozás alatt áll. De mi is ez az STÉ és hogyan számoljuk ki?
Az STÉ azaz a Standard Termelési Érték a hivatalos meghatározás szerint az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve euróban. A mutató lényegében arra szolgál, hogy összehasonlítható legyen két eltérő tevékenységet végző mezőgazdasági üzem mérete, azé a gazdáé, aki burgonyát termeszt 1 hektáron, a gazdáéval, aki gombát termeszt 50m2-en, vagy mondjuk 100 pulykát tart. Azt mutatja meg, hogy az adott növénykulturával vagy állatállománnyal éves szinten és euróban meghatározva mekkora kibocsátáts, leegyszerűsítve forgalom/bevétel realizálható.
Az euróban kifejezett STÉ kiszámításához segítséget ad a NAK honlapján elérhető STÉ kalkulátor, bár ez a kalkulátor fejlesztés miatt most átmenetileg nem elérhető.
Annak érdekében, hogy eldönthesse, indulhat-e az adott mezőgazdasági pályázaton, ki kell tehát számolnia saját STÉ értékét. Az STÉ számítására és igazolására többféle módszertan is létezik, és a pályázó dönthet arról melyiket alkalmazza.
BŐVEBBEN
Igen, a jelenlegi kormányzati tervek szerint nyáron várható a vállalatirányítási rendszerek kialakításához kapcsolódó komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatására szolgáló pályázati kiírás. A rendkívül régóta várt pályázati lehetőség – hiszen több mint 3 éve nem volt a vállalkozásoknak lehetőségük ilyen irányú fejlesztéseikhez támogatást igényelni – több elemében megújul a korábbi vállalati folyamatmenedzsment támogatására szolgáló GOP pályázattípusokhoz képest.
Az eddigi gyakorlat mellett – miszerint a vállalkozáson belül történő üzleti informatikai megoldások bevezetésének támogatására telepített szoftver alkalmazások beszerzési költségeit lehet elszámolni – új elemként jelenik meg a hasonló funkcionalitású rendszerek felhőalapú online szolgáltatás keretében történő bevezetésének lehetősége.
Várhatóan pályázni lehet majd külön bármelyik fenti megoldás keretében történő fejlesztés típussal, de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).
Szintén új elemként jelenik majd meg az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a konstrukció keretében kombinált formában nyílik lehetőség vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás (kamatmentes hitel) igénylésére.
BŐVEBBEN
Az elmúlt hetekben számos kérdét kaptunk a VP-5-4.1.1.6-15 azonosítószámú „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme a hozzánk leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszaink:
A JOGYSZABÁLYOK SZERINT KINEK KÖTELEZŐ TRÁGYATÁROLÓT ÉPÍTENIE ÉS HONNAN TUDOM, MILYEN ÉS MEKKORA TÁROLÓT KELL ÉPÍTENEM?
A trágyatárolók építésének követelményrendszerét a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályozza.
A jogszabály kiterjed minden, magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is, azaz minden olyan állattartási tevékenység esetén kötelező trágyatárolót létesíteni, amely a háztartási mértéket meghaladja.
BŐVEBBENA kettő támogatási forma valóban ugyanazon dolgok beszerzését jelöli: Építéshez kapcsolódó költségek, Eszközbeszerzés, Immateriális javak beszerzése és a beruházásokra aktivált szolgáltatások költségei.
Nagy különbség azonban a kettő támogatási forma között, hogy eltérő az intenzitásuk. Míg a regionális beruházási támogatás esetén akár 25-70% is lehet, addig a Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás minden esetben maximum 50%.
Szakmai szempontból a Kutatási infrastruktúra jelent szűkebb fogalmat: Csak abban az esetben számolható el a költség kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként, ha a pályázó közvetlenül az adott területtel kapcsolatos kutatásához használja fel a támogatást.
A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.
A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,
Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.
BŐVEBBEN