Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat - ismertette Rákossy Balázs.

A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,

Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.

Elhárultak az utolsó akadályok is a 2014-2020 közötti új magyar vidékfejlesztési program (VP) brüsszeli elfogadása elől – állítja a Miniszterelnökség. Az összesen 1300 milliárdos VP első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, ugyanis minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak. Így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

Az elnök beszámolt arról, hogy a kamarában több új szolgáltatást készítenek elő. A jövő év tavaszától várhatóan már teljes egészében igénybe vehető lesz az agrometeorológiai és növényvédelmi előrejelzés. Emellett létrehoznak egy alkuszcéget, amely a biztosítási piacon fog tevékenykedni az olcsóbb és szélesebb körben használható termékek megjelenése érdekében - közölte Győrffy Balázs.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kiemelte, hogy a birtokpolitikának, a támogatáspolitikának és a vidékpolitikának egységet kell képeznie. Rámutatott: Magyarországnak nagy szüksége van arra, hogy a vidékfejlesztési támogatások többsége a következő években gazdaságfejlesztésre fordítódjon, mert "csak egy erős gazdaság képes érdemben változtatni az életminőségen".

Kitért arra is, hogy a vidék felemelkedéséhez nélkülözhetetlen, hogy az intézményrendszer közelebb kerüljön az ott élő emberekhez. Ezért a kormány kiemelt figyelmet és jelentős összegeket fordít a helyi ügyintézési és ellátási lehetőségek megteremtésére, megerősítésére.

A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.

Kis Miklós Zsolt közölte: a pénz bő felét a vidékfejlesztési források biztosítják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, de a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is jelentős összegek áramlanak majd 2020-ig az ágazatba.

Emlékeztetett: vidékfejlesztésre ugyancsak az elmúlt 7 éves ciklusban felhasználtnál több, a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 1200 milliárd forintot meghaladó uniós forrás jut az évtized végéig. Kiemelte, hogy a pénzek 60 százalékát kis- és közepes vállalkozások kapják, amellyel a kormány célja a versenyképesség javítása mellett a vidéki foglalkoztatás erősítése.

Az agrárágazatok közül a munkaigényes területek - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és feldolgozóipar - lesznek a vidékfejlesztési támogatások kiemelt kedvezményezettjei - tette hozzá az államtitkár.