Pályázat célja 

A Felhívás célja a vidéken élők számára új munkahelyek létrehozása, és ezáltal a vidéki települések élhetőbbé, vonzóbbá tétele. Az intézkedés támogatja a tanyás településeken és vállalkozáshiányos aprófalvas területeken megvalósuló tevékenység-, illetve vállalkozás-fejlesztéseket.

A támogatás fő céljai:

• 1. célterület: a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítása
• 2. célterület: a vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltató új mikrovállalkozás indításának előmozdítása

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 13,85 milliárd Ft, amely az alábbi két célterületre bontva kerül megnyitásra:

• 1. célterület: -„Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja” 5,54 Mrd Ft.
• 2. célterület: - „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – mikrovállalkozás indítása” 8,31 Mrd Ft.

A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1154 db.

Az igényelhető támogatás: 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg 5 évre.

A támogatás 75%-a az első kifizetési kérelem benyújtás alkalmával, a fennmaradó 25% támogatási összeg igénylés az üzleti terv teljesítése előrehaladásának függvényében, legkorábban az első igényléstől számított 36 hónap elteltével, de legkésőbb 48 hónapon belül tervezhető és igényelhető.

Pályázat célja

Jelen felhívás célja, hogy az elmúlt időszakban létrejött több mint 200 klaszter kezdeményezésből kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export tevékenységükkel, illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságukkal képesek legyenek jelentős fejlesztési projektek megvalósítására, valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő tevékenység elérésére.

Támogatás összege, mértéke

A támogatott támogatási kérelmek várható száma 25-30 db.

Az Akkreditált Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban, ugyanakkor a klasztertagok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmük értékelésekor a felhívásokban megszabott feltételek teljesülése esetén előnyökben részesülhetnek.

Támogató döntést követően Akkreditációs Tanúsítvány kiállítására kerül sor a nyertes klaszter részére, amely tartalmazza az akkreditációs címhez tartozó jogokat és kötelezettségeket.

Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság két év határozott időtartamra szól, amelynek leteltét követően a cím viselésére vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik. Az akkreditációs cím a két év letelte után megújítható, melyhez újra támogatási kérelmet kell benyújtani jelen Felhívásra. 

Szeptembertől újabb, a gazdák számára jelentős pályázati felhívások megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. A várható támogatásokról és a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a XXV. Farmer-Expon, Debrecenben.

A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig összesen harmincöt darab pályázat jelent meg. A közel 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség mintegy 890 milliárd forintot már meghirdetett, amely a rendelkezésre álló forrás több mint kétharmada. Jelenleg a további – még több mint harminc – pályázati felhívás előkészítése és minőségbiztosítása folyik, melynek eredményeképpen az ősztől újabb kiírások megjelenésére számíthatnak a gazdálkodók.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. augusztus 12.

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése" című – EFOP-3.2.9-16 kódszámú – felhívás.

A felhívás keretében kizárólag Család-és gyermekjóléti központok és a Család-és gyermekjóléti központok által kiszerződött feladatellátó szolgáltatók nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Pályázat célja és tartalma

A projekt átfogó célja az elsődleges prevenció megerősítésével az óvodás és iskolás gyermekek és fiatalok (köztük a szociálisan hátrányos helyzetűek) szociális jólétének, életminőségének javítása az óvodai és iskolai szociális segítés feladatellátás feltételeinek megteremtésével, szakmai tartalmának, a fenntartásához és rendszerszerű elterjesztéséhez szükséges humán és pénzügyi források meghatározásával.

Támogatás összege, mértéke

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,7 milliárd forint.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 18 millió Ft, maximum 40 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a Gyerekesély programok infrastrukturális háttere című – EFOP-2.1.2-16 kódszámú – felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,5 milliárd forint.

A felhívás keretében család- és gyermekjóléti központot fenntartó helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi, civil és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek az EFOP-1.4.2-16 vagy az EFOP-1.4.3-16 kiírás keretében nyertes támogatási kérelemmel rendelkeznek.

Szeptember elején jelennek meg a Modern vállalkozások programban a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére igényelhető szoftverpályázatok – mondta a program szakmai vezető helyettese kedden az M1 aktuális csatornán.

Koleszár Péter a program Vállalkozz digitálisan! projektjéről elmondta, első lépésként a projekt tanácsadó hálózatában dolgozó szakemberek helyszíni auditot hajtanak végre a vállalkozásoknál.

Tavaszi indulása óta csaknem 700 mikro-, kis- és középvállalkozás csatlakozott a Vállalkozz digitálisan! projekthez, nyár végéig pedig további 300 vállalkozás csatlakozására számítanak.

A kormány döntött a borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának fejlesztésére felkínált 20 milliárd forintos támogatási keretet megduplázták, ennek keretében 40 milliárd forint összegű támogatási forrásra lehet pályázni – közölte Gál Péter sajtótájékoztatón.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati felhívás már elérhető, és az első pályázatokat szeptember 12-én lehet beadni. A támogatás mértéke legfeljebb 45 százalék. Jelezte: egy kisebb kerettel a szőlőszerkezet-átalakítás támogatása is újra elérhetővé válik – ez a keret ugyanis tavaly kimerült. A pályázható támogatás összege 3 millió euró, több mint 900 millió forint lesz a tervek szerint.

A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.

Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.

Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.

Mintegy 400 kiállítót és több mint 25.000 látogatót várnak augusztus 12. és 14. között, az immár 23. alkalommal megrendezésre kerülő Szentlőrinci Gazdanapokra, Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági szakvásárára.

Az indulása óta eltelt több mint két évtized alatt a Szentlőrinci Gazdanapok kétség kívül az ország harmadik legnagyobb mezőgazdasági szakvásárává nőtte ki magát, amely a régió, és az ország mezőgazdaságának, élelmiszeriparának szinte teljes vertikumát reprezentálja.

A kiállítók többsége az idén is gépkereskedő, állattenyésztő, növénytermesztő vagy az élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás. Idén azonban a hazai partnerek mellett külföldről érkező kiállítókat is várnak a szervezők, többek között Ausztriából, Horvátországból és Németországból is.

A szervező Baranya Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány minden évben különböző szakmai témákat állít középpontba, ezzel biztosítva a változatosságot. Idén a helyi termékekre, illetve szélesebb körben történő bemutatásukra helyezi a hangsúlyt, és a szakmai rendezvények is szorosan e téma köré fognak fonódni.

Szakmai előadások keretében szó lesz többek között az élelmiszer-biztonságról, a kistermelők által előállított élelmiszerek értékesítéséről, valamint a fogyasztói magatartás fontosságáról is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a szakmai nap keretében több kezdő mezőgazdasági vállalkozó, kevésbé tőkeerős őstermelő, szolgáltató és a hagyományos kézműves mesterség képviselője is bemutatkozási lehetőséget kap..

A szakkiállításon a Vanessia Kft is saját standdal képviselteti magát, ahol a látogatók számára kollégáink részletes tájékoztatást adnak a pályázati úton elnyerhető, a vidékfejlesztést szolgáló forrásokról.

Ha teheti, látogasson el Ön is a Szentlőrinci Gazdanapokra és keresse szakértőnket a B4/4-es standon.

2016. július 22. napjával módosult a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) kormányrendelet.

A módosítás eredményeképpen tovább egyszerűsödik az ügyintézés, több helyen intézheti az őstermelő ügyeit, átláthatóbbá vált az igazolandó és nyilatkozat köteles adatok köre és kevesebb adatot kell megadnia, valamint kevesebb dokumentumot kell magánál tartania a termelőnek. A legnagyobb változás az ideiglenes őstermelői igazolványokkal kapcsolatban történt.

A legmarkánsabb változást az ideiglenes igazolványokkal kapcsolatos rendelkezések jelentik. A rendeletmódosítás alapján a már kiállított és a még 2016. július 31-ig kiállításra kerülő ideiglenes igazolványok 2016. szeptember 30. napjáig igazolják az őstermelői jogviszonyt. Tehát az ideiglenes igazolványokra nyomtatott július 31-i lejárati dátum figyelmen kívül hagyható, helyette automatikusan (kormányrendelet értelmében) szeptember 30-ig alkalmas az ideiglenes igazolvány az őstermelői tevékenység igazolására. Természetesen ez nem az jelenti, hogy az őstermelőnek szeptember 30. napján, illetve hatvan nap elteltével megszűnne az őstermelői jogviszonya, csupán a papír alapú, ideiglenes igazolvány nem lesz alkalmas arra, hogy igazolja őstermelői tevékenységét.

Negyvennégyből nyolc projektjavaslat kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól támogató KFI szakpolitikai véleményt az „Innovációs ökoszisztéma építése" (GINOP-2.1.5-15) című, 5 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat benyújtásához.

A többszintű szakértői bírálati rendszerben értékelt projektjavaslatoikkal többek között győri, szegedi, debreceni, miskolci és pécsi inkubátorok létrehozására pályázhatnak egyenként legfeljebb 600 millió forint vissza nem térítendő támogatásra a felelős Irányító Hatósághoz.

A támogató KFI szakpolitikai véleménnyel rendelkezők:

Támogató KFI szakpolitikai véleményt kapott projektjavaslatok az Innovációs ökoszisztéma építése (GINOP-2.1.5-15) felhíváshoz

Pályázat célja

Jelen konstrukció elsősorban a fiatalok, a családok és fizikailag-szellemileg friss idősek, nyugdíjasok kisközösségi kereteken belül szerveződő társadalmi, gazdasági aktivizálásával, közéleti szerepvállalásuk erősítésével, karitatív, önkéntes alapon végzett tevékenységeivel, a generációk közötti együttműködéssel segíti elő a területi és társadalmi kiegyenlítődést.

A konstrukció keretében támogatható tevékenységek az EFOP céljait az alábbiak mentén támogatják:

• A közösségfejlesztés célja a helyi közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése és a közösségi konfliktusok oldása.
• Az önkéntesség fejlesztése keretében az önkéntesség népszerűsítése, szervezése, önkéntes programok megvalósítása, az önkéntesek és a fogadó szervezetek koordinálása, folyamatos segítése. A fiatal korosztály számára az önkéntes tevékenység az első munkatapasztalatok megszerzését is jelentheti, hozzájárulva az Európa 2020 Stratégia, a YEI és az NRP foglalkoztatási céljaihoz. Az önkéntesség keretei között az idősek tevékeny életmódjának elősegítése lehet továbbá a megfelelő válasz az idősödés kihívásaira is.
• Az aktív társadalmi szerepvállalást és a karitatív tevékenységek megerősítését az értékalapú társadalmi összetartást erősítő programok megvalósításával, elsősorban a különböző szocio-kulturális körülmények között élő, hátrányos helyzetű, vagy szegénységben élő csoportok társadalmi felzárkózását segítő tevékenységek támogatásával, illetve a karitatív tevékenységre való hajlandóság növelésével kívánjuk elérni.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 14 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 560 - 777 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 18 millió Ft, maximum 25 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a.

Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A beruházások összértéke több mint 105 milliárd forintot tesz ki - tájékoztatta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-t.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. július 28.

Biztosan jó érzés EU-s milliókat nyerni, de nagyon sok apró részletre kell odafigyelni annak a több mint 3000 magyarországi vállalkozásnak, amely a gazdaságfejlesztési célú uniós pályázatok valamelyikén már nyert és elkezdte lehívni a megnyert forrást. A Portfolio a GINOP pályázatok Pénzügyi Útmutatóit nyálazta át és ezek alapján foglalja össze, hogy melyek a legfontosabb teendői a nyertes támogatási szerződéssel rendelkező cégeknek, illetve milyen buktatók vannak. Fontos hangsúlyozni, hogy minden pályázatnak külön ilyen útmutatója van, így a nyertes pályázathoz tartozó dokumentumot külön át kell tanulmányozni. Mivel több évig tartó elég összetett feladat vár a nyertesekre, így érdemes megfontolni szakértő tanácsadók igénybe vételét.

A teljes cikk itt olvasható >>>