Az Európai Bizottság a kormány által benyújtott Operatív Programok többségét jóváhagyta, és hamarosan megkezdődhet a pályázatok kiírása is. Hosszabb szünet után, több olyan pályázat is nyílik a közeljövőben, amely a hazai KKV szektor energetikai fejlesztését célozza meg.
Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben már eddig is jelentős eredményeket ért el. Hazánk 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalást tett, azaz ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is.
Mindezek eléréséhez a 2014-2020-as programozási időszakban hazánk jelentős EU forrásokat tud igénybe venni. A GINOP forrásokon belül a 4. prioritásban mind "Épületenergetikai fejlesztésekre" (nyílászárócsere, hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítés), mind "Helyi hő és villamos-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal" (napelem, napkollektor, biomassza stb.) mind ezek kombinációjára összesen 18 milliárd Ft mértékű keretösszeg áll majd rendelkezésre. A pályázatokon a konvergencia régióban lévő KKV-k indulhatnak majd, várhatóan a vissza nem térítendő támogatások mellett visszatérítendő (támogatott hitel) forrásokra is lehet majd pályázatokat benyújtani.

Az Európai Bizottság február közepén elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével elkészült mindkét magyar Operatív Programot. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) összesen több mint 2000 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el 2014 és 2020 között.
Az 1032 milliárd forint uniós forrást mozgósító Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program egyebek mellett az országhatár és a megyeközpontok bekötéséhez szükséges, még hiányzó útszakaszok megépítését, a vasútvonalak villamosítását, szűk keresztmetszeteinek felszámolását, a lassújelek megszüntetését, elővárosi motorvonatok és helyi buszok beszerzését, személyszállítási csomópontok és átszállási kapcsolatok kialakítását támogatja majd.

A fejlesztéseknek köszönhetően az ország minden részében javul a nagyvárosok, kiemelt gazdasági térségek közúti elérhetősége. A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala nő, érezhetően csökken az utazási idő a magyar vasúthálózaton. Az IKOP része a korábban megkezdett, szakaszokra bontott projektek folytatásának megvalósítása és újabb beruházások előkészítésének támogatása is. A nemzetközi közúti, vasúti és vízi törzshálózati folyosók hazai elemeinek fejlesztéséhez további mintegy 400 milliárd forinttal járulhat hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF).

A 997 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásai döntően ár-, belvíz- és katasztrófavédelemre, ivóvíz- és szennyvízkezelési célok megvalósítására, a hulladékártalmatlanítás- és hasznosítás rendszereinek fejlesztésére, természetvédelmi célú beruházásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására és épületenergetikai korszerűsítésekre fordíthatók.

A KEHOP fejlesztéseinek eredményeként Magyarország eleget tesz az ivóvíz és szennyvíz területen előírt uniós derogációs követelményeknek, csaknem 1,1 millió, árvízi kockázatoknak kitett területen élő állampolgár személyi- és vagyonbiztonsága javul. A beruházások nyomán jelentősen nő a háztartási hulladékokat elkülönítetten gyűjtők száma. A 2014-2020-as időszak újdonságaként az uniós források felhasználhatóak lesznek lakóépületek energetikai célú korszerűsítésére is. Az energiahatékonysági beruházások megrendelést biztosítanak a hazai építő- és gépiparnak, végrehajtásukkal mérséklődik a hazai energiafogyasztás, tovább csökkenek a családok rezsiterhei.

Magyarország a két operatív programban a hazai önrésszel együtt közel 2400 milliárd forintot fordíthat közlekedési, környezeti és energiahatékonysági beruházásokra a következő években.

Már pályázni a 2007-2013-as időszak egyik fő uniós támogatási programjának, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak (GOP) az utolsó két pályázati lehetőségére, amelyek keretében összesen 1,5 milliárd forintnyi forrás nyerhető el. A kettőből az egyik pályázat kiírását a minap módosították, hiszen ahogy megírtuk: pontosították a kiírók az ICT export adatbázisra vonatkozó üzemeltető kereteit, illetve kiegészítették a TEÁOR besorolás listáját is.

Közeleg a záródátum

A végéhez közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak forrásfelhasználásának zárónapja (idén év év vége), és ennek egyik újabb állomása, hogy mától lehet pályázatokat benyújtani a GOP-ból utolsóként elérhető két kiírásra: a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató, valamint az informatikai témájú kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) projekteket fejlesztő kis- és középvállalkozásokat támogató kiírásokra.

Az esélyegyenlőségi programról röviden

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-nek küldött tájékoztatása szerint az "Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban" című felhívásra a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált munkáltatók jelentkezhetnek március 2. és március 16. között.

A vállalkozások fejlesztéseinek 500 milliós keretösszegű támogatásával a cél, hogy az átlagos foglalkoztatási színvonal növekedjen, és a munkalehetőség kínálati oldalának támogatásával egyenlő esélyek szülessenek a munkaerő-piaci elhelyezkedésben és munkavégzésben.

A pályázók 20-150 millió forintot igényelhetnek fejlesztéseik megvalósítására 25-70 százalék közötti támogatási mérték mellett.

Az IKT-szektornak szóló pályázatról röviden

A "Versenyképes IKT szektor fejlesztése" kiírás célja az információs és kommunikációs technológiákat (IKT), vagy informatikai témájú K+F+I projekteket fejlesztő kis- és középvállalkozások felkészítése a Horizont 2020-ban való sikeres szereplésre.

A pályázat keretében a vállalkozások megismerhetik a Horizont 2020 programot, valamint lehetőség van innovációs tanácsadás igénybevételére és marketing tevékenység támogatására 1 milliárd forintos keretösszeggel.

A pályázat március 2. és 2015. március 12. között adható be, a tervek szerint 110-140 projekt kaphat 5-20 millió forintos támogatást, amely 75 százalékos támogatási mértéket jelent - közölte az NGM.

Ahogy azt február közepén a kormány képviselői jelezték, valóban úgy tűnik, hogy márciusban elindul a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak pályázatainak tömeges meghirdetése. A friss Magyar Közlöny egyik rendelete szerint ugyanis a kormány utasítást adott az egyes szaktárcáknak arra, hogy hozzák létre az illetékességükhöz tartozó Operatív Programok monitoring bizottságait.

A 1085/2015. (III. 3.) Kormányhatározat szerint:
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program előkészítő monitoring bizottsága taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program előkészítő monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.

Az Európai Bizottság a kormány által benyújtott úgynevezett operatív programok többségét jóváhagyta, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása. Hosszabb szünet után, több olyan pályázat is nyílik a közeljövőben, amely a hazai KKV szektor fejlesztését célozza.

A pályázatok között van Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. A pályázat legfontosabb célja a mikro, kis – és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, ehhez modern eszköz- és gépparkok beszerzése, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítása. A pályázat célcsoportjai: a konvergencia régióban lévő termelő iparágakban tevékenykedő KKV-k, illetve a szabad vállalkozási zónákban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások.
Újra nyílik a Külpiacra jutás támogatását célzó kiírás. A támogatás célja a konvergencia régióban telephellyel rendelkező KKV-k piacra jutási feltételeinek, különösen a külpiaci érvényesüléshez szükséges tevékenységek támogatása külföldi kiállításon, vásáron való részvételen, a piacra jutáshoz kapcsolódóan végzett marketingtevékenységen, illetve igénybe vett kiegészítő szolgáltatásokon keresztül.
Újdonság munkahelyteremtés a szabad vállalkozási zónákban. A vissza nem térítendő támogatás keretében új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, valamint új létesítmények építésnek költségei számolhatók el. Munkavállalónként az alaptámogatás 1,5 millió, maximum 3 millió forint lehet összesen új munkahelyenként.
A korábbi évekhez képest, a pályázati rendszer idén részletesen kidolgozott és előkészített projekteket vár el, így kérünk minden érdeklődőt, hogy még időben vegye fel a kapcsolatot pályázati tanácsadóinkkal, hogy a megfelelő előkészületeket megkezdhessük. A szabályok változása miatt a projektek kidolgozása mellet a 2014. évi előzetes beszámolókat és a cégkivonatokat is érdemes felülvizsgálni annak érdekében, hogy adminisztrációs hiba miatt senki ne csússzon le a pályázati lehetőségektől 2015-ben.

Közel 6700 milliárd forintnyi uniós támogatás lehívása előtt nyílt meg az út azzal, hogy az Európai Bizottság a benyújtott 10 közül már 6 operatív programhoz megadta jóváhagyását a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan - mondta Dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tavaly már jóváhagyott Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program után Brüsszel múlt pénteken újabb öt magyar operatív programot hagyott jóvá.

Az államtitkár kifejtette, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel, a Terület- és településfejlesztési Operatív Programot 1231 milliárd forintos, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot 288 milliárd forintos, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

A többi programról szólva Vitályos Eszter elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, a közigazgatás fejlesztési programmal kapcsolatban pedig újabb egyeztetési folyamat indul Magyarország és a bizottság szakértői között; ez március közepén zárulhat le.

A szintén benyújtott Vidékfejlesztési Programhoz a bizottsági válaszok visszaérkeztek, ezeket már elkezdték feldolgozni a Miniszterelnökségen - tette hozzá az államtitkár. Az elfogadott és az elfogadás alatt álló programok összesen több mint 12 000 milliárd forint támogatást jelentenek majd a következő hét évben.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak: ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, amelyek közül az elsők márciusban jelennek meg a tervek szerint.

A felhívásokat a kormány az éves fejlesztési keret formájában hagyja majd jóvá; az integrált közlekedésfejlesztési op, valamint a környezet- és energiahatékonysági op-nál már megtörtént a jóváhagyás. Az államtitkár elmondta: a végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

Elkészült az élelmiszeripari-fejlesztési stratégia, amelyet várhatóan néhány héten belül megtárgyal a kormány - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

Zsigó Róbert felidézte: az élelmiszeripar fejlesztési stratégiájáról szóló jelentést a kormány már múlt év decemberében megtárgyalta. A magyar élelmiszeripar megújításának finanszírozására mintegy 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig - tette hozzá. A stratégia sarkalatos célkitűzései között szerepel: az élelmiszeripari vállalkozások stabil finanszírozási és gazdálkodási feltételeinek biztosítása; az innováció ösztönzése; az élelmiszeriparban dolgozók tudásának korszerűsítése. Mindez erősíteni fogja az élelmiszeriparnak az élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját - mondta az államtitkár.

Az államtitkár a fórumon jelentős eredménynek nevezte, hogy uniós forrásokat sikerül bevonni a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, mivel eredetileg az unió ezt nem kívánta támogatni. Kitért arra is, hogy az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló uniós források egy részét a Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága által kezelt vidékfejlesztési program (200 milliárd forintot), míg egy kisebb hányadát (100 milliárd forintot) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) biztosítja.

A támogatással a magyar mezőgazdasági alapanyag-termeléssel kapcsolatban álló mikro- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozását kívánják segíteni. Emellett a nem elsődleges feldolgozást végző élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások az NGM forrásaiból kaphatnak fejlesztési támogatást. Nem sikerült viszont Brüsszelben elérni azt, hogy a nagyvállalkozások uniós közösségi forráshoz juthassanak. Ezért az FM-ben, az NGM-ben és a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Államtitkárságán vizsgálják, hogy a nagyvállalkozások támogatását miként lehet nemzeti forrásból megoldani.

A fejlesztések eredményeként szeretnék elérni, hogy a magyar élelmiszeripar jövedelmezősége a mostani nulla körüli szintről 4-5 százalékra növekedjen. Továbbá a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export pedig 30-40 százalékkal emelkedjen. Emellett célkitűzés az is, hogy közvetlenül az élelmiszer-feldolgozásban dolgozók száma 10-15 ezerrel emelkedjen. Mindennek eredményeként pedig a mezőgazdasági munkahelyek száma is növekedjen vidéken - mondta az államtitkár.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességét javító, összesen 1 milliárd forint értékű informatikai pályázatokat hirdettek meg.

A program hivatalos honlapján található információ szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) "Versenyképes IKT szektor fejlesztése" című pályázatra informatikai érdekképviseleti, vagy szakmai szervezet - amely a pályázat előkészítésében is segít - tagjaként jelentkezhetnek a magyar kkv-k.

A tájékoztató szerint a pályázaton 110-140 szoftverrel, távközlési technológiával, információs technológiai szolgáltatással foglalkozó magyarországi vállalkozás indulhat, egyenként 5-20 millió forint közötti összegre. Az érdeklődők ez év március 2. és 12. között pályázhatnak a forrásokra, amelyek a projekt 75 százalékát fedezhetik.
A nyertes vállalkozások a támogatást innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre is használhatják.

A pályázat segíti azt is, hogy az Európai Unió következő hét évet átfogó Horizont 2020 programjára minél több szereplő aktívan felkészüljön.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a pályázattal összefüggésben az MTI-vel közölte: az infokommunikációs iparág számára rendkívül fontos és pozitív jelzés, hogy a jelentős növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k innovációs segítséget kapnak. Az informatikai vállalkozások üdvözlik a pályázat meghirdetését - tették hozzá.

A közlemény idézi Laufer Tamást, az IVSZ elnökét, aki szerint a 2014-2020 közötti, hétéves ciklus egyik legnagyobb feladata, hogy az elmúlt években duplájára emelkedő magyar szoftverexport tovább erősödjön. A digitális gazdaságban, akár egy magyarországi kkv is közvetlenül elérheti az EU 28 tagállamának piacait, amely komoly növekedési lehetőséget rejt magában - fejtette ki az elnök.