Hónapok óta számos cikkben olvashattuk, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Két miniszter, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is fontos feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől az 1489/2015. (VII. 21.) számú kormányhatározat szerint, amely az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításáról szól. Az, hogy ez a két miniszter kapta a feladatot, "beszédes", alátámasztja azt a figyelmeztetést, miszerint viszonylag gyengén áll a közlekedésfejlesztési (KÖZOP), a környezetvédelmi és energetikai (KEOP), a társadalmi infrastruktúra fejlesztéseket rögzítő (TIOP), valamint a társadalmi megújulási fejlesztéseket tartalmazó Operatív Programok kifizetése.

Július eleji összegzések szerint az első három OP-ben 80% alatt volt a kifizetési ráta, az átlagos ráta viszont 82% közelében járt már. Félő tehát, hogy nem minden EU-forrást tud a hátralévő 5 hónapban lehívni az ország, így indokolt lehet olyan lépéseket is tenni, ami a vissza nem térítendő források más módon, pénzügyi eszközként való felhasználását segíti elő. A pénzügyi eszköz három főbb módon való felhasználása hitelt, garanciát és kockázati tőkét jelenthet, de a konkrétumokról egyelőre semmit sem tartalmaz az említett határozat.

Egyelőre csupán az látható belőle, hogy a két miniszternek:
• azonnali határidővel ki kell dolgoznia a 2007-2013 közötti uniós ciklus irányításuk alá tartozó OP-k módosítását annak érdekében, hogy az érintett programok tartalmazzak a vissza nem térítendő támogatások pénzügyi eszközzé alakításának lehetőségét és a módosításokat tartalmazó előterjesztéseket terjesszék a kormány elé
• ugyanígy azonnali határidővel kell elkészíteni a két miniszternek azokat a terveket, hogy a pénzügyi eszközöket milyen területekre milyen összeggel lehet felhasználni és az erre vonatkozó összegyűjtött adatokat Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének kell továbbítani

A fentiek alapján Lázárnak augusztus végéig azt kell megvizsgálnia, hogy ezen adatok alapján a projektek pénzügyi eszközből történő finanszírozása hogyan lehetséges és az ehhez szükséges egyeztetéseket le kell bonyolítania az Európai Bizottsággal.

A határozat utolsó pontjaként Lázárnak a brüsszeli egyeztetések alapján azt kell a kormány elé terjesztenie szeptember végéig, hogy az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításának milyen további kormányzati feladatai vannak és az ezekhez szükséges előterjesztéseket is el kell végeznie.

A nyár folyamán várhatóan további pályázatok kerülnek kiírásra vállalkozások számára. A GINOP programon belül 2015-ben közel 70 pályázati kiírás megjelentetését ígérik, több mint 800 milliárd forint értékben; a kiírások többsége a vállalkozásoknak szól majd.

Fontos, hogy Pest megyén és Budapesten kívül lehet majd ezen kiírásokra benyújtani pályázatot!

Az alábbi K+F témakörökben nyílnak pályázatok augusztus folyamán:

Kutatás, technológiafejlesztés, innováció:

Pályázat címe
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása
Várható keretösszeg
50 milliárd
Támogatási intenzitás
60% 
Kedvezményezettek köre

Vállalkozások, kutatóhelyek, és ezek konzorciumai

Pályázat címe
Iparjog
Várható keretösszeg
1 milliárd
Támogatási intenzitás
80%
Kedvezményezettek köre
KKV-k, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek

Pályázat címe
K+F versenyképességi és kiválóságiegyüttműködések
Várható keretösszeg
50 milliárd
Támogatási intenzitás
80% 
Kedvezményezettek köre
Vállalkozások, kutatóhelyek konzorciumai

Pályázat címe
Stratégiai K+F műhelyek kiválósága
Várható keretösszeg
40 milliárd
Támogatási intenzitás
100%
Kedvezményezettek köre
Felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek

Pályázat címe
K+I infrastruktúra megerősítése
Várható keretösszeg
20 milliárd
Támogatási intenzitás
100% 
Kedvezményezettek köre
Felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek

Tegnap óta nyújthatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások konkrét fejlesztési elképzeléseiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két, a versenyképességet javító, kapacitásbővítést támogató felhívásra - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint.

A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.

A "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség - tájékoztatott Rákossy Balázs.

Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban - 10 milliárd forint keretösszegben - megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére - fűzte hozzá.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a kormány a pályázati eljárási rendszert nagymértékben egyszerűsítette, gyorsabbá, átláthatóbbá és pályázóbaráttá tette, ezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások lehetőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

A most megnyíló beadási lehetőséget megelőzően már elérhetőek voltak a pályázatok online kitöltő programjai, így a támogatást igénylők előzetesen megismerkedhettek a pályázati felülettel, hogy felkészülten adhassák be támogatási kérelmüket. Korábbi tájékoztatásában a Miniszterelnökség is hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer a technikai újítások révén jelentősen egyszerűsödött. A pályázók által nyújtandó adatok száma például a korábbi 600 adatmezőről a felére csökkent.

Bevezették továbbá az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoring rendszerből kell lekérdeznie. Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

P: Az eredeti tervekhez képest csúszással ugyan, de végre kiírták a kkv-szektor által leginkább várt GINOP kapacitásbővítő és eszközbeszerzési pályázatokat. Jelentős újítás a finanszírozásban, hogy mind a szükséges önrész biztosításához, mind az elnyert támogatás előfinanszírozásához automatikusan igénybe vehetik a pályázók a Széchenyi Kártya Program hiteleit. Mit jelent ez a gyakorlatban?

K. L.: Az előző ciklusban a legnagyobb akadály a kis-és középvállalkozások sikeres pályázati részvétele előtt az volt, hogy - hiába voltak jó terveik, amire még találtak is pályázati lehetőséget -, a hagyományosan tőkeszegény vállalkozások nem tudták biztosítani az önerőt, vagy pedig pénz hiányában nem tudták megvalósítani a projektjüket. Erre hoztuk létre a Széchenyi Kártya Programon belül még 2012-ben az önerő kiegészítő és a támogatást megelőlegező hiteleket. Az előző ciklusban azonban ezeket nehézkesebben lehetett igénybe venni, konkrétan meghatározott pályázatokhoz. Éppen ezért óriási öröm és eredmény, hogy a pályázatokhoz mostantól már automatikusan igényelhetőek a hitelek, ráadásul az állami kamattámogatásnak és az alacsony jegybanki alapkamatnak köszönhetően szinte nevetséges kamatszint mellett, hiszen az önerőhitel jelenlegi éves kamata 1%, a megelőlegezőé 0,5%. Mondom még egyszer, ezek az éves kamatok.

Kiemelt jelentősége lehet a kisebb összegű pályázatok esetében a megelőlegező konstrukciónak, mivel 20 millió forint alatti támogatási összeg esetén nem lehet előleget lehívni, a felméréseink alapján pedig a kkv-k elsöprő többsége 20 millió forint alatti beruházást tervez uniós pályázat segítségével. Ilyen kamatok mellett pedig még akkor érdemes megfontolni az önerő kiegészítő hitel igénylését, ha egyébként a vállalkozásnak rendelkezésére állna a teljes szükséges önerő - nem csak a kötelezően 25 százaléknyi saját forrás, hiszen jelentős összeg maradhat a zsebben, amiből egyéb dolgokat is finanszírozhatnak.

Régóta mondjuk egyébként, hogy magyarországi viszonyokra nem jó a hivatalos kkv-definíció, hiszen egy 15 milliárd forintos árbevételű cég itthon meglehetősen nagynak számít. A tipikus kis-és középvállalkozások pedig egész más összegben gondolkoznak, az átlagos kkv-s hitelösszeg 10- 30 millió forint, nálunk a Széchenyi Kártya Programban például 11 millió az átlag, így a finanszírozási lehetőségeket is ennek alapján kell biztosítani.

Hogyan látja, jó irány-e, illetve szükséges-e ennyire célzottan kiírni a kapacitásbővítési pályázatokat? Itt arra gondolok, hogy kimondottan a feldolgozóipart, inkább a közepes cégeket látszanak támogatni az eddigi kiírások, furcsa összetételű TEÁOR-lista mentén.

Mindenképpen fontos valamire fókuszálni, az előző ciklusban sem volt célravezető, hogy minden terület támogatott volt, hiszen ez a támogatási forrás elaprózódásához vezetett. Ha sok helyre megy kevés pénz, az kevésbé hatékony, mint ha kiemelt területeket támogatunk, de relevánsan magasabb összeggel.

Egyelőre sem a GINOP-ban, sem a Vidékfejlesztési Operatív Programban nem látszik tisztán, hogy vissza nem térítendő pályázati forráshoz juthatna például egy középméretű élelmiszeripari cég (az ANNEX-lista miatt is), miközben a kommunikáció szerint ők is nyertesei az új ciklusnak. Ön hogyan látja ezt a kérdést, illetve mit tapasztal az élelmiszeripari cégek felől?

A kapacitásbővítő pályázat felhívása számos élelmiszeripari TEÁOR számot tartalmaz, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának, forgalmazásának kizárásával. Az élelmiszeriparban is jelentős az érdeklődés a pályázati lehetőségek iránt, a felmerült értelmező kérdéseket ugyanakkor segít megválaszolni a friss iránymutatás például az elsődleges feldolgozás kapcsán. A Vidékfejlesztési Operatív Programban szerepel külön a feldolgozóipari kkv-k versenyképességének fejlesztése, de mivel ezt június 12-én nyújtottuk be az Európai Bizottságnak és az elfogadás nyár végére várható, a konkrét kiírások ősz előtt vélhetően nem lesznek meg.

A technológiafejlesztéssel gyakran együtt járó élőmunka kiváltás és a létszámtartási kritériumból fakadó megkötés hogyan oldható fel, illetve ez a kkv-k milyen arányánál okozhat teljesíthetetlen elvárást?

Nem lehet szembemenni a jövővel. Amikor arról beszélünk, hogy akár jövőre söfőr nélküli autót dobhatnak piacra, nálunk sem lehet kőkorszaki eszközökkel dolgozó vállalkozásokkal versenyképes gazdaságot építeni. Nagyon fontos a foglalkoztatás, de ezt nem a technológia fejlesztésének rovására kell fenntartani. A jelenlegi kiírás szerint a projekt befejezését követő 2 évig kell a létszámot fenntartani, és ez tarthatónak látszik, hiszen a kapacitásbővítés egyik oldalon csökkentheti ugyan az élőmunka szükségletet, de át is strukturálhatja a feladatokat, így más területen a megnövekedett termelés nagyobb kiszolgáló létszámot igényel. Nagyon örülünk egyébként, hogy még a kiírás előtt sikerült olyan érveket adni, amelyek hozzájárulhattak, hogy a kiírásban már nem létszámbővítés szerepel, hanem a létszámtartás kell csupán.

Még fontosabb eredmény ugyanakkor, hogy annak a már megjelent feltételnek a kapcsán, amely szerint az árbevétel mellett a mérlegfőösszeg is korlátként szerepelt az elnyerhető támogatás mértékénél, villámgyors döntést hozott a Lázár János miniszter által vezetett Miniszterelnökség és - a vállalkozások számára kedvezően - sürgősséggel eltörölték a mérlegfőösszeg elvárást. Azért nagyon fontos ez, mert nem csak, hogy nagyon sok vállalkozás nem is tudja értelmezni a mérlegfőösszeg jelentését, de nagyon sok vállalkozást ki is zárt volna a pályázatokból az eredetileg tervezett kiírás.

2020-ig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) csak viszonylag szűk forráskeret áll rendelkezésre. Mennyire érzi veszélynek azt, hogy egyes vélemények szerint a központi régió, illetve Pest megye el fog szegényedni, illetve számos vállalkozás más székhelyre vándorol át a magasabb támogatási intenzitás érdekében?

Hatalmas a veszély. Az a baj, hogy ez is egy rossz uniós beidegződés. Elmondok egy érdekes példát, hogy az írek hogyan csinálták ezt az egészet. Dublinnak hol 2 millió lakosa volt, hol 800 ezer. Amikor Dublinnak akartak adni egy csomó uniós forrást, akkor az összes külváros Dublin volt. Tolták bele a pénzeket. Amikor meg az volt, hogy Dublin túlfejlett, és nem kap egy fillért sem, hirtelen leszaggatták róla az összes külső kerületet.

Idehaza vannak jobb módú városok, de sok település nagyon nem az. Mit kellene csinálni ilyenkor? Ki kell venni ezeket, le kell választani a központi régióról és át kell tenni egy másik, elmaradottabb régióba. Azt persze mindenki tudja, hogy ez óriási és időigényes munka, de szerintem egyébként remek ötlet, igaz nem én találtam ki, hanem az írek.

Megfelelő bátorság esetén mi is leszűkíthetnénk például a pest megyei határokat, és a cél érdekében áttehetnénk azokat a településeket, amelyeknek szükségük lenne a pénzre. Ezeket most azért zárták ki, mert a központi régió átlagosan viszonylag fejlett, de ez óriási hátrányt jelent nekik, és ez meg fogja fojtani a fejlődést. Innentől kezdve pedig az állami költségvetésből kellene forrást beletenni a fejlesztésekbe, az pedig sokkal drágább lenne mindenkinek.
Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

A Miniszterelnökség korábbi bejelentése szerint még idén 133 pályázatot írnak ki, júniustól, összesen 2681 milliárd forint értékben. Mi a véleménye ennek megvalósíthatóságáról tekintettel arra, hogy a napokban bejelentették azt is, hogy a GINOP idén meghirdetésre váró pályázati keretét 100 milliárd forinttal megemelik?

Ha a korábbi nem hatékony rendszer képes volt akár évi 1700-2200 milliárd forintot is kitolni az előző ciklusban, és azért alakítjuk át a rendszert, csökkentjük a bürokráciát, hogy hatékonyabb legyen, akkor ezt meg kell tudni csinálni. Senki nem mondta, hogy hét - sőt kilenc- évet el kell tölteni a pályázatok kiírásával és a támogatások kifizetésével. Megfelelő bátorsággal és elszántsággal akár két év alatt ki lehetne írni és elbírálni a pályázatokat 3 év alatt befejezni, 5 év pedig kihelyezni a pénzt. Nincs mire várni.

A korábbi nyilatkozataiban felvetett egyszerű pályázati konstrukciók, illetve a visszatérítendő és vissza nem térítendő források témái kapcsán megértő fülekre találtak-e az Ön üzenetei?

Ezek nem az én üzeneteim. Sok-sok vállalkozó kérése, véleménye érkezik be hozzánk naponta, mi ebből indulunk ki. Azzal, hogy hét Operatív Programot elfogadott a Bizottság, most jutottunk el arra a pontra, hogy meg lehet határozni azokat a pályázati kereteket, amelyek működőképessé teszik a rendszert. Mondhatjuk, hogy a visszatérítendő és vissza nem térítendő források kapcsán egyelőre értő fülekre találtak a megfogalmazások, hiszen a GINOP idei évre megjelentett menetrendjében több mint 200 milliárd forintnyi forrás szerepel kombinált hiteltermék, vagy hitel formájában. A visszatérítendő források azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat. Ha ugyanis például 100 százalékos támogatást kapna, akkor az általa végrehajtott fejlesztés jellemzően soha nem hozza vissza a pénzt. Ezzel szemben a visszatérítendő források kapcsán van felelőssége a vállalkozónak is a saját projektjéért, annak életképességéért is. Nem lehet csak más pénzére alapozni és ezt tudomásul kell venni.

Igaz az is, hogy a vissza nem térítendő támogatás nagyon komoly lehetőség, és az utolsó lehetőség, mert - erre mindenki készüljön fel lelkileg- 2020 után nem nagyon lesz EU-s forrás. 2020 után az unió nem fogja így önteni a pénzeket. Amit addig meg tudunk csinálni, az a miénk, amit nem, az elveszett. Ezért is mondjuk mindig azt, hogy a most felhasználható keretet mindenféleképpen tartós dolgokba kell beletenni: gyártásba, építésbe, termelésbe, érték létrehozásába, mert ha megint mindenki csak szolgáltat, abból a későbbiekben nem lesz termelés. Ezért van különös hangsúlya annak, hogy még inkább a termelésközpontúságot, az innováció központúságot, az értékteremtést, a foglakoztatást kell szorgalmazni. Az exportképesség javításában - tudom, hogy már százszor elmondtuk, de nem látom, hogy áttörés lenne ebben - pedig a termelési alapok javítása a legfontosabb.

Mire alapozható az a mostanában egyre többször elhangzó üzenet, hogy 2020 után nem lesz több EU-s forrás?

Ez az Európai Unió kohéziós, azaz felzárkóztatási politikájának logikájából következik. Azt elmondhatjuk, hogy 2007-2013 között 7 évet már kaptunk, most pedig kapunk még 7 évet, és ezzel a támogatási összeggel elvileg el kellene érni egy átlagos EU-s fejlettségi szintet. Utána kétséges, hogy az unió akarja-e nekünk adni a pénzeket. Vagy nagyon kemény tárgyalásaink lesznek, vagy egyszerűen azt mondják, hogy az újonnan csatlakozott országoknak megadtuk a kétszer 7 évet: vagy éltek vele, vagy nem, és ha nem éltek vele, akkor magatokra vessetek. Akkorra előállhat az a helyzet, hogy az EU minden tagállamot nagyjából egy szinten fog kezelni.

Ha ez valóban így lesz, akkor ezért is nagyon fontos, hogy a következő 5 évben nagyon jól használjuk fel a támogatásokat. Ehhez persze javítani kell az abszorpciós képességen is. Erre milyen törekvéseket lát, többek között a tanácsadói szakma szerepe kapcsán?

A válság előtt én is mindig azt hangsúlyoztam, hogy a piacra kell bízni mindent, a piac majd megoldja. A válság miatt azonban elcsúsztak a dolgok, és ilyenkor egy államnak mindenféleképpen erőteljesebben kell belevonódnia a folyamatok átállításába, befolyásolásába. De mindez nem azt jelenti, hogy ennek mindig így is kell maradnia. Mindig egy egészséges mixnek kell lennie a piac és az állam között, így tehát a folyamatok kijavítása után ki kell vonulnia az államnak.

Nemrég egy rendezvényen - talán egy kissé provokálva - kikiáltottak a pályázatírók védőszentjének. Erre reagálva mondtam, hogy én nem önmagukban a pályázatírókat védem, hanem azt állítom, hogy a pályázatírók közt vannak hasznos tevékenységet végzők, akiket nem szabad ellehetetleníteni. Sajnos, nagyon sok kókler is volt köztük, amelyek semmiféle érdemi munkát nem végeztek, csak felvették a pénzt, majd magára hagyták a vállalkozást a pályázattal. Ezeket a "haramiákat" tényleg ki kell szorítani, de nem lehet a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Nem gondolom, hogy majd az állam képes lesz arra, hogy minden egyes pályázatot bekér saját maga, és erre intézményrendszert hoz létre. Egyrészt nincs elég időnk erre, másrészt nem lehet elvárni egy most felálló intézményrendszertől, hogy hirtelen 10 éves szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkezzen.

Ezért is javasoljuk azt, hogy bár valóban bele kell az államnak avatkoznia a folyamatokba, de mindenféleképpen a piaci szereplőkkel együttműködve érdemes átgondolni és működtetni. Azért is kell az optimális kombinációra törekedni, mert a pályázati rendszerben az állami bürokráciát a vállalkozók nagyon rosszul viselték, vegzálásnak élték meg, nem pedig segítségnek. Egy szolgáltató állam - márpedig erre törekszik a kormányzat - segíti a vállalkozásokat, és így mindenféleképpen az kell, hogy legyen az elsődleges feladat, hogy valóban kiszolgálja a vállalkozásokat. Ha van tudása, ezt tegye meg, ha van piaci szereplő, akivel érdemes, tegyék meg közösen, de a célnak azonosnak kell lennie: segíteni a tevékenységet.

A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg - hangsúlyozta újra egy szakmai konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a beruházások bővülése, az európai uniós források még hatékonyabb felhasználása, valamint az elindult hitelprogramok folytatása lehet a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének hajtóereje.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: talán ez a hétéves periódus az utolsó, amikor lehetőségünk van megteremteni a tízmilliós piacon működő gazdasági szektor számára a növekedés esélyét, amelyet az erősebb és szerencsésebb történelmi fejlődésen átesett nyugat-európai országok biztosítani tudtak a saját gazdasági szereplőiknek.

Varga Mihály az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán tartott előadásában kifejtette: az elmúlt időszakban a hitelminősítők kedvezőbb besorolást adtak Magyarországnak, és 2011 óta először korrigálták pozitív irányba Magyarország hitelminősítését. A piac bizalma töretlen volt Magyarország iránt, de a miniszter szerint fontos, hogy a hitelminősítőket is meggyőzzék, jó irányba mennek a folyamatok.

Varga Mihály kifejtette: a szkeptikusok azt mondják, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatásoknak köszönhetően nő, de ha ez így lenne, akkor 14-15 másik országnak kellene növekednie Európában, ami pedig nincs így. Elmondta: az export kitűnően teljesít mind az EU-ban, mind az új piacokon, a másik növekedési faktor pedig a belső kereslet bővülése, és a hitelezés is aktívabb lett.

A növekedés termelési oldalát tekintve a járműipar az egyik hajtóereje a gazdaságnak, és a mezőgazdaság is jól teljesített. A magánberuházások mellett az állami beruházások is segítették a növekedést - tette hozzá a tárcavezető.

A növekedés alapvetően a fegyelmezett fiskális, és a fegyelmezett, valamint segítő monetáris politikára épült - emelte ki Varga Mihály.

Mitől nőhet a gazdaság?

Varga Mihály több tényezőt is említett, amelyek a jövőben támogathatják a gazdasági növekedést. A beruházások bővülése a következő években is hajtóereje lehet a növekedésnek, és bár 2014-ben 6800 milliárd forintnyi beruházás történt az országban, a beruházási ráta pedig 21 százalék fölé nőtt, itt van még teendő, minél több külső partnert kell meggyőzni arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni - fejtette ki.

Szólt arról is, hogy a növekedés másik forrása az uniós források még hatékonyabb felhasználása lehet. Ezt segíti, hogy az előző időszaki 16 százalékkal szemben 2014-2020-ban már a források 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre - hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Mint mondta, a növekedést segítheti a megindult hitelprogramok folytatása is, az alacsony kamatkörnyezet pedig támogathatja a gazdaság növekedését, ennek folytatódására számítanak a következő évben is.

Negyedik elem, hogy tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, aminek a közmunka mellett fontos eleme a duális szakképzési rendszerre való átállás, amely segíti a szakképzett munkaerő "előállítását".

Tovább kell bővíteni az exportpiacokat is, a kereskedőházi rendszer, a külgazdasági szakdiplomaták képzése, valamint a kamarákkal való együttműködés mind ezt a célt szolgálja. Ezenkívül új iparágakat kell bevonni a gazdasági növekedésbe, hiszen ha csak egy ágazatra - járműipar - alapozunk, akkor sebezhető válik a magyar gazdaság. Ezért az a cél, hogy a gazdasági növekedés újabb forrásait keressék meg; itt szóba jön az informatika, a kutatás-fejlesztés, innováció, és az alternatív energiafelhasználás - fejtette ki Varga Mihály.

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" - számolt be egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak. Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.
Várható volt a GINOP módosítása
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei fejlesztési keretének várható módosítását már június közepén előre jeleztük, majd június második felében a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan is jelezte, hogy június 30-ig elkészül a pályázati menetrend hivatalos módosítására vonatkozó átgyúrt menetrend. Ezt most a Miniszterelnökség még átnézi, így várhatóan a következő hetekben már meg is jelenik az új menetrend.
Az eddigi jelzések szerint a kutatás-fejlesztési pályázatok már idén júliusra előrejöhetnek, de közben a visszatérítendő forrásokat is tartalmazó kiírások (az elosztó rendszer felállásának hiányában) inkább jövőre csúszhatnak át. A vissza nem térítendő források túlsúlya várható, ami kedvezőbb a cégek elvárásai alapján, de idővel (jövőre) ez az arány majd átfordul a visszatérítendő forrású pályázatok felé.

Fontos újdonságok:

• A támogatások minél gördülékenyebb felhasználása érdekében a már kiírt programokat is folyamatosan finomhangolják: így a kapacitásbővítési konstrukcióknál például eltörölték a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárásokat.
• Rákossy Balázsnak, az NGM államtitkárának keddi előadásán mondta, hogy százmilliárd forinttal, 930 milliárdra megemeli a GINOP idei fejlesztési keretét a kormány,
• A százmilliárd forintos többlet keretében főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt beruházásösztönző-, gépvásárlást, telephelybővítést célzó támogatásokat, valamint az exportpiacra lépést segítő felhívásokat írnak majd ki.
• Az újratárgyalt keretből júliusban és augusztusban összesen 18 pályázatot hirdet meg a kormányzat, pontosabban az NGM
• Az államtitkár szerint a nyár folyamán összesen 459 milliárd forintra pályázhatnak majd a kis- és közepes vállalkozások.
• A termelési kapacitásbővítésre néhány hete kiírt, 65 milliárd forinttal meghirdetett pályázat kapcsán a tárca nagy érdeklődésre számít, ezért a kormány - igény esetén - megemeli majd a keretet.
• Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt jelentette be, hogy a kapacitásbővítési felhívás kapcsán a kormány újabb könnyítésről döntött: a feltételrendszerből törölte a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárásokat.
• Csepreghy elmondta: a kormányhoz több visszajelzés is érkezett a mérlegfőösszegre szóló elvárások miatt, mivel ilyen feltétel nem volt a korábbi kiírásokban és nem is tudtak felkészülni rá, ezért a cégek többsége nem is tudna megfelelni ennek.
• A helyettes államtitkár jelezte, hogy a kormány - a kamara és a KAVOSZ jelzése után - belátta, hogy ez a feltétel életszerűtlenné tette volna a pályázatokat, ezért döntött a könnyítés mellett.
• Azt is jelezte a lapnak, hogy ha a jövőben olyan módosító javaslat érkezik, amely nem ütközik a pályázat alapvető céljaival, akkor azt a kormány elfogadja, és igyekszik javítani az eredeti kiíráson.

Mától, azaz július 2-tól elérhetőek lesznek a kitöltő programok a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitás bővítését támogató, valamint a kapacitásbővítő beruházásaikat támogató felhívásokhoz - közülte a kormány a hivatalos pályázati oldalán, miután a napokban fontos szabályváltoztatásokat léptetett hatályba.

A korábbi jelzések szerint a pályázatok meghirdetése után 20 nappal lesznek elérhetők az elektronikus kitöltő programok, majd rá 10 napra, július 9-től válnak beadhatóvá a pályázatok. Ebbe a menetrendbe illik bele az, hogy a kitöltő programok ma, azaz csütörtökön megjelennek a "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), valamint a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívásokhoz.

Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a két pályázathoz a napokban külön több oldalas pdf-eket tett közzé az Irányító Hatóság, amelyekben összefoglalták, hogy az elmúlt hetekbeli szakmai viták és pontosító kérdések alapján hogyan változtatják meg az eredeti pályázati felhívások szabályrendszerét. Az egyik legfontosabb, hogy törlésre kerültek a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárások.

A pályázatok a kapacitásbővítést célozzák, így a támogatható tevékenységek többek között: új termelő eszközök beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás,Információs technológia-fejlesztés,termelési kapacitásokhoz kapcsolódó alkalmazások, szoftverek, licencek.

A támogatás összege 5 m Ft- 500 M Ft lehet, projektmérettől függően. A szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló projektekkel kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni.
Mindkét pályázat esetében 2015. július 9-től adhatják be a vállalkozások fejlesztési elképzeléseiket. A felhívások elméletileg 2017-ig nyitva állnak a pályázók előtt, a kereteösszeg 85 milliárd Ft.  Azonban a keretösszeg nagy valószínűséggel hamarabb kimerül, ezért érdemes minél korábban benyújtani a támogatási kérelmet. 

A 2014-2020-as programozási ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hivatalos benyújtása 2015. június 12-én megtörtént. Az ezt követő formális bizottsági eljárások maximum 60 napot vehetnek igénybe, így a program jóváhagyása várhatóan júliusban megtörténik. A hivatalos elfogadástól kezdve a jogcímek megnyitása lehetővé válik.

Jelentős változásokra kell számítani az utolsó uniós támogatási ciklusban, amelynek nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek. A kkv-k számára legfontosabb Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban leginkább a komplex, azaz K+F aktivitást tartalmazó, munkahelyteremtő, megújuló energiaforrást hasznosító projektek részesülnek majd előnyben.

Az előző ciklushoz képest sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük.
„A Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodás a visszatérítendő forrásokat jelöli meg a vállalkozásfejlesztés fő eszközeként, így ebben a ciklusban jelentősen megnő ezek nagysága és előfordulása a pályázati rendszerben, és a támogatást és hitelt együttesen tartalmazó, úgynevezett kombinált hitelek lesznek a kkv számára leginkább elérhetőek”.

A budapesti és Pest megyei cégek számára elérhető támogatási forrása következő öt év alatt nem éri el a 300 milliárd forintot, amelyből kkv fejlesztésre alig 24 milliárd jut. Ez tehát egy 5 milliárdos átlag forráskeretet nézve évi egy pályázati felhívást jelenthet, azt is visszatérítendő forrás formájában. A vidéki kkv-k számára elérhető források nagysága tehát továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

A gazdaságfejlesztési felhívásokat gyűjtő GINOP mára nevében is utal arra, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: a 3000 milliárdnyi forrás csaknem 20 százalékát K+F célra tervezik hasznosítani.

Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több, mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások döntő többségének (97-98 százalékának) a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről.

A változtatások érintik az anyavállalatokat is, amelyek közül szintén kevesebben kényszerülnek majd összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.

Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredmény-kimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredmény-kimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
Az adóelkerülés csökkentésére hivatkozva kimondta a parlament, hogy a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni akkor, ha egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlásakor minősített többséget biztosító befolyást szerzett.

A változtatásokat a 2016-ban induló üzleti évről készített éves beszámolókra kell először alkalmazni, vagyis az idén induló üzleti évről készített beszámolók esetében azok még nem használhatók.

Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.

Mitől gyorsult fel a pénzek kifizetése?
Amint tegnap részletesen megírtuk: a KPMG jelentése szerint a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka, 21,7 milliárd euró már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon 2014 végéig, amely az előző évi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest 25 százalékpontos növekedést jelent, és meghaladja az uniós átlagot.

Csepreghy Nándor ezen eredmény kapcsán hangsúlyozta:
az anyag visszaigazolja a kormány fejlesztéspolitikai rendszer átalakítására tett lépéseinek helyességét, köztük azt, hogy 2013-ban a Miniszterelnökséghez került a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és uniós források felhasználásának felügyelete. A lényegi átalakítás eredményei tükröződnek a KPMG tanulmányában is. Magyarország képes lesz "befutni" azt a pályát, amely az európai uniós források felhasználásában a 2007-2013-as időszakban előtte állt- jelentette ki a helyettes államtitkár.

A tanulmány megerősíti, hogy 2014 végéig a teljes uniós keret 87 százalékát kifizették Magyarországon, ezzel a régióban a második helyen állt. Jelenleg a 2007-2013-as időszak kifizetési szintje 7706 milliárd forinton áll, kevesebb mint 500 milliárd forintot kell az idei év végéig kifizetni a teljes keretösszeg lehívásához - mondta.
Az elmúlt évben a régió országai között Magyarország több mint 10 százalékos többletvállalást tudott tenni, erre azért volt szükség, hogy a 100 százalékos forráslehívás egyértelműen biztosított legyen - fejtette ki a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a tanulmányból is látszik: 2014-ben voltak olyan környező országok, amelyek még a rendelkezésre álló keretet teljes egészét sem tudták lekötni, így elvesztették a lehetőséget a 100 százalékos forrás felhasználásuknak.
Ezek is segítettek a pénzek kifizetésének felpörgetéséhez
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában történt jelentős előrelépés kötődik a 2013-ban bevezetett változáshoz, a Miniszterelnökség belépéséhez. Ekkor több olyan intézkedés is született, amely a mostani eredményt hozta, például az egyszerűsített elszámolási rend bevezetése, a biztosítékmentesség lehetősége jelentős forrást szabadított fel a pályázóknál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével pedig a pályázókat összekapcsolták a szakpolitikai szereplőkkel.

Az uniós források lehívásának története nem más, mint egy hosszútávfutás, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek beosztják az erejüket, és a finisben dől el minden- fogalmazott. Úgy vélte, a kormány folyamatosan képes volt reagálni a folyamatokra, jó irányba vitte a fejlesztéspolitikát.
Kitért arra, hogy jó pár programot érintett az Európai Bizottság felfüggesztése, ami Brüsszelben mindennapos eszköz a rendszer működtetésében, ezzel kezelik az ellentmondásos szituációkat. Éppen ezért a tagországoknak fel kell készülniük arra, hogy a túlvállalási keretükből kezeljék a bizottsági felfüggesztés esetén előforduló kérdéseket. A magyar túlvállalásban megvannak azok a tartalékok, amelyek a bizottsági felfüggesztés végén meghatározott korrekció esetén is a 100 százalékos forráslehívást tud garantálni

A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.

Az egyik legkedvezőtlenebb a forráslehívás a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), hiszen június elejéig összesen 1216 milliárd forintot fizetett ki a különböző projektekre, ami a hatályos szerződéses állományhoz képest még mindig csak 78%-os rátának felelt meg.

Bár van előrelépés például nagyobb vízügyi projektekben, de még mindig sok fejlesztésnél nagy a csúszás, így félő (volt), hogy az év végéig felhasználható pénzkeret végül nem kerül elköltésre, így véglegesen elveszíti Magyarország (a számlákat december végéig be kell nyújtani a magyar szervek felé, amelyeknek jövő január közepéig továbbítaniuk kell azt Brüsszelbe).

Emiatt az intézményrendszer az elmúlt hónapokban részletesen felmérte az egyes projektek állását, év végéig való befejezhetőségének esélyeit és ha "reménytelennek" tűnt a projekt, akkor elkezdődtek a módosítások, illetve elállások a szerződéstől (a nagy vízügyi, illetve árvízvédelmi projekteknél olykor kifejezetten időigényes a fejlesztés).

Nagyon valószínű, hogy a most megjelent 1411/2015. (VI. 23.) Kormányhatározat mögött az áll, hogy tömegesen álltak el az illetékes hatóságok bizonyos vízügyi projektektől, és az így felszabaduló pénzt most gyorsabban, könnyebben elkölthető, egyébként az EU stratégiai céljaival is szintén összhangban lévő energiahatékonysági projektekre fogjuk gyorsan elkölteni.

A kormányhatározat szerint ugyanis a testület:
Elfogadja a KEOP módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául az 1. melléklet szerint,

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pontban foglalt módosítások érdekében járjon el (határidő: 2015. június 30.)

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról (határidő: 2015. június 30.).

Amint látható, a határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy "elvesz" a kormány 50 milliárdot a KEOP egyes ("Egészséges tiszta települések"), illetve további 20 milliárdot a kettes prioritásától ("Vizeink jó kezelése") és mindkettőt "odaadja" az ötös prioritásnak, amely a hatékony energiafelhasználás támogatásáról szól.

A határozat egyelőre nem tér ki arra, hogy pontosan milyen energiahatékonysági projektekre lehetne majd fordítani a 70 milliárd forintot, de az alábbiakban bemutatjuk azok lehetséges irányát. Az akkori anyag szerint lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP terhére nem volt finanszírozható.

Idén 8 milliárd forint értékben hirdetik meg a beszállítói integrátori pályázatot, ezzel a magyar nagyvállalatok is pályázhatnak uniós forrásokra - jelentette be egy mai szakmai kerekasztal beszélgetésen Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a pályázók ugyan a nagyvállalatok, de feltétel, hogy a fejlesztés eredménye a kis- és középvállalkozásoknál, illetve a beszállítóknál csapódjon majd le.

Ez a célja a konstrukciónak

A helyettes államtitkár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) gépiparról szóló rendezvényén kifejtette, hogy a pályázati konstrukció hozzájárulhat a gépipar elmúlt években tapasztalt masszív növekedéséhez is, a nagyvállalatok integrátor szerepet tudnak betölteni és megrendeléseket adnak a kkv-nak.

Elmondta: az Európai Bizottság elképzeléseivel párhuzamosan a magyar kormány is az ország újraiparosításában látja a gazdaság jövőjét, a tényleges termelési tevékenységre alapozva, ezért az állami támogatások többsége a feldolgozóiparra fókuszál.

Néhány héttel ezelőtt a Miniszterelnökség már jelezte, hogy készül egy olyan, a nagyvállalatoknak szóló program, amely kizárólag magyar költségvetési forrásokból indulna és nem csak pénzbeli juttatást tartalmazhat. A program kidolgozásának oka, hogy a 2014-2020-as ciklusban a fenti, integrátori jellegű pályázatokon, a K+F, valamint az egyetemi együttműködési projekteken kívül a nagyvállalatok lényegében kiszorulnak az új ciklus pénzeiből. A magyar finanszírozási program tehát nem keverendő össze a fenti bejelentéssel, az a program várhatóan majd csak jövőre indul el és egyelőre még konkrét keretösszeg sem hangzott el a méretét illetően.

Mire lenne szükség a nagyobb sikerhez?

Takács János, az MGYOSZ alelnöke a mai eseményen úgy vélte, hogy a célzott beszállítói programok támogatják a magyar beszállítói arány növekedését, ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy teljes körű felmérést végezzenek, milyen iparágat lehet Magyarországra telepíteni, ami egybevág a multinacionális vállalatok piaci igényeivel is.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépipar a képzett szakemberek hiányával küzd, sokan Nyugat-Európában vállalnak vendégmunkát, ami azonban aláássa szakmai fejlődésüket, nem szolgálja a magyar gazdaság növekedését.

Vadnai Gábor a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) főtitkára a gépipar kihívásaként említette, hogy az ágazati szereplők között megmaradt a válságból fakadó bizalmatlanság, óvatosabbak a beszerzők.

A felhívás célja a feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében. Támogathatóak a hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal rendelkező magasan feldolgozott terméket előállító iparágakban tevékenykedő, az egyedi, magas
hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vidéki mikro-, kis és középvállalkozások is, ha projektje a vidék megtartó erejének növelését és ezáltal gazdaságfejlesztést eredményezhet.

Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, min 2fős létszám, tevékenysége az Ágazati fókusz (feldolgozóipar) valamelyikéhez kapcsolódik, illetve ha fejlesztésük a 74.10 Divat-, formatervezés tevékenységhez kapcsolódik, akkor együttműködési megállapodással rendelkeznek az „Ágazati fókuszban foglalt tevékenységet végző hazai vállalkozással.

Támogatott tevékenység
a) Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel
b) Külföldi árubemutató szervezése – önállóan támogatható tevékenység

Ezekhez CSAK kapcsolódóan:
c) Piacra jutás támogatása
d) Információs technológia-fejlesztés
e) Tanácsadás igénybevétele
f) Piackutatás elkészítésének költsége
g) Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és
védelmének költsége –
h) Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

A támogatás mértéke

minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.
c) Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását
megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét. Az önrész saját forrásból és egyéb állami támogatásból (pl. támogatott hitelből) állhat

két projekt leszerződött összköltsége nem lehet több, mint 30 millió Ft, és 20 millió Ft-ot meghaladó összesen megítélhető támogatási összeg esetén 1 fő munkahelyteremtés kötelező vállalása szükséges.

Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének segítése 1,5 M – 20 millió Ft közötti, vissza nem térítendő támogatással a keret erejéig - 50%-os önrész biztosítása mellett - keret 5 Mrd forint. 550 - 600 pályázatra ((Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság)

Feltételek

Megvalósítás: max 24 hónap.
Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

Kötelező vállalások
a) Létszámtartás b) Külkereskedelmi felelős kijelölése 3 évre c) Piackutatás elkészítése d) Idegen nyelvű honlap kialakítása:
Második pályáyzat (20 M feletti támogatás esetén) 1 munkahely teremtése 3 évre
Előny: az éves nettó árbevétel átlagos növekedése meghaladta az 5%-t. Klasztertagság. Innovatív vállalkozás (K+F) támogatással. Fiatal v. női vállalkozó. Korábbi megjelenés Nyelvtudással rendelkező alkalmazott. Külföldi partner.

Kizáró ok: Csekély összegű támogatásban nem részesíthető vállalkozások (pl agrár) és projektek (pl teherautó) A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150M Ft lehet.