Pályázat kódszáma: TOP-1.1.1-15

A pályázat célja

Jelen támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok (a 651/2014-es EU rendelet előírásainak figyelembe vételével, egyedi alapon meghatározva) fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. Ipari parkok esetében az Ipari Park cím hatálya alá eső területnek önkormányzati, vagy az önkormányzati gazdasági társaság többségi tulajdonában kell lennie. A konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése a kevésbé versenyképes térségekben működő, betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül.

Pályázók köre

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32)
• Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások (GFO 1)
• Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok (GFO 57)

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. január 14.

Ma elkezdték kitenni a nyertes cégek adatait a GINOP-1.2.2-15 kódszámú, tavaly nyáron megjelent termelési kapacitásbővítő pályázaton és egyelőre 20 céget látunk a hivatalos listán 10-50 millió forint közötti elnyert támogatással, igaz a pályázat szerint 5-50 millió forint közötti lehet a támogatás mértéke projektenként. Azt, hogy rövidesen megjelenhetnek az első pályázati nyertesek erre a felhívásra, már karácsony előtti cikkeinkben felhívtuk a figyelmet.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Több mint 32 milliárd forint európai uniós pályázati forrás nyílik meg az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) több programjában, a pályázatok kidolgozása folyamatban van - jelentette be Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közösen szervezett tanácskozáson Mezei Dávid elmondta: az új pályázatokat várhatóan 2016 második félévében hirdetik majd meg.

Kitért arra, hogy élénk az érdeklődés az innovációs programok iránt, a magyar gazdatársadalom nyitott a fejlődésre. Ha az európai mezőgazdaság meg akarja őrizni pozícióját az egyre élesedő globális versenyben, előre kell haladnia a fejlesztésekkel - tette hozzá.

Az EIP-AGRI-források a vidékfejlesztési program részét képezik, kedvezményezettjei termelők, élelmiszeripari vállalkozások lehetnek, a program irányító hatósága a Miniszterelnökség. A támogatásra úgynevezett operatív csoportok pályázhatnak, amelyeknek több partnerből kell állniuk az egyes projektek témájától és célkitűzésétől függően. Átlagosan csoportonként legalább öt termelő tag szükséges a támogatás elnyeréséhez - ismertette a helyettes államtitkár.

Elmondta: a projektek irányulhatnak új termékek, gyakorlatok, folyamatok, technológiák kialakítására a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdálkodási ágazatokban.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. január 5.

A magyar kormány által 2015-re hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1553 milliárd forinttal és 210 pályázat megjelentetésével maradt el az intézményrendszer a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki a Portfolio év elején frissített pályázati adatbázisából. Jól látszott tehát a tavalyi év során, hogy a fókusz még erőteljesebben a 2007-2013-as ciklus pénzkifizetésére irányult, és az új periódusbeli csúszások ezzel is összefüggtek. Az összképet persze jelentősen javítja, hogy egyrészt még december elején 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy, 2014-2020-as időszakbeli közlekedési pályázatokat a kormány, másrészt az év utolsó hetében több százmilliárdnyi pályázat ömlött a piacra. Utóbbi nem feltétlenül javítja azoknak az éves pályázati menetrendeknek a hitelességét, amelyeket egyébként kifejezetten jó kezdeményezésnek tartunk. Mindenesetre 2015 végéig számításaink szerint már 3358 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg, ami a teljes, 7 évre szóló keretnek a 40%-át jelenti. Másfél év van tehát még arra, hogy a fennmaradó rész is megjelenjen, ami így óriási pályázati dömpinget vetít előre.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. január 3.

December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.

Most összefoglaljuk a lényeges változásokat, melyek részben buktatói lehetnek az új 2014-2020-as költségvetési ciklusnak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Három új pályázatot írtak ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, amelyekkel együtt eddig összesen 234 milliárd forint értékben 14 pályázati felhívás jelent meg a programban – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-t.

A tájékoztatás szerint valamennyi pályázati felhívás a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését.

Rákossy Balázs közlése szerint a pénteken megjelent 3 pályázati felhívás is az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat saját terveik megvalósításához. A helyi önkormányzatok számára jó hír, hogy a nem jövedelemtermelő fejlesztések esetében nem kell önrészt fizetni, 100 százalékos a támogatás, illetve a pályázatok elkészítéséhez segítséget kérhetnek a megyei önkormányzattól is – hangsúlyozta az államtitkár.

A beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság 2016. január 11-i határnappal felfüggeszti a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívást.

Ennek értelmében 2016. január 12-én 0 órától – a felfüggesztés esetleges feloldásáig – támogatási kérelmek nem lesznek benyújthatók.

Decemberben 399 projekt nyert el európai uniós fejlesztési támogatást összesen 57,5 milliárd forint értékben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) két népszerű pályázati felhívásának keretében - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

Rákossy Balázs hozzátette: a támogató döntésben részesült mikro-, kis- és középvállalkozások így csaknem 120 milliárd forint összköltséggel valósíthatják meg elképzeléseiket.

Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló keretösszegek a jelenlegi döntésekkel nem merültek ki, mindkét konstrukcióban további döntésekre kerül sor a közeljövőben.

A nyáron meghirdetett "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című pályázati felhívás keretében a mostani döntéssel 360 nyertes született, a megítélt támogatás esetükben 57,2 milliárd forint - ismertette. A nyertes vállalkozások így 118 milliárd forintot meghaladó összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre - tette hozzá.

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb két pályázati felhívást jelentetett meg a Miniszterelnökség 2015. december 29-én. A felhívások az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban a genetikai állomány megőrzését, fenntartását előtérbe helyező gazdálkodókat hivatott támogatni. Az állattenyésztők ennek keretében 14 milliárd forintra, a növénytermesztők 3,8 milliárd forintra pályázhatnak.

A Miniszterelnökség most megjelent 14 milliárd forint keretösszegű felhívásának köszönhetően az állattenyésztők alacsony létszámmal rendelkező állatfajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményekhez hasonló feltételek megvalósítására, valamint a genetikai állomány megőrzésére pályázhatnak. A 100 százalékos intenzitású támogatás a tenyésztőszervezet által elismert állatállományra vehető igénybe.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: VP4-10.2.1.-15 – A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése

Hazánkban a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és a mikroorganizmusok megőrzése rendkívül fontos. A Miniszterelnökség a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozók számára nyújt a most megjelent felhívásával 100 százalékos támogatási intenzitású pályázati lehetőséget, annak érdekében, hogy ezeket a növényfajtákat felkutassák és megőrizzék. A pályázat keretösszege 3,8 milliárd forint, a kötelezettségvállalás időtartama pedig 5 év.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: VP4-10.2.2.-15 – Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívás a mai nappal módosult az alábbiak szerint:

• A Felhívás 1.3. pontjában a 1173/2015. (III.24.) Korm. rendelet alapján 10 milliárd Ft-ról 30 milliárd Ft-ra módosult a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 27/2013 (II.12.) Korm. rendelet szerint szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén.
• A Felhívás 3.2. pontjában az új eszköz beszerzése és az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás tevékenységekhez tartozó tevékenységek esetében az új megújuló energiatermelő eszközök beszerzése kapcsán új támogatási jogcím (A közvetlen energiaköltségek összesített csökkentése az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által) és új támogatási kategória (Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás) került meghatározásra.
• A Magyar Közlöny 2015. évi 187. számában, 2015. december 2-án megjelent a 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet - A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról, amely alapján a korábbi 1 080 településen felül további 122 település válik szabad vállalkozási zónává. Mindezek alapján módosul a Felhívás 5. és 6. számú melléklete.

Kikerülhetnek a hazai élelmiszeripari cégek a nagyvállalati körből, ha a Kormány és az Európai Bizottság elfogadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erre vonatkozó javaslatát.

A nagyvállalati besorolásról szólva a NAK elnöke elmondta: ha egy vállalkozás 250-nél több embert foglalkoztat, már nagyvállalatnak számít, holott éves nettó árbevétele és mérlegfőösszege alapján európai összehasonlításban csak a kisvállalkozások, vagy legfeljebb a középvállalkozások méretét éri el.

Ez komoly hátrányt okoz a közép-európai országok élelmiszeripari vállalkozásainak, mert kizárja azokból a pályázatokból, amelyet kis- és középes vállalkozásoknak írtak ki.

4 felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

Az első felhívások között szerepel a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című felhívás, amelynek célja, hogy olyan fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás keretösszege 20,7 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.4.1-15 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” című felhívás keretösszege közel 7,5 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek célcsoportjaira.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Közel 4,8 millárd forint a keretösszege az „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című felhívásnak. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása), a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése is – új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” felhívás célja, hogy a megvalósított program eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javuljanak, elérhetővé váljanak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A keretösszeg 1,9 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség módosította az „Állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése" címmel megjelent pályázat benyújtásának időszakát. Hogy az ügyfeleknek elegendő idejük legyen felkészülni a pályázatok előkészítésére, a kérelmeket első körben 2016. január 11. és 2016. február 12. között elektronikus úton küldhetik be.

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én. Ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.

Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány.

További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. A halfogyasztás ösztönzésre a jövőben is indulnak kampányok, fokozottan ügyelve arra, hogy minél több halétel szerepeljen a közétkeztetésben.

Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi, amelyeket 2016-ban a teljes forráskeret megnyitásával jelentet meg.

(Miniszterelnökség)