Az elmúlt napokban közzétett 71 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok után a következő hetekben mintegy 70 vidékfejlesztési pályázat megjelenése várható, amelyekből 176 milliárd forintos keretösszeggel agrár környezetgazdálkodási kiírások is megjelennek, további 64 milliárdos kerettel pedig forintos ökológiai gazdálkodási pályázatok - jelentette be a mai maratoni Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

A Miniszterelnökség vezetője jelezte, hogy a GINOP keretében is még többszáz milliárd forintos keretösszeggel várhatók idén további pályázatok megjelentetései és felhívta a figyelmet arra is, hogy a napokban Magyarország eléri a 8000 milliárd forintos kifizetést a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus terhére. A minap közzétett K+F+I pályázatokról részletes információk:

Emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre is, miszerint 2017. június 30-ig megpályáztatják az összes, az új EU-s ciklusbeli forráskeret. Indoklása szerint azért, hogy még egyszer ne forduljon elő az, hogy 7 éves fejlesztési ciklusutolsó heteiben is pályázatok meghirdetésében bíbelődjünk.
Hozzátette:kifejezett érdekünk, hogy az EU-s pénzek minél hamarabb eljussanak a pályázókhoz.

A miniszter ma bejelentette azt is, hogy október elején az Európai Bizottság több magas rangú képviselőjének részvételével az uniós forrásfelhasználás eddigi tapasztalatairól, a csalás és korrupció kérdéséről rendeznek konferenciát Budapesten. Szavai szerint megvonják az elmúlt 7 év mérlegét, miután sokan ügyeskedtek a "zsírosbödön környékén".

Leszögezte azonban azt is, hogy Magyarországnak nincs szégyenkezni valója az EU-s adófizetői pénzekkel való hatékony gazdálkodás tekintetében, mivel 2% alatti a visszaéléses, korrupcióval terhelt pénzfelhasználás aránya és az OLAF csak 8 ügyben indított eljárást. Hozzátette: ez figyelemre méltó dolog és az a cél, hogy az EU-s pénz és a korrupció "ne egy jegyben járjon".

Új feltételekkel indulhatnak 2015. őszétől a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban. A fiatal gazdák induló támogatása volt az egyik legnépszerűbb jogcím az elmúlt években. Az új, 2014-2020 közötti időszakra szóló Vidékfejlesztési Programban (VP) továbbra is megmarad a lehetőséget a 40 év alatti gazdálkodók induló támogatására, ugyanakkor már megváltozott feltételekkel.

Az új feltételekkel induló fiatal gazdák a korábbihoz hasonlóan 40 ezer eurónak megfelelő forint összegben kaphatnak támogatást.

Az Uniós egyeztetések lezárulását követően a VP a fiatal gazdálkodók támogatását már kifejezetten egy minimális termelési potenciál megléte estében tudja csak támogatni, ezért is kívánatos, hogy az ÚMVP alapján még támogatható kör, a teljesen kezdőkre vonatkozzon. Ez a minimális termelési potenciál 6 000-25 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték - kalkulátor) közötti, de sem kevesebb, sem több nem lehet. A termelési potenciál meglétét több módon igazolhatja a gazdálkodó, pl. termőföld esetén lehet saját tulajdon, vagy érvényes haszonbérleti szerződéssel kell rendelkeznie.

A kormány 3 milliárd forint támogatást biztosít az idén azon feldolgozóipari vállalatok számára, amelyek bővítenék kapacitásukat, és ezzel munkahelyeket teremtenek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre már 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre erre a célra. Mind az idei, mind pedig a 2016-os forrásokat az európai uniós támogatásokat kiegészítendő biztosítja a magyar költségvetés - tette hozzá.

A miniszter ismertette, hogy a legalább 100 millió forint összértékű projekteket támogatják, a támogatási intenzitás maximum 50 százalék lehet, azonban az elbírálásnál figyelembe veszik a régiós fejlettséget.

A vállalatoknak legalább 3 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük, és a beruházás megvalósulása után 5 éven keresztül tartani kell az alkalmazotti létszámot - jelezte Varga Mihály.

Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint keretösszeggel.
A „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak, ami egy kivételes lehetőség a 2014-2020-as időszakban. Sajnos azonban a Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket jelen pályázati kiírások sem támogatják.
A K+F+I jellegű pályázatok feltételrendszere összetettebb, ezért érdemes minél korábban nekiállni a projekttervek kidolgozásának. Már a korai szakaszban célszerű átvizsgálni milyen speciális feltételekkel kell rendelkeznie a sikeres pályázathoz és projekt megvalósításhoz.

A három megjelent pályázatról röviden

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása - GINOP-2.1.1-15

A jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására nyújtanak támogatást vállalkozásoknak vagy azok konzorciumainak.

Pályázók köre:
- mikro-, kis és középvállalkozások, nagyvállalatok

Támogatás összege: min. 50 millió – max.1 000 millió Ft

Támogatás mértéke:
- kisvállalkozások esetén 45-80 %
- középvállalkozások esetén 35-75 %
- nagyvállalatok esetén 15-65 % lehet.

Mit kell cserébe vállalni: a K+F tevékenységből származó árbevételnek 30 %-kal kell növekednie

Benyújtható első körben: 2015. szeptember 30-tól 2015. október 31-ig

Önállóan támogatható tevékenységek:
- kutatás-fejlesztés: kísérleti fejlesztés és max. 50 %-os arányban ipari kutatás
- eljárási és szervezési innováció

Önálló tevékenységekhez kapcsolódóan elszámolható:
- projekt előkészítés
- projektmenedzsment
- projekthez kapcsolódó szakértői szolgáltatások
- általános (rezsi) költségek
- fejlesztéshez kapcsolódó eszköz – és immateriális javak beszerzése
- építés kizárólag a projekthez kötődően
- vásárokon, kiállításokon való részvétel

 Iparjog - GINOP-2.1.3-15

Felhívás célja a szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek támogatása.

Pályázók köre:
- Mikro-, kis- és középvállalkozások, akár induló vállalkozások is!
- Költségvetési szervek
- Jogi személyiségű nonprofit gazdasági társaságok

Támogatás összege: min. 1 millió – max. 6 millió Ft

Támogatás mértéke:100 %

Benyújtható: 2015. szeptember 24-től 2017. szeptember 25-ig (forráskimerülésig)

Támogatható tevékenységek:
- Újdonságkutatási és egyéb iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások (önállóan nem támogatható)
- Iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek
- Szellemi vagyon értékelési és/vagy szellemi vagyon audit szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás - GINOP-2.3.3-15

A kiírás célja a hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, elősegítve ezzel a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítását, elmélyítését.

Pályázók köre:
- költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, amennyiben azok kutatóhelynek minősülnek,
- egyházi tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények,
- állami többségi tulajdonú non-profit gazdasági társaságok

Támogatás összege: min. 50 millió – max. 1000 millió Ft

Támogatás mértéke:100 %

Benyújtható első körben: 2015. szeptember 24-től 2016. január 25-ig

Támogatható tevékenységek:
- projekt előkészítés
- projektmenedzsment
- projekthez kapcsolódó szakértői szolgáltatások
- általános (rezsi) költségek
- fejlesztéshez kapcsolódó eszköz – és immateriális javak beszerzése

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A beszélgetés során elhangzott néhány fontosabb gondolat, kijelentés:

Csepreghy egyértelműsítette: a Lázár János miniszter által múlt csütörtökön bejelentett terv arra vonatkozik, hogy 2017 júniusáig írjuk ki az összes új EU-ciklusbeli pályázatot (nem pénzlekötést/kifizetést jelent)
Hangsúlyozta: igenis bele kell érteni ebbe a mezőgazdasági pénzeket is, mert azoknak is van fejlesztéssel összefüggő része, így tehát inkább 12000 milliárd forintnyi forrás kiírásáról beszélhetünk
A felgyorsított pályázat kiírás egyrészt "annak a nonszensznek az elkerülését szolgálja, amit most látunk, hogy 7 év nem volt elegendő arra, hogy minden pénzt kihelyezzünk" és az utolsó pillanatokban is küzdjünk a forrásokért.
Másrészt azt szolgálja, hogy mivel a kkv-szektor forráshiányos állapotban van, így minél hamarabb forrásokhoz juttassuk. A magyar gazdaság "versenyképesség-növelése is alapvetően függ attól, hogy minél hamarabb termőre forduljanak" a pályázatok gyorsabb kiírása nyomán kijelölt fejlesztési prioritások - tette hozzá.
Krisán László szerint a fejlesztéspolitikával foglalkozó apparátus teljesen megváltozott az elmúlt években és majd meglátjuk, hogy mennyire bírja majd az apparátus a tempót. Szavai szerint fennáll annak a veszélye, hogy mindez a vállalkozókat érinti majd kedvezőtlenül a továbbra is bürokratikusan maradó szabályrendszer miatt.
Hangsúlyozta azonban, hogy bár csak ritkán dicsérik az apparátust, de az elmúlt időszakban (a 2007-2013-as ciklus lezárása kapcsán) "eléggé heroikus munkát végeznek".
Krisán szerint mindig árnyalni kell, hogy a 7 évre járó EU-forrásoknak valóban 60%-át fordítja-e majd gazdaságfejlesztésre a kormány. Ő inkább kevesebbet lát a programok alapján, míg Csepreghy szerint az állam által felhasználható 40% egy része is gazdaságfejlesztésre megy a peremvidékek infrastruktúra-fejlesztései miatt. Így összességében a 7 éves forráskeret kapcsán ő úgy látja, megkockáztatható az a kijelentés is, hogy végül 60% feletti részt költ a kormány gazdaságfejlesztésre.
Krisán hangsúlyozta: nem teljesen helyes az a stratégia, hogy a kormány inkább csak a közepes, "túl válságálló" cégeket támogatná a további erősödésben, mert szerinte a mikro- és kisvállalkozásokat is jobban helyzetbe kell hozni. Ezt azzal is indokolta, hogy a munkahely-teremtésben ezek a cégek sokkal többet tudnának országos szinten segíteni, mint egy-egy gyárépítésen keresztüli 1-2 ezer fős foglalkoztatás-növelés.
Felvetette azt a problémást is, hogy a kkv-k mintegy kétharmada szolgáltató szektorba tartozik, így az eddigi kormányzati jelzések szerint ők sem igazán lesznek az új pályázati ciklus támogatottjai.
Csepreghy szerint a kormánynak a szűkös források alapján döntenie kell a fejlesztési prioritásokról és a gazdaság hosszabb távú stabilitási szempontjai miatt is inkább azokra a cégekre fókuszál, amelyek várhatóan képesek lesznek megállni a helyüket a nemzetközi versenyben is.
Mindkét beszélgető partner biztos volt abban, hogy a 2017 közepéig kiírandó EU-pályázatokra biztosan lesz elég projektötlet, igaz ezt részben arra alapozzák, hogy mekkora volt eddig a kkv-k felőli érdeklődés a termelési kapacitásbővítő pályázatok őszi és idén tavaszi fordulóin (ennél viszont sokkal több területen lesz majd pályázati dömping a szerk.).
Krisán emlékeztetett, hogy az őszi 8,5 milliárd forintos termelési kapacitás-bővítő pályázatra összesen 43 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett be (ezek összes nyertesét még mindig nem hirdették ki - szerk.) és a júliusban megjelent két kkv termelési kapacitás-bővítési pályázatra már összesen mintegy 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény érkezett be. Jelezte: napokon belül megjelenik majd a K+F+I pályázatok köre is. Ez meglátása szerint arra utal, hogy nagyon komoly fejlesztési és forráséhség is van a vállalkozók körében sok projektötlet formájában.
Csepreghy kijelentette: a pályázati rendszerbeli változtatások (halasztott önerő, előleg-lehívás) és az elérhető finanszírozási konstrukciók miatt nem tart attól, hogy önerő hiányában ne nyújtana be valaki EU-pályázatra projektet.

A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, és ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása - jelentette ki.

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.

A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

450 milliárd forintnyi pályázattal indított magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ.

A www.palyazatokmagyarul.eu az unióban elsőként mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.

Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés a soknyelvűséget és az átláthatóságot erősíti, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minél több színvonalas és sikeres magyar nyelvű pályázat szülessen.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) további javaslatokat dolgoz ki a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) adminisztrációs terheinek csökkentésére - közölte Vadász György, a szövetség elnöke.

Az OKISZ elnöke az MTI-nek elmondta, a vállalkozásfejlesztési tanács legutóbbi ülésén elhangzottak alapján a szövetség körlevélben fordult a tagsághoz, azt kérve, hogy jelezzék, milyen további bürokratikus teher csökkentésére látnak lehetőséget. A beérkezett válaszokat feldolgozzák, ezekből javaslatot állítanak össze várhatóan még szeptemberben.

Vadász György szerint Magyarországon a kormány eredményesen látott neki az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, ebben az iparszövetség a gazdasági tárca által irányított szakértői csoport tagjaként közreműködött.

Ugyanakkor úgy látják, a csökkentés ellenére újabb vállalkozói terhek is jelentkeztek amiatt, hogy a kormány erőteljesen lépett fel a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Érzékelhetőek már az eredmények a kisadók, a pénztárgépek, az áruszállításban az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésének hatására, azonban az intézkedések a bürokrácia csökkentését nem segítették - mutatott rá.

A Magyar Iparszövetség fontosnak tartja a feketegazdaság, a láthatatlan jövedelmek visszaszorítását, de az adminisztrációs terhek további mérséklését is. A bürokrácia nagyobb mértékben érezteti kedvezőtlen hatását egy mikro- vagy kisvállalkozásnál, mint egy nagy cégnél, ahol a feladat ellátására szakapparátus áll rendelkezésre

Elhárultak az utolsó akadályok is a 2014-2020 közötti új magyar vidékfejlesztési program (VP) brüsszeli elfogadása elől – állítja a Miniszterelnökség. Az összesen 1300 milliárdos VP első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, ugyanis minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak. Így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

A vidékfejlesztési program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A legfontosabb fejlesztési célkitűzések között szerepel: a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban. Főként olyan munkaigényes ágazatokban kívánják ezt megvalósítani, mint az állattenyésztés, valamint a zöldség- és a gyümölcstermesztés, a kertészet, továbbá az élelmiszer-feldolgozás.

Emellett a tervezet a kis- és közepes - főként a családi - gazdaságok támogatását helyezi előtérbe. Ezek a vállalkozások ugyanis jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek, és a legtöbb embert foglalkoztatják. A program haszonélvezői a birtokpolitikai határ alatti méretű gazdaságok lesznek, a támogatások mintegy 80 százaléka érkezik hozzájuk. A teljes keret mintegy 40 százalékát fordítja a kormány munkahelyteremtő beruházásokra.

Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.

Rövidesen három GINOP pályázat megjelenése várható épületek energetikai korszerűsítése témában. Ezekről a legfontosabb információk:
A GINOP 4.1.1-2015 kódszámú felhívás épületenergetikai fejlesztések támogatását szolgálja (hűtési-fűtési és világítástechnikai korszerűsítés, hőveszteség csökkentés) 15-100 millió forintos támogatás segítségével
A GINOP 4.1.2-2015 kódszámú kiírás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva címmel a fentihez hasonló korszerűsítést támogat, de a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor, geotermikus energia) is beletartoznak ebbe, a fejlesztési támogatás pedig 20-250 millió forint között lehet
A GINOP 4.1.3-2015 kódszámú kiírás helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítését szolgálja megújuló energiaforrások segítségével (energiatakarékosság, energiahatékonyság elősegítése például napkollektor, hőszivattyú, kazánrendszer segítségével).

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Két miniszter, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is fontos feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől az 1489/2015. (VII. 21.) számú kormányhatározat szerint, amely az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításáról szól. Az, hogy ez a két miniszter kapta a feladatot, "beszédes", alátámasztja azt a figyelmeztetést, miszerint viszonylag gyengén áll a közlekedésfejlesztési (KÖZOP), a környezetvédelmi és energetikai (KEOP), a társadalmi infrastruktúra fejlesztéseket rögzítő (TIOP), valamint a társadalmi megújulási fejlesztéseket tartalmazó Operatív Programok kifizetése.

Július eleji összegzések szerint az első három OP-ben 80% alatt volt a kifizetési ráta, az átlagos ráta viszont 82% közelében járt már. Félő tehát, hogy nem minden EU-forrást tud a hátralévő 5 hónapban lehívni az ország, így indokolt lehet olyan lépéseket is tenni, ami a vissza nem térítendő források más módon, pénzügyi eszközként való felhasználását segíti elő. A pénzügyi eszköz három főbb módon való felhasználása hitelt, garanciát és kockázati tőkét jelenthet, de a konkrétumokról egyelőre semmit sem tartalmaz az említett határozat.

Egyelőre csupán az látható belőle, hogy a két miniszternek:
• azonnali határidővel ki kell dolgoznia a 2007-2013 közötti uniós ciklus irányításuk alá tartozó OP-k módosítását annak érdekében, hogy az érintett programok tartalmazzak a vissza nem térítendő támogatások pénzügyi eszközzé alakításának lehetőségét és a módosításokat tartalmazó előterjesztéseket terjesszék a kormány elé
• ugyanígy azonnali határidővel kell elkészíteni a két miniszternek azokat a terveket, hogy a pénzügyi eszközöket milyen területekre milyen összeggel lehet felhasználni és az erre vonatkozó összegyűjtött adatokat Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének kell továbbítani

A fentiek alapján Lázárnak augusztus végéig azt kell megvizsgálnia, hogy ezen adatok alapján a projektek pénzügyi eszközből történő finanszírozása hogyan lehetséges és az ehhez szükséges egyeztetéseket le kell bonyolítania az Európai Bizottsággal.

A határozat utolsó pontjaként Lázárnak a brüsszeli egyeztetések alapján azt kell a kormány elé terjesztenie szeptember végéig, hogy az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításának milyen további kormányzati feladatai vannak és az ezekhez szükséges előterjesztéseket is el kell végeznie.

A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

Már augusztusban megjelenik a távfűtési rendszerek fejlesztését, egyebek közt geotermikus energia felhasználásával is lehetővé tevő pályázat - fűzte hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében több mint 300 milliárd forint áll rendelkezésre csatornázásra és az ivóvízminőség javítására, további mintegy 100 milliárd forint pedig a hulladékkezelő rendszer átalakításának befejezésére.

Ezek a pályázatok egyebek közt azt a célt szolgálják, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően 2017 végére minden kétezer főnél nagyobb településen legyen vezetékes ivóvíz és csatorna.

Benyújtás 2015. június 22-től 2017. június 22-ig, naptári évenként

A felhívás célja a feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében.

Támogathatóak a hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal rendelkező magasan feldolgozott terméket előállító iparágakban tevékenykedő, az egyedi, magas
hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vidéki mikro-, kis és középvállalkozások is, ha projektje a vidék megtartó erejének növelését és ezáltal gazdaságfejlesztést eredményezhet.

Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, min 2 fős létszám, tevékenysége az Ágazati fókusz (feldolgozóipar) valamelyikéhez kapcsolódik, illetve ha fejlesztésük a 74.10 Divat-, formatervezés tevékenységhez kapcsolódik, akkor együttműködési megállapodással rendelkeznek az „Ágazati fókuszban foglalt tevékenységet végző hazai vállalkozással.

Támogatott tevékenység
a) Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel
b) Külföldi árubemutató szervezése – önállóan támogatható tevékenység
Ezekhez CSAK kapcsolódóan:
c) Piacra jutás támogatása
d) Információs technológia-fejlesztés
e) Tanácsadás igénybevétele
f) Piackutatás elkészítésének költsége
g) Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és
védelmének költsége –
h) Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

A támogatás mértéke
minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.
c) Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását
megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét. Az önrész saját forrásból és egyéb állami támogatásból (pl. támogatott hitelből) állhat két projekt leszerződött összköltsége nem lehet több, mint 30 millió Ft, és 20 millió Ft-ot meghaladó összesen megítélhető támogatási összeg esetén 1 fő munkahelyteremtés kötelező vállalása szükséges.

Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének segítése 1,5 M – 20 millió Ft közötti, vissza nem térítendő támogatással a keret erejéig - 50%-os önrész biztosítása mellett - keret 5 Mrd forint. 550 - 600 pályázatra ((Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság)

Feltételek
Megvalósítás: max 24 hónap.
Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

Kötelező vállalások
a) Létszámtartás b) Külkereskedelmi felelős kijelölése 3 évre c) Piackutatás elkészítése d) Idegen nyelvű honlap kialakítása:
Második pályáyzat (20 M feletti támogatás esetén) 1 munkahely teremtése 3 évre
Előny: az éves nettó árbevétel átlagos növekedése meghaladta az 5%-t. Klasztertagság. Innovatív vállalkozás (K+F) támogatással. Fiatal v. női vállalkozó. Korábbi megjelenés Nyelvtudással rendelkező alkalmazott. Külföldi partner.

Kizáró ok: Csekély összegű támogatásban nem részesíthető vállalkozások (pl agrár) és projektek (pl teherautó) A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150M Ft lehet.

Kezdjük a legfontosabbal, az árral. Nagyjából 500 ezer forintba kerül 1 kW névleges teljesítmény, ami kb. 1100 kWh áramot termel meg egy évben. Egy átlagos, négytagú család fogyasztásának fedezéséhez 3-4 kW-os rendszert ajánlanak a szakemberek. Tehát kétmillió lesz a rendszer tokkal-vonóval.

Mennyi idő múlva térül meg?
A megtérülést kétféleképpen számolják az emberek: 12-18 év közé, illetve a soha környékére. Mindkét csoport egyetért abban, hogy a rezsicsökkentés komolyan, években mérhetően odacsapott a napelemes tábornak. A soha meg nem térülést említő levélírók amúgy főleg abban különböztek az optimista társaiktól, hogy a 300-400 ezer forintos inverter tízévenkénti cseréjét, illetve napelemek teljesítményromlását is beleszámolták a dologba. Ugyanakkor azt is írták sokan, hogy még így is elégedettek a befektetéssel, mert bár egyben soha nem látják viszont a rendszer árát, még így is jobb kamatot kapnak az összegre, mintha a bankba tették volna a pénzt.

A buktatók és nehézségek:
Legtöbben az áramszolgáltatót említik első helyen, amikor a telepítés nehézségeiről írnak. Annak ellenére, hogy a rendszert egy délelőtt alatt fel lehet furkálni a tetőre, az engedélyeztetés akár három hónapon át is tarthat, ami véletlenül pont egybeesik a törvények által szabott határidő maximumával.
De itt még nincs vége a szolgáltató karót nyelt szabálykövetésének: sokan írták, hogy évközi óraleolvasással nehezíti meg az életüket a cég. Ez azért fontos, mert a rendszerek többsége (a hálózatra termelő, nem szigetüzemű megoldások) általában csak egy teljes naptári év alatt hozzák ki a termelésüket nullára: télen a fogyasztásnál jóval kevesebb, nyáron pedig jóval több energiát termelnek. Ha év közben nézzük meg az adatokat, valószínű, hogy jóval több áramot használtunk fel, mint amennyit megtermeltünk, és ezt az Elmű természetesen ki is számlázza. Sokak szerint ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az új rendszer beüzemelését a leolvasási ritmusnak megfelelően intézzük.

Egy kicsit kevesebb áfa
Szintén sokan írták, hogy a rendszerek népszerűsége nagyot nőne, ha nem lenne 30 százalék felett az adó és az engedélyeztetés költsége (a nekünk nyilatkozó szakértő szerint a kivitelezők többsége nem kér külön pénzt az engedélyeztetésért, ha komplett rendszert szállít). A támogatást is hiányolták sokan, bár jó néhányan írtak arról, milyen kedvezményes hiteleket és állami programokat vettek igénybe az építésnél, vagy lakáskasszás megtakarításukat költötték napelemre.

Szintén sokan panaszkodtak arra, mennyire nem éri meg túltervezni a rendszert azért, hogy a fogyasztás felett termelt áramot aztán vissza tudjuk tölteni a hálózatba, pénzért. Ahhoz, hogy a plusz termelést kiszámlázzuk, számlaképesnek kell lenni, amire egyéni vállalkozóként, vagy külön céget alapítva van lehetőség, és ez elképesztő macera azért, hogy 14,6 forintos kilowattóránkénti áron adjuk vissza azt, amit mi 41 forintért vennénk.
Sokan így inkább plusz fogyasztókat telepítenek a házba direkt azért, hogy az extra energia ne menjen csak úgy, jószándékuk jeleként vissza a közösbe. Sokan a téli fűtést, illetve a nyári hűtést is így intézik még akkor is, ha ez az egyik legkevésbé hatékony módja az áram felhasználásának. Ez a plusz az, ami az éves áramszámla mellett a gázrezsit is csökkentheti, sokan írták, hogy gázt már csak főzéshez használnak, a fűtést és a melegvizet elektromos szerkezetekkel oldják meg.

A beszámolók szerint nagyon óvatosan kell bánni a többlettermeléssel, muszáj elhasználni az adott mérési időszakon belül, különben eltűnik, mintha sosem lett volna. Volt olyan levélíró, akinek 64 ezer forintot számlázott ki az Elmű, mert bár 2013-ban volt 2500 kWh túltermelése, 2014-ben 1584 kWh-s mínuszban volt.

A napelemek teljesítménye is érdekes dolog, érdemes alaposan utánaolvasni, illetve szakemberekkel felméretni a házunkat. Sokan írták, hogy már egy kisebb, akár egyetlen napelemtáblába beletakaró árnyék is komolyan visszafogja az egész rendszer teljesítményét, így a tető tájolása mellett az is fontos, hogy megnézzük, mi minden vet árnyékot napközben a területre. Már léteznek olyan inverterek, amik kiküszöbölik, hogy egyetlen árnyékos panel visszahúzza az egész rendszert, de ezek még újak a piacon. A megoldás lényege, hogy az egyes táblák teljesítményét egyenként optimalizáló eszközt építenek be a rendszerbe, így lehetővé válik, hogy az árnyékolt tábla ne hasson az egész teljesítményre.
Érdekesség, hogy szinte alig valaki erősítette meg azt, hogy a por sokat ront a hatékonyságon – a legtöbben azt írták, hogy nem nagyon kell foglalkozni a tisztítással, ha valamennyire rendszeresen van eső, az megoldja a dolgot. A hó az, amire a legtöbben panaszkodtak.

Nem bánta meg senki
Érdekes az is, hogy jó pár olyan olvasó írt, aki maga rakta össze a rendszert a rendelt alkatrészekből. Persze néhányuk ilyen irányú végzettségű mérnök, de azért a megkérdezett szakemberek óva intettek mindenkit a házibarkácstól. Komoly balesetveszély van már a felszerelés közben is, de az elektromos rendszer helytelen bekötése tűzhöz is vezethet.

Annak ellenére, hogy többen is írták, hogy a napelemes áramtermelés inkább a gazdagok, illetve a környezetért tényleg aggódók sportja, csak kevesen említették, hogy megbánták a befektetést. Sokan gondolkoznak a bővítésben, nem egy ember írt arról, hogy abban bízik, továbbra is folytatódik a rendszer átlagárának csökkenése.
Volt, aki két év eltéréssel szerelt fel két ugyanolyan teljesítményű rendszert, és másodszorra az eredeti ár nagyjából feléből kihozta a mutatványt. Aki azt írta, hogy ma már nem vágna bele, főleg az törvényi háttér bizonytalanságára hivatkozott, illetve arra, hogy Paks II, illetve a gázfogyasztást erőltető környezet nem alkalmas arra, hogy 15-20 éves időtávra tervezzenek az emberek.