A turizmus a magyar GDP-hez összesen 9 százalékkal járul hozzá, a kormány pedig arra törekszik, hogy ez az arány már a közeljövőben 10 százalék fölé emelkedjen többek között az uniós források felhasználásának segítségével - hangsúlyozta Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a turisztikai pályázatoknál előnyt élveznek az innovatív projektek, a jövedelmezőséget javító minőségi, továbbá a térségi szemléletű, tematikus, komplex fejlesztések.

Varga: hat turisztikai EU-s pályázatot írunk ki idén
A tárca közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben az évben hat, kifejezetten turizmus célú felhívás meghirdetését tervezi közel 32 milliárd forintos keretösszeggel.

A hatféle pályázat, illetve a 32 milliárd forintos keretösszeg teljesen összhangban van azzal, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program márciusban kiadott éves pályázati menetrendjében benne volt. Bár ezt a menetrendet (éves fejlesztési keretet) igen valószínű, hogy a tárca június 30-ig kénytelen lesz jelentősen módosítani többek között a visszatérítendő forrásokkal összefüggő pályázatok jelentős csúszása miatt, de a minisztériumi közlemény utolsó mondatai arra utalnak, hogy ez nem fogja érinteni a turizmussal összefüggő hat pályázatot és a keretösszegüket.

Az éves menetrend átírására többek között abból a minapi Varga-nyilatkozatból is következtetni lehet, miszerint a visszatérítendő forrásokkal kapcsolatos pályázatok "előkészítése a következő hónapokban elkezdődik", miközben a menetrend szerint ilyen pályázatokat már júliusban is meg kellene hirdetni.

Ennek viszont előfeltétele, hogy az ezt "terítő" pénzügyi közvetítői kör ki legyen választva és a teljes intézményrendszer felálljon, de a jelek szerint egyelőre még csak a koncepcióalkotás fázisában jár a rendszer megalkotása. Így tehát a 730 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás kiosztása a menetrendben lefektetetthez képest jelentősen, több hónappal is csúszhat.

A minap kiírt két, kkv-knak szánt uniós pályázat egyik kiemelt szempontja volt az, hogy a beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi, fenntarthatósági elvárásoknak - többek között ezt hangsúlyozta egy Zala-megyei rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Glattfelder Béla rámutatott arra, hogy miért ennyire fókuszáltan a feldolgozóipari cégek indulhatnak a vissza nem térítendő forrásokért, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabad vállalkozási zónákban a szolgáltató szektorhoz tartozó cégek is pályázhatnak. Új elemként jelezte, hogy a második félévben várható hitel típusú pályázatoknál nagyon alacsony, akár nulla százalékos kamatozású fejlesztési támogatást is kaphatnak a cégek, a kombinált termékek kidolgozása pedig szintén elindul.

Ezért írtak ki ilyen pályázatokat
Glattfelder Béla az előadásán beszélt arról, hogy az Európai Unióval folytatott hosszú vita után főként a feldolgozóiparban működő kkv-k számára írhatnak ki vissza nem térítendő forrásokat biztosító pályázatokat. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy nagyon sok fenntarthatósági szempont jelenik meg ezekben a pályázatokban - tette hozzá a pályázatok mögötti stratégia háttereként.
Példa erre az, hogy új épületeknél elvárás, hogy alkalmasak legyenek napelemek elhelyezésére, a hűtéshez és a fűtéshez szükséges energiát pedig bizonyos arányban megújuló energiaforrásokkal kell biztosítani.

Az államtitkár emlékeztetett a minap kiírt két pályázatra (a nagyobb keretösszegű 50-500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást ad, a kisebb pedig 5-50 millió forint közöttit, akár frissen alapított cégnek is) és kiemelte, hogy a pályázóktól elsősorban mintegy ezer, a szabad vállalkozási zónába tartozó településen végrehajtandó fejlesztéseket várnak.

Hogyan lehet növelni a nyerési esélyeket?
A beszámoló szerint a tárcának az a célja, hogy elsősorban a már jól működő vállalkozások jussanak plusz forrásokhoz, de bizonyos feltételek esetén induló cégeket is támogatnak.

Az államtitkár hozzátette: a pályázók többletvállalásokkal növelhetik nyerési esélyeiket, így például a foglalkoztatás bővítésével, a minél kisebb lélekszámú településen tervezett beruházással, illetve a már meglévő ipari területeken, létesítményekben tervezett fejlesztésekkel. Ezek egyébként a pályázatok részletes pontozási táblázataiból szintén jól kirajzolódó irányok.

A pályázatoktól és ezzel a beruházásoktól térség- és iparfejlesztő hatást várnak. A feldolgozóipar mellett kisebb részben a szolgáltató szektorból is pályázhatnak, de a turizmus, vendéglátás területéről ezúttal nem - jelezte Glattfelder Béla.

Glattfelder kifejtette, hogy a pályázat mellékletében felsorolt szabad vállalkozási zónákhoz tartozó településeken beadhatnak azok is pályázatokat, akik nem a feldolgozó kapacitást, hanem a szolgáltatói tevékenységet bővítik, így például fodrászok, cipészek, autószerelők, kisebb panziók.

A pályázatok elbírálása kapcsán az államtitkár azt ígérte: azok gyorsak és egyszerűek lesznek. Az 5 millió és 50 millió forint közötti támogatási igényeknél egyszerűsített elbírálást alkalmaznak, az 50 millió és 500 millió forint közötti támogatásnál bíráló bizottság is megnézi a pályázatot. A szabályrendszer szerint az első elbírálási szakasz augusztus 15-ig tart és ahhoz képest 30 napon belül kell eredményt hirdetni.

Mi lesz még idén és 2020 után?
A további pályázatokról elmondta: még idén új kiírás jelenik meg a beszállítók, inkubátorházak, ipari parkok, klaszterek számára, továbbá mentorálási tevékenységekre. Hozzátette, hogy csak a valódi és nagy létszámú munkahelyteremtéssel, termelő beruházások fejlesztésével járó pályázatokat támogatják.

A pályázatok múlt keddi megjelentetése kapcsán az NGM közleményében Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: nagyszámban jelennek meg még gazdaságfejlesztési pályázati kiírások az év folyamán, még további nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben.
Azt is kiemelte az államtitkár, hogy a következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen.

Jöhetnek a nulla százalékos pályázati hitelek!
Egy kérdés kapcsán Glattfelder Béla arra is kitért: érdemes felkészülni arra, hogy 2020 után már valószínűleg nem lesz egyetlen területen sem vissza nem térítendő európai uniós támogatás.

A mostani, 2020-ig tartó uniós ciklus végéig még 340 milliárd forintnál több a vissza nem térítendőként szétosztható forrás, de azokon a területeken, ahol már ma sincs ilyen - mint például a turizmus és a vendéglátás - várható, hogy hosszú lejáratra és akár nulla kamattal is kaphatnak majd a pályázók fejlesztési támogatásokat.

Glattfelder azt is elmondta: az év második felében visszatérítendő támogatásra vonatkozó pályázatok is megjelennek (hitel típusú pályázatok), azaz alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelt is lehet majd felvenni. Később pedig majd kombinált támogatást - vissza nem térítendő és visszatérítendő forrást - lehet kapni egy csomagban.

Június 9-én megjelent a rég várt vállalkozásoknak szánt „eszközbeszerzési” pályázat felhívása, beadás július 8-tól lesz lehetséges 2 éven át! Két kiírás is megjelent egyszerre: a GINOP 1.2.1-15 és a GINOP 1.2.2-15.

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére kiírt felhívás 65 milliárd forintos keretösszegéből lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek 50-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázók 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg a szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések és a szabad vállalkozási zónán, valamint a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén egyaránt 10-10 milliárd forint.

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése
GINOP-1.2.1-15

Támogatás összege
minimum 50.000.000 Ft – maximum 500.000.000 Ft

Támogatás mértéke
az összes elszámolható költség 50%-a a következő kiegészítéssel:
 Közép-Dunántúlon középvállalkozás 45%
 Nyugat-Dunántúlon középvállalkozás 35%
 Nyugat-Dunántúlon kisvállalkozás 45%

Megvalósításra rendelkezésre álló időtartam: 18 hónap

Pályázók köre
mikro-, kis- és középvállalkozások
- amelyek, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább 1 lezárt teljes üzleti évvel
- amelyek, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása éves átlagos statisztikai állományi létszáma 2014-ben minimum 1 fő volt
Jogi forma szerint:
- kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű társaságok
- SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek
- szövetkezetek

Területi korlátozás
- nem támogatható Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projekt
- a megvalósulási helyszínnek a pályázat benyújtásáig bejegyzésre kell kerülnie

Projekt műszaki-szakmai tartalmi elvárásai
- Csak feldolgozóipari tevékenységek fejleszthetőek, viszont nem irányulhat az ANNEX lista tevékenységeire
- minden költségtétel alátámasztására 3 db, magyar nyelvű árajánlat szükséges

Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek köre

1. Gyártáshoz kapcsolódóan (projekt összköltségének minimum az 50%-a) – kötelező
- technológiai korszerűsítést eredményező új termelő eszközök beszerzése
- eszközbeszerzéshez kapcsolódóan szállítás és üzembe helyezés, betanítás költsége
- eszközökhöz új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége
2. Anyagmozgatáshoz és csomagoláshoz kapcsolódóan (anyagmozgatáshoz projekt összköltségének maximum a 25%-a; raktározáshoz kapcsolódó tevékenység a projekt összköltségének maximum 10%-a)
- technológiai korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése
- eszközbeszerzéshez kapcsolódóan szállítás és üzembe helyezés, betanítás költsége
- eszközökhöz új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége
3. Az új termelő eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás – (projekt összköltségének maximum 25%-a)
- ingatlan/infrastruktúra építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés
- az ingatlan/infrastrukturális beruházásnak technológiai célt kell szolgálnia
Új ingatlan beruházás esetén feltétel a jogerős építési engedély megléte, továbbá az ingatlan tetőszerkezetének 30%-ának alkalmasnak kell lennie arra, hogy később napenergia nyerésére alkalmas eszközök kerülhessenek telepítésre. Az érintett ingatlanban a nem termeléshez kapcsolódó hőenergia-igény legalább 50%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni.
4. Információs technológia-fejlesztés
- egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű hardver beszerzése
- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hardverek, hálózati eszközök, telekommunikációs eszközök, és ezek beszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatások
- a projekthez közvetlenül kapcsolódó információ/adattárolás költségei
5. Immateriális javak
- termelési kapacitásokhoz kapcsolódó alkalmazások, szoftverek, licencek, testreszabás, betanítás, gyártás licenc, know-how
- akadálymentes munkavégzést szolgáló infrastruktúra
Amennyiben a beruházás révén megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására kerül sor, támogathatók az alábbi tevékenységek is (elszámolható költsége max. 1 millió forint újonnan felvett MMK-s munkavállalónként)
- megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeit biztosító eszközök beszerzése,
- termelő létesítmények akadálymentesítése, infrastrukturális és ingatlan beruházás,
- akadálymentes munkavégzést szolgáló információs technológiafejlesztés

Előleg igénylése
A támogatás legfeljebb 50%-a, maximum 100 millió Ft.

Kötelező vállalások
- létszámtartás
- személyi jellegű ráfordítás növelése/szintentartása
- nettó árbevétel növelése

Biztosíték
Nem köteles biztosítékot nyújtani akkor, ha szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban illetve rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel.

Önerő
A támogatást igénylőnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie legkésőbb az első kifizetési kérelem beadásakor.

Pályázat benyújtására 2015. július 9-tól 2017. július 10-ig van lehetőség

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása
GINOP-1.2.2-15

Támogatás összege
minimum 5.000.000 Ft – maximum 50.000.000 Ft
Az egy teljes üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén maximum 10.000.000 Ft

Támogatás mértéke
Az összes elszámolható költség 50%-a a következő kiegészítéssel:
- Közép-Dunántúlon középvállalkozás 45%
- Nyugat-Dunántúlon középvállalkozás 35%
- Nyugat-Dunántúlon kisvállalkozás 45%
Feldolgozóipari tevékenység fejlesztését célzó projekt esetén, amely SZVZ településen valósul meg, aminek az összköltsége nem haladja meg az 55 millió Ft-ot
o az összes elszámolható költség 70%-a a következő kiegészítéssel:
 Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl mikro-, kisvállalkozás esetén 70%, középvállalkozás esetén 60%
 Közép-Dunántúlon mikro- és kisvállalkozás esetén 55%, középvállalkozás estén 45%

Pályázók köre
- mikro-, kis- és középvállalkozások, akár induló vállalkozás is!
Jogi forma szerint:
- kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű társaságok
- SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek
- szövetkezetek

Területi korlátozás
- nem támogathatóak a közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek
- szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló projektekkel kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni

Támogatható tevékenységek és elszámolható költségek köre
1. Az új munkahelyteremtéshez kapcsolódó eszköz beszerzése (projekt összköltségének legalább az 50%-a) – kötelező projektelem
- technológiai korszerűsítést eredményező új, egyenként minimum nettó 100.000 Ft értékű termelő/szolgáltató eszközök beszerzése
- eszközbeszerzéshez kapcsolódóan szállítás és üzembe helyezés, betanítás
- eszközökhöz új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége
2. Anyagmozgatáshoz és csomagoláshoz kapcsolódóan (projekt összköltségének legfeljebb a 25%-a) – önállóan nem támogatható
- technológiai korszerűsítést eredményező új, egyenként minimum nettó 100.000 Ft értékű eszközök beszerzése
- eszközbeszerzéshez kapcsolódóan szállítás és üzembe helyezés, betanítás
- eszközökhöz új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége
3. Az új termelő/szolgáltató eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás – (projekt összköltségének legfeljebb a 25%-a) – önállóan nem támogatható
- infrastrukturális és ingatlan beruházás – maximum nettó 190.000 Ft/nm
- ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés
- MMK-s munkavállaló foglalkoztatása esetén: akadálymentesítést célzó beruházás, átalakítás, korszerűsítés
4. Információs technológia-fejlesztés – (ezen belül a szoftver a projekt összköltségének legfeljebb 10%-a, de max. 3 millió Ft) - önállóan nem támogatható
- egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékű új hardver beszerzése
- közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hardverek, hálózati eszközök, telekommunikációs eszközök, és ezek beszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatások
- a projekthez közvetlenül kapcsolódó információ/adattárolás költségei
5. Online megjelenés – (ezen belül a szoftver a projekt összköltségének legfeljebb 10%-a, de max. 3 millió Ft) - önállóan nem támogatható
- domain név regisztráció, webtárhely (maximum 30.000 Ft)
- honlapkészítés (maximum 200.000 Ft)
6. Immateriális javak – (projekt összköltségének legfeljebb 10%-a) - önállóan nem támogatható
- termelő/szolgáltató berendezésekhez kapcsolódó alkalmazások, szoftverek, licencek, testreszabás, betanítás
- új termelőeszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártás licenc, know-how
- akadálymentes munkavégzést szolgáló infrastruktúra
7. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén: megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeit biztosító eszközök beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás, információs technológia fejlesztés (önállóan nem támogatható)

Előleg igénylése
Legalább 20 millió Ft támogatási összeg megítélése esetén. A támogatás legfeljebb 50%-a, maximum 25 millió Ft.

Kötelező vállalások
- létszámtartás
- személyi jellegű ráfordítás növelése/szintentartása
- nettó árbevétel növelése
- honlap készítés (amennyiben a pályázó még nem rendelkezik honlappal)

Biztosíték
Amennyiben az elnyert támogatás meghaladja a 20 millió Ft-ot, úgy a pályázó a támogatás összegével megegyező biztosíték nyújtására kötelezett. Nem köteles biztosítékot nyújtani akkor, ha szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Önerő
A támogatást igénylőnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie legkésőbb az első kifizetési kérelem beadásakor.

Pályázat benyújtására 2015. július 9-től 2017. július 10-ig, illetve a keretösszeg kimerüléséig van lehetőség.

Kapacitásbővítő, energiahatékonysági és kutatásfejlesztési forrásokra pályázhatnak majd az élelmiszeripari vállalkozások a mostani uniós költségvetési ciklusban. A támogatásokat az ötezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás veheti igénybe, míg hatvanöt nagyvállalatnak minősülő cég már nem pályázhat.

A vidékfejlesztési programból, illetve a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) lehet támogatni az élelmiszeripari fejlesztéseket az új uniós költségvetési ciklusban – jelentette ki az MTI szerint Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy szakmai rendezvényen. A GINOP-on belül a feldolgozóipar az a terület, ahol még vissza nem térítendő támogatások adhatók.

A vállalatok nem csak kapacitásbővítő, hanem energiahatékonysági és kutatás-fejlesztési pályázatokat is benyújthatnak. Az államtitkár szerint a visszatérítendő támogatásokat használt gépekre is igénybe lehet venni. Pluszpénzeket az ötezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás kaphat, a hatvanöt nagyvállalatnak minősülő élelmiszeripari cég viszont már nem kérhet uniós forrásokat - szögezte le az államtitkár.

A napokban tette közzé a legalább 2 fős, feldolgozóipari fókuszú cégek külpiaci megjelenését támogató pályázatát a kormány, igaz azt kapásból kizárják az indulók közül, akinek a pályázat benyújtása előtti két lezárt üzleti évben nem volt exportárbevétele. Így tehát a pályázat nem az első alkalommal történő külpiaci megjelenést támogatja, hanem azon cégeket és egyéni vállalkozókat, amelyeknek már vannak bejáratott "csatornáik", lehetőleg részt vettek külföldi vásárokon, céges együttműködéseik vannak, olyan alkalmazottjuk is van, aki meghatározott idegen nyelvet is beszél és lehetőleg dinamikusan nőtt eddig is az árbevétele. Számos további feltételt, illetve szabályt is fontos tudnia annak, aki gondolkodik a legalább 1,5, de legfeljebb 20 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás igénybe vételében. A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150 000 000 Ft lehet, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

Az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat június 22-én nyílik meg, és a célok szerint a legalább 2 éves nyitva tartása alatt 550-600 nyertest fognak kihirdetni.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának fontos lépése, hogy a megyék és a megyei jogú városok megalkotják, illetve véglegesítik integrált területi programjukat, amelyeket júniusban nyújtanak be a kormánynak - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Saját maguk töltik ki a keretet a megyék és a megyei jogú városok
Az államtitkár ismertette: az integrált területi programok a helyben megvalósítandó területfejlesztési feladatokat tartalmazzák, olyan programlisták, amelyek az összehangolt területi fejlesztések végrehajtásának alapjai a 2014-2020-as uniós programozási időszakban.

A TOP első pályázati felhívásai az integrált területi programok kormány általi elfogadása után, nyáron jelenhetnek meg - közölte Rákossy Balázs.

A program 1230 milliárd forintos keretösszegben a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, a megyék és megyei jogú városok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli része.

A TOP esetében a tervezési folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz
- hangsúlyozta az államtitkár.

Minden megye és megyei jogú város számára a kormány meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhetik, illetve megvalósíthatják.

A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok külön 387 milliárd forintos keretre tervezhetik az elkövetkezendő hét évben fejlesztési programjaikat - hívta fel a figyelmet.

A TOP-ban is ezek a fő célok
Rákossy Balázs felidézte, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakra erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett kötelezte el magát, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintos európai uniós fejlesztési források 60 százaléka a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatás növelését, a hazai ipar fejlesztését és a kis- és középvállalkozások támogatását célozza. Ezek a célok jelennek meg a TOP-ban is, a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést középpontba helyezve - tette hozzá.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a kormány partnerként tekint a területi szereplőkre, a megyékre és megyei jogú városokra. Az államtitkár az elmúlt hetekben valamennyi megye és megyei jogú város vezetőjével személyes egyeztetést folytatott, szakmai támogatást nyújtva a programtervek összeállításához, a sikeres integrált területi program benyújtásához, illetve a TOP részleteiről a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének közgyűlésén is tájékoztatást adott.

Az európai uniós források megadják a települések számára a lehetőséget gazdaságfejlesztési céljaik megvalósítására, a helyi foglalkoztatás bővítésére. Mindez segíti a magyar kormány társadalompolitikai célkitűzésének elérését, hogy 2020-ra megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság - emelte ki Rákossy Balázs.

Rendelkezésre álló forrás

Operatív program keretösszeg 5 Mrd Ft

Pályázatok várható száma 550-600 db

Megvalósításra rendelkezésre álló időtartam:
Támogatói Okirat hatálybalépését követően 24 hónap

Pályázók köre
- Mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek;

- éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző, lezárt teljes üzleti évben minimum 2 fő volt és

- melyek magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai

- melyek fejlesztése az „Ágazati fókusz”-ban felsorolt gyártó tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódik

A támogatás formája, összege, mértéke:

- A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás

- Összege: minimum 1.500.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft.

- A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

- Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1.000.000 Ft-tal szorzott összegét.

- A jelen projekt igényelt támogatása nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevételének (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételnek) az 50%-át.

- A jelen projekt igényelt támogatása nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszegét;

Támogatható tevékenységek köre

Önállóan támogatható:

- külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel – önállóan támogatható

- külföldi árubemutatókon való részvétel – (csekély összegű támogatásként) - önállóan támogatható

Az előbbiekhez kapcsolódóan támogatható:

- piacra jutás támogatása – (csekély összegű támogatásként)

- IT fejlesztés – (csekély összegű támogatásként)

- tanácsadás igénybe vétele – önállóan nem támogatható

- piackutatás előkészítésének költsége -(csekély összegű támogatásként) - önállóan nem támogatható

- szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége - önállóan nem támogatható

- innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége - önállóan nem támogatható

Támogatott tevékenység: TEÁOR lista alapján, jellemzően a feldolgozóipar és gyártás

Kötelező vállalások:

- létszámtartás: a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves statisztikai létszámának értéke nem csökkenhet a bázis létszám alá

- külkereskedelmi felelős kijelölése: a megvalósítási időszak végére kialakítja a külkereskedelmi tevékenységért felelős alkalmazott munkakörét és biztosítja annak betöltését.

- piackutatás elkészítése

- idegen nyelvű honlap kialakítása

- amennyiben a támogatást igénylő jelen felhívás keretében második alkalommal nyújt be támogatási kérelmet, és a két támogatási kérelem alapján a részére összesen megítélhető támogatási összeg a 20 millió Ft-ot meghaladná, abban az esetben a támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy 1 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet

Elszámolható költségek
Önállóan támogatható:

- külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel (kiállító helység bérleti díja és működtetéssel kapcsolatos költségek, regisztrációs költségek, területdíj)

- magas szinten feldolgozott, végfogyasztásra szánt termékhez kapcsolódó külföldi árubemutató szervezése (terembérlet, dekorációs ktg, technikai ktg, sajtótájékoztató ktg)

Az előzőekhez kapcsolódóan támogatható:

- piacra jutás tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások (marketing akciók ktg, marketing eszközök (többször használatos) elkészítése és beszerzése, grafikai tervezés és fordítás, rendezvény ktg, tolmács, utazási ktg, kiállításon bemutatott termékek szállítmányozási és biztosítási költsége)

- tanácsadás igénybevétele (max.5% mértékig, max. nettó 96.000 Ft/embernap) 

- piackutatás elkészítéséhez kötődő szakértői és tanulmánykészítési szolgáltatás igénybevétele (max. 500.000 Ft)

- KKV-knak nyújtott innovációs támogatás (max 5%, nettó 96.000 Ft/embernap) (szabványok alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás, védjegy és szabadalom, a szellemi tulajdonra épülő innováció menedzsment szolgáltatás ktg., minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos ktg.)

- Online megjelenés támogatása (idegen nyelvű honlap kialakítása)

- Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzése, érvényesítése, védelme

- Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei, útiköltség, kiküldetési költség (szállásköltség legfeljebb 100 EUR/fő/éj, max két fő részére, utazási költség max 2 fő részére)

Önrész és előleg

A támogatást igénylőnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át vagy az önrész felét kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie.

Támogatási kérelmek benyújtása 2015. június 22-től 2017. június 22-ig lehetséges

A turizmus a magyar gazdaságpolitika mindkét célját, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás-bővítést tekintve egyaránt stratégiai jelentőséggel bír, így a szektor a fejlesztéspolitikának is kiemelt területe. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban pedig 106 milliárd forintot fordítunk a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben - hangsúlyozta egy mai szakmai konferencián tartott előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára többek között kiemelte a turizmus hazai GDP-ben és foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepét, az innováció és például a gyógyvízkutatás alapján létrejövő új szolgáltatások terjesztésének fontosságát, valamint hangsúlyozta azt is, hogy a megosztáson alapuló, vagy közösségi gazdaság (sharing economy) nem fenyegeti a professzionális turisztikai szolgáltatókat.

Csepreghy a Miniszterelnökség által kiadott összefoglaló szerint többek között az alábbiakat hangsúlyozta előadásában:
A turizmus Európa majdnem minden országában erősödött az utóbbi években, amivel párhuzamosan egyre élesebbé vált a verseny a célországok között.
Magyarországon a turizmus adja a GDP 8,8 százalékát, miközben a foglalkoztatásból összesen 11,3 százalékkal veszi ki a részét, így kiemelten fontos, hogy az uniós források felhasználásával biztosítsuk a szektor nemzetközi versenyképességét".
A KSH adatai szerint 2010 óta majdnem 30 százalékkal, 13,36 millióról 17,25 millióra nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma, és 2014-ben a belföldi utazások számának alakulásában is kedvező fordulat állt be, miután 3 százalékkal, 14,38 millióról 14,85 millióra emelkedett a többnapos belföldi turisták száma.
A célországok közötti versenyben a vendégek elvárásai is növekedtek, így hazánk csak úgy őrizheti meg attraktivitását, ha nemzetközi összehasonlításban is egyedi, kreatív és minőségi szolgáltatást képes nyújtani.

A szolgáltatásfejlesztés kulcsa az innováció, amelyet Csepreghy előadásában három oldalról vizsgált meg.
1.) Jelentős potenciál rejlik a gyógy- és termálvízkészletünk egészségturisztikai hasznosításában.
2.) Tovább szélesíthető az egészségmegőrzést, a gyógyítást és a rehabilitációt célzó turisztikai szolgáltatások kínálata, illetve biztosítható a jelenleg elérhető szolgáltatások orvosszakmai megalapozottsága. Innovációra van szükség az egyedi, kreatív, sajátos vonzerővel bíró termékek fejlesztéséhez is - ezek a termékek a vendégeknek egyedi élményeket kínálnak, amelyek szintén erősíthetik hazánk vendégvonzó képességét.
3.) A turisztikai szektor szereplőinek nagy hangsúlyt kell fektetniük a minél szélesebb körű online információszerzés feltételeinek a megteremtésére is, mindenekelőtt a specifikus, többnyelvű weboldalak és mobilapplikációk fejlesztésére.
A megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaság (sharing economy) kapcsán Csepreghy úgy fogalmazott, hogy ezek a szállodákat, utazási irodákat vagy utazásszervezőket hosszú távon nem veszélyeztetik például a magánszobák vagy -lakások igénybevételét lehetővé tevő sharing economy platformok, ezek ugyanis a szolgáltatás minőségét tekintve nem versenyezhetnek a professzionális turisztikai szolgáltatókkal.
A közösségi gazdaságnak kulcsfontosságú szerepe lehet a külföldi vendégek Magyarországra vonzásában, akik aztán az itteni költésükkel jelentős mértékben hozzájárulhatnak a turizmus másodlagos bevételeinek növekedéséhez.

Magyarország új, 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programjában (VP) kiemelt figyelmet kapnak a fiatal gazdálkodók, ami abban mutatkozik meg, hogy a VP-ben külön alprogramként szerepel a fiatal gazdák támogatása - mondta hétvégén a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt emellett azt is jelezte, hogy az előző uniós ciklus maradványpénzeiből 10 milliárd forintos keretösszeggel támogatást írtak ki május 18. - június 1. között, ezzel is segítve a fiatal gazdálkodók pályakezdését.

Összesen 75 milliárd forintnyi forrásról beszélünk

Az új VP külön alprogram mellett a fiatal gazdák külön keretből részesülnek majd a beruházási támogatások esetében is. Így összességében mintegy 75 milliárd forint forrásösszeggel járul hozzá a kormány az ifjú gazdálkodók versenyképességének erősítéséhez. Kis Miklós Zsolt emlékeztetett: a fiatal gazdák induló támogatása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) legnépszerűbb pályázati jogcíme volt az elmúlt években. Ezért is született az a döntés, hogy a 18-40 év közötti mezőgazdasági tevékenységbe kezdő fiataloknak még a régi feltételekkel, a 2007-2013. közötti EU-s költségvetés Magyarország számára rendelkezésre álló maradvány pénzeiből 10 milliárd forintos keretösszeggel támogatást írnak ki május 18. - június 1. között, ezzel is segítve a fiatal gazdálkodók pályakezdését.

Az elmúlt évek során a fiatal gazdák induló támogatását az eredetileg tervezett támogatás több mint nyolcszorosára sikerült növelnie a kormányzatnak. A 2007-ben, az akkori szocialista kormányzat eredetileg tervezett 8,25 milliárd forintnyi keretösszege helyett - a hamarosan megnyíló támogatási körrel együtt - mintegy 70 milliárd forintot fordított fiatal gazdálkodók támogatására. Az új, 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra szóló vidékfejlesztési programban ugyanakkor továbbra is megmarad a lehetőség a 40 év alatti gazdálkodók induló támogatására, viszont már a megváltozott feltételekhez igazodva.

Változtak a feltételek

Az államtitkár elmondta: az uniós egyeztetések lezárását követően a VP a fiatal gazdálkodók támogatását már kifejezetten csak egy minimális termelési potenciál megléte esetén tudja biztosítani. Ezért is tartotta kívánatosnak a kormány, hogy még az ÚMVP alapján támogatható jogcím a teljesen kezdőkre vonatkozzon. A VP esetében a minimális termelési potenciálnak 6-25 ezer euró standard termelési érték (STÉ) közé kell esnie. Felhívta a figyelmet arra is, hogy azok a fiatal gazdálkodók, akik az ÚMVP forrásaiból finanszírozott módon, a régi feltételekkel szeretnének pályázni, az idén nem igényelhetnek területalapú támogatást.
Jelezte: az egyik legjelentősebb változás a 2014-2020. közötti időszakban, hogy amíg korábban az agrár-vidékfejlesztési támogatást igénylők ki voltak zárva a támogatásra jogosultak köréből, addig ez az új feltételekkel pályázókra nem fog vonatkozni. Ők már az idén is igényelhetnek területalapú támogatást. Ugyanakkor a fiatal gazda támogatásra pályázni szándékozók területalapú igénylése nem lehet több 25 ezer STÉ-t jelentő területnagyságnál. Ennek ellenőrzése az agrárkamara honlapján elérhető STÉ-kalkulátor segítségével történhet.
Emellett, aki korábban már nyújtott be agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, az csak abban az esetben zárja ki a jogosultak köréből a pályázót, ha a benyújtást vállalkozói jogviszonyban tette meg. Vagyis, ha őstermelőként - ami az unióban természetes személyt jelent - nyújtotta be a kérelmet, akkor jogosult a támogatásra pályázni. Az új időszakban a jogosultságban további pozitív változás, hogy a 41. életév betöltése jelenti az életkori feltétel korlátját.
Az új feltételekkel induló fiatal gazdák a korábbihoz hasonlóan 40 ezer eurónak - mintegy 12 millió forintnak - megfelelő forintösszegben kaphatnak támogatást. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) első pillérét jelentő közvetlen támogatás keretében az minősül fiatal mezőgazdasági termelőnek, aki az igénylés első évében 40 évesnél nem idősebb, vagyis 1975-ben vagy azt követően született természetes személy. Emellett egységes területalapú támogatás (SAPS) iránti kérelmet az igénylés évét megelőző 4 éven belül nyújtott be (az idei kérelmet figyelembe véve nem régebben, mint 2011.), vagy tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol egy jogi személy felett, amely jogi személy a támogatást igényli és megfelel az előzőekben foglaltaknak.

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására – mondta Csepreghy Nándor kedden Kecskeméten.
A magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a IQ Kecskemét Ipari Innovációs Központ alapkőletételén vett részt, amely 2,1 milliárd forintos EU-s támogatással épül. A KÉSZ csoport 3 milliárd forintos beruházásával 7480 négyzetméter alapterületen megvalósuló központ olyan nyílt, szellemi és technológiai műhely lesz, amelyet a régió innovációs tevékenységének elősegítése érdekében hoznak létre.
Csepreghy Nándor rámutatott: komoly gond, hogy nagyon sok magyar ötlet külföldi finanszírozással került ki a világpiacra, ezért az abból származó jövedelem és plusz hozzáadott érték is külföldre kerül. Szavai szerint gyökeres változásra van szükség”, mert az Európában működő jóléti rendszer csak akkor lesz fenntartható, ha az EU gazdasági működését teljesen új alapokra helyezik.

Hozzátette, az EU 500 millió lakosa a világ lakosságának a 8 százalékát teszi ki, s a 28 tagállamban termelik a világon előállított közjavak 25 százalékát. Ugyanakkor az EU-n belül fizetik ki a világon a szociális juttatások 60 százalékát - közölte. Kitörési pont csak az innováció lehet – fűzte hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: ez a beruházás és a hasonló projektek részei annak az együttműködésnek, amelyet a kormány kezdeményezett annak érdekében, hogy az innováció segítségével minél több magyar és Magyarországról származó termékkel találkozzunk a világban.
Az ipari innovációs központ várhatóan még idén megvalósul, és már az első évében 26 új munkahelyet teremt.
A központ alapkövét Csepreghy Nándor, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, Lénárt Szabolcs, a kedvezményezett IQ Kecskemét Kft. ügyvezetője, valamint Szalados László, a kivitelező KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója közösen helyezték el.

Harmincmilliárd forintos forráskerettel heteken belül megújítja agrárfinanszírozási forgóeszközhitel-programjait az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MBF) Zrt. - nyilatkozta Sebestyén Róbert, a pénzintézet igazgatója. Az MFB olyan új hitelprogramok indítását is tervezi, amelyekkel a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások (kkv) beruházási és fejlesztési igényeit finanszírozná. Sebestyén Róbert szerint az államnak főként a mikro- és kisméretű mezőgazdasági vállalkozások vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztési finanszírozásában lehet kiemelt szerepe, ahol a versenyszféra kevésbé aktív.

A felvásárlási árak időszakos trendeket követő változása az alapvető agrártermékek világpiacának és többek között ennek hatásaként a hazai piacnak is sajátossága. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés felértékelődésének nem mond ellent a felvásárlási árak jelenlegi csökkenő trendje, mivel az agrárágazat a GDP-hez való hozzájárulását meghaladó jelentőségű stratégiai nemzetgazdasági ágazat, helyét és szerepét hosszabb távú megközelítésben indokolt vizsgálni. Egyértelműen rögzíthetjük, hogy a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás ma már nemcsak piaci és népjóléti, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Gondoljunk csak a bolygónk kevésbé fejlett – rendszerint politikailag instabil, háborúkkal és menekültáradatokkal terhelt – térségeiben jelentkező élelmiszerhiányra. Hazánk szempontjából a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás követelménye mellet más tényezők is az agrárágazat felértékelődésének irányába hatnak. Ezek közül legkézenfekvőbb a 2015–2020. közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló jelentős hazai és európai uniós támogatások hatása. Ezek között a szerkezetében és feltételeiben átrendeződött közvetlen támogatási rendszer önmagában is a termelésbővülést segíti, különösen az olyan élőmunka-igényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, valamint a gyümölcs- és a zöldségtermesztés. A közeljövőben megjelenő agrár- és vidékfejlesztési támogatási pályázatok további fejlesztéseket, beruházásokat tesznek lehetővé, ami szintén a termelés bővülését és technológiai színvonal fejlesztését szolgálja.

Mindkét támogatási rendszer a kis- és középvállalati szektorban működő agrárvállalkozásokat, ezen belül a mezőgazdasági tevékenységből hivatásszerűen élő gazdálkodókat preferálja. Megerősödésük a helyi gazdaság fejlődésének záloga, hiszen az állattenyésztés és más munkaigényes termelőtevékenység helyben hoz létre munkahelyeket, a megtermelt jövedelem a településen marad, és ott használják fel a gazdaság, a birtok fejlesztésére, illetve a fogyasztásra. A rendszerváltás utáni földkárpótlás és az agrárgazdasági privatizáció egyrészt előnytelen földtulajdonosi szerkezetet és a belső piac kiszolgáltatottságát, másrészt az exportpiac részleges elvesztését hozta maga után. Az agrárágazat jelenlegi kibocsátása az 1990-évek kibocsátási szintjét közelíti, Magyarország jelenleg nem használja ki agrártermelési potenciálját, azaz az ágazat növekedési tere rendelkezésre áll. Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági termelés 20%-kal, az élelmiszer-feldolgozás 14%-kal növekedhet 2020-ig. Piaci oldalon láthatók az erőteljes kormányzati törekvések az ágazat külpiaci pozícióinak erősítése és bővítése érdekében. Mindez az agrárium hiteligényének növekedését eredményezi.

Egyre több az agrárügyfél
A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő évek bebizonyították, hogy hitelezés szempontjából annak ellenére is, hogy az agrárium ki van téve a természeti tényezőknek, az egyik legkevésbé kockázatos nemzetgazdasági ágazat. A többségében mezőgazdasági kkv. szektorba tartozó társas vállalkozások csődrátája 2014-ben 3,3%-ra csökkent. A kkv. szegmensbe tartozó élelmiszer-feldolgozást is magában foglaló feldolgozóipari csődráta ezzel azonos szintű. A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya után megképzett értékvesztés fedezete 2014-ben 4,1%-ot tett ki, az agrárhitelezési piac visszajelzései alapján az egyéni mezőgazdasági vállalkozások nem teljesítő hiteleinek aránya 6–8% között mozog. Hozzáteszem, hogy a nem teljesítő hitelekből való megtérülés is magasabb arányú, mint más ágazatokban.

Az alacsonyabb kockázatnak számos oka van, amelyek visszavezethetők a felhasznált természeti erőforrásokra és a termelés alapját képező biológiai ciklusokra épülő folyamatos gazdálkodás követelményére. A mezőgazdasági tevékenységből nem lehet egyik napról a másikra kilépni, a gazdálkodó mindent megtesz kötelezettségei teljesítése érdekében, hiszen a termelőtevékenység folyamatosságának megszakítása hatalmas vagyoni kárt okoz, amit csak hosszú évek munkájával lehet helyrehozni. A termelési folyamat szinte minden szakaszában rendelkezésre áll adott szintű fedezet a mezei leltár, a lábon álló vagy éppen betakarított termés, az állatállomány vagy készletek formájában. A kedvező hitelezési kockázat, az erős támogatási háttér vezérelte hiteligény-növekedés együttesen teszik vonzóvá az agrárszektort a bankok számára.

A szektoron belül az élelmiszeripar elsősorban a piaci kihívásokkal szembesül, ugyanakkor a mezőgazdasági termelő ágazat újabb szerkezeti átalakulás alanya. A szerkezeti átalakulás fő hajtóerői a földbirtok-politika, a 2014–2020. közötti időszakban érvényesülő Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó hazai szabályozás, valamint az az agrárpolitikai cél, hogy meghatározó többségében a kis és közepes méretű gazdaságok adják a mezőgazdaság bázisát. A hatályban lévő hazai és az európai uniós agrártámogatási rendszer összhangban van, illeszkedik az agrár- és földbirtok-politikához. A közvetlen támogatásoknál legnagyobb hatással a területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése és a termelés diverzifikálása bír. Az előbbi esetében az 1200 hektár terület feletti földhasználatra eső támogatásrész teljes egészét elvonják és átcsoportosítják a kis- és közepes méretű gazdaságok munkaigényes termelő tevékenységeinek támogatására. A diverzifikálás, köznapi nevén a „zöldítés” pedig a kapcsolódó támogatási rész kifizetését több növénykultúra termeléséhez, illetve az agrárkörnyezeti állapot fenntartásához köti.

A területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése szűkíti a kapcsolódó – elsősorban éven belüli – forgóeszköz-hitelezés terét a nagy birtokméretű gazdaságoknál. A „zöldítés” pedig hiteligénnyel jelentkezhet a kisebb birtokméreteknél, mivel több növénykultúra egyidejű termelése további eszköz- és közvetlen ráfordításigény finanszírozásával jár. Mindezek mellett az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó beruházási hiteligény növekedéssel a beruházási hitelek bővülésével is számolni kell. A bankok felmérték a változási folyamatokat. Elmondható, hogy nem csak az agrárium maga, hanem az agrárvállalkozások pénz- és hitelgazdálkodási sajátosságainak ismerete is felértékelődik.

Változhat a kereskedelmi bankok finanszírozási stratégiájáraAz agrárvállalkozásokért folyó piaci versenyt erőteljesen befolyásolja az MNB Növekedési hitelprogramja (NHP). A közzétett adatokból látható, hogy az NHP I. és II. szakaszában az agrárágazat összességében 30%-kal részesedett a 2014. december 31-ig kihelyezett hitelekből. 2014. év végéig az NHP első két szakaszában a mezőgazdasági hitelállomány mintegy 50–55%-át, az élelmiszer-feldolgozás hitelállományának mintegy 25–28%-át tették ki a hitelprogramban felvett hitelek. Mindez azt jelenti, hogy az NHP egyik legnagyobb igénybevevő ágazata az agrárium. A kereskedelmi bankok az NHP rendkívül kedvező feltételei miatt elsődlegesen erre a refinanszírozási forrásra alapozva fejlesztik és helyezik ki mezőgazdasági hiteltermékeiket. Hozzá kell tenni azonban, hogy az NHP általános célú, hitelezést élénkítő jegybanki refinanszírozási forrás. Ezért a versenyben azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek az NHP kötött feltételrendszerén belül képesek az agrárágazat sajátos pénz- és hitelgazdálkodási igényeit kiszolgáló termékekkel megjelenni a piacon.

Időszerűsége okán is jó példa erre a területalapú támogatások megelőlegezésére kialakított éven belüli és éven túli futamidejű hitelkonstrukciók. Fontos megjegyezni azt is, hogy az NHP legfeljebb 2,5%/év mértékű ügyfélkamat érvényesítését engedi, amelynek fedezetet kell nyújtania az ügyleti kamatra és az igénybe vett intézményi készfizető kezesség díjára is. A mezőgazdasági ágazat mikro- és kisvállalkozásai sok esetben nem alkalmasak a mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítésre, és kiszorulnak az NHP alapú hitelezésből. Ennek oka az, hogy olyan kockázati besorolású ügyfélnek minősülnek, amelyek hitelezése csak az NHP-nál lényegesen magasabb ügyfélkamattal lehetséges. A helyzetet részben orvosolja az NHP+ programban rögzített kockázatátvállalás az MNB részéről. A jelenlegi körülmények között a kereskedelmi bankok klasszikus agrárhitel-termékei kiszorulnak versenypiacról.

Állami szerepvállalás

Egyértelmű, hogy az NHP sikeresen vesz részt a mezőgazdaság finanszírozásában, ami különösen a beruházási hitelek állományában érzékelhető. Ugyanakkor a 2020-ig tartó KAP időszak most megjelent hazai jogi szabályozásának ismeretében várható, hogy első lépésként az éven belüli forgóeszköz finanszírozásban, majd - az agrár-és vidékfejlesztési támogatási pályázatok megjelenésével - a beruházás- és tartós forgóeszköz finanszírozásban kap újabb lendületet a hitelprogram. Ez önmagában – ha áttételesen is – jelentős állami szerepvállalásnak fogható fel.

A mezőgazdaságon belül felmerülnek olyan finanszírozási igények is, amelyeket a hitelezési kockázat, vagy az ismert hitelfeltételek mellett nem szolgál ki az NHP és a kereskedelmi banki szektor. Az állami szerepvállalásnak ott van helye, ahol a versenypiac egyáltalán nem, vagy csak részben szolgálja ki az egyébként agrárpolitikailag preferált igényeket. Ilyen például a kockázatkezelési korlátok miatt nem hitelezett mikro- és kisméretű – egyébként bizonyítottan aktív piaci termelőtevékenységet végző - mezőgazdasági vállalkozások, vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztésének finanszírozása. Ezek a helyi élőmunka lekötését, és az hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozások megélhetését biztosító részterületek, egyúttal jelentős célterületei a 2020-ig tartó KAP időszak európai uniós és kapcsolódó hazai támogatásainak. Az állami szerepvállalásnak azt kell elősegítenie, hogy ezek a vállalkozások olyan finanszírozáshoz jussanak, amely lehetővé teszi számukra az agrártámogatások igénybe vételét és eredményes felhasználását.

Az MFB szakosított pénzintézet, az agrárfinanszírozásban is az előbb már érintett agrárpolitikai preferenciák mentén vesz részt. Értékes tapasztalatokkal rendelkezik e területeken, amit igazolnak a piacon eddig bevezetett agrárhitel programok is. Az MFB nem szűkíti le az agrárhitelezést a mezőgazdaságra, ennél szélesebb megközelítést alkalmaz, hiszen hitelprogramokat kínál mind az alapanyag-termelő, mind az élelmiszer-feldolgozó kkv-k számára, de az agrárpolitika által preferált ágazati körben a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és a véglegesen elismert termelői szervezetek részére is biztosít finanszírozást. Fontos hitelezési terület az olyan élőmunka-igényes tevékenységek finanszírozása, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ezen kívül az agrárberuházások és fejlesztések, valamint a birtokrendezés és fejlesztés is hiteligénnyel jelentkezik.

Új MFB-s agrárhiteltermékek
A versenypiaci helyzeten kívül az MFB számára is meghatározó a 2020-ig tartó KAP időszak magyar szempontból kedvező támogatási rendszere. Ez számos lehetőséget biztosít olyan új MFB hitelprogramok indítására, amelyek nem csak a forgóeszköz finanszírozást, hanem a kkv agrárvállalkozások élénkülő beruházási és fejlesztési tevékenységének finanszírozását is magában foglalják. Az MFB küldetése és feladata többek között a kis- és középvállalkozások, ezen belül a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének finanszírozása is. A hiteltermékek fejlesztése folyamatos, és olyan agrárhitel-termékek piaci bevezetése a cél, amelyek biztosítják a közvetlen, valamint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felvételét, eredményes felhasználását ebben a piaci szegmensben is. A hitelezési feltételek egyrészt lehetővé teszik az előbb említett piaci szegmens számára is a felvett támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő finanszírozási igények – saját erő, beruházási, tartós forgóeszköz hitelek – kiszolgálását, másrészt megoldást nyújtanak a működőképes, azonban a versenypiac részéről nem preferált kkv agrárvállalkozások hitelhez jutásához is. A hitelfeltételeknek a lehető legjobb módon igazodniuk kell az agrárágazat pénzügyi sajátosságaihoz.

Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.
Magyarország várhatóan 100 százalékosan felhasználhatja az előző uniós költségvetési ciklusban e területen rendelkezésre álló forrásokat – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.
Az államtitkár elmondta: a maradványpénzek felhasználásával egyrészt a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokat kívánják fejleszteni. Erre a célra 15 milliárd forint jut. Másrészt a fiatal gazdák induló támogatását kívánják finanszírozni. Ezt 10 milliárd forintot tesz ki, míg a kertészeti gépek beszerzését szintén 10 milliárd forinttal támogatják – közölte.

Kis Miklós Zsolt hozzátette: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretösszege – Darányi Ignác Program – 2007-2013 között a magyar társfinanszírozással együtt több mint 1500 milliárd forintot tett ki. Eddig több mint 1200 milliárd forintot fizettek ki – mondta.
Részletezve a pályázatokban foglaltakat, elmondta: a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztését tartalmazó jogcímen a települési önkormányzatok, ezek társulásai, nemzetiségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, de egyházi jogi személyek is pályázhatnak gépbeszerzésre. Így például mikrobuszok és terepjárók beszerzésére is.

A pályázaton azok a települések vehetnek részt, amelyek lakosságszáma 5 ezer alatti, vagy nem haladja meg a 100 főt négyzetkilométerenként, vagy az 5 ezer lélekszám feletti település esetében a lakosság több mint 2 százaléka tanyás térségben él. A pályázható összeg 15 milliárd forint. Ennek a keretnek a nagyobbik hányada, 10 milliárd forint jut a tanya- és falugondnoki hálózat fejlesztésére, míg 5 milliárd forintra lehet pályázni a kistérségi közlekedési szolgáltatás fejlesztése esetében.
Pályázni május 5-től lehet. Követelmény azonban, hogy a beszerzéseket még az idén meg kell valósítaniuk azoknak, akik nyernek, sőt az év végéig el is kell számolniuk.

A fiatal gazdák induló támogatását az előző évekhez hasonló feltételekkel hirdetik meg, 10 milliárd forintos kerettel. Fontos – hívta fel a figyelmet az államtitkár –, hogy az unió új költségvetési ciklusában (2014-2020 között) ezek a feltételek már megváltoztak. Azok a fiatal gazdák indulhatnak a mostani pályázaton, akik például korábban nem nyújtottak be és az idén sem nyújtanak be területalapú támogatási kérelmet.

A kertészeti gépbeszerzés támogatására ugyancsak 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A támogatás mértéke 35 százalékos, de a fiatal gazdák és a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók is további 10 százalékos többlettámogatást kapnak. Mind a fiatalgazda-támogatásra, mind a kertészeti gépbeszerzésre május 18-tól lehet pályázni, és itt is fontos kritérium az idei elszámolás – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a Darányi Ignác Program forrás lehívása már most is közel van a 100 százalékhoz.

A hazai gazdaság versenyképességének megőrzése elképzelhetetlen a vállalkozások sikere nélkül – fogalmazott Varga Mihály a „Díj a sikeres vállalkozásokért” elismerés áprilisi átadásán.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly meghirdetett pályázatának eredményeként száznál több magyar cég közel négy milliárd forintot támogatásban részesül az idén.
A hazai vállalkozások sikere előfeltétele annak, hogy hosszútávon is megőrizzük a magyar gazdasági növekedés 2014-ben elért igen kedvező lendületét – emelte ki Varga Mihály, és bejelentette: napokban kerültek napvilágra a GINOP tavaly meghirdetett „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című pályázatának eredményei. Ebben közel 4 milliárd forint uniós támogatásban részesül 100-nál több mikrovállalkozás. A felhívás során a szektor szereplői számára lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására.

A tárcavezető hozzátette, a jövő évi költségvetés számos olyan elemet tartalmaz, amely segíti a hazai vállalkozások megerősödését, ilyen a személyi jövedelemadó 16%-ról 15%-ra csökkentése, a sertéstőkehús áfájának 5%-ra csökkentése, valamint a kétgyermekes családok adókedvezmény-mértékének növelése. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a terv az, hogy a gyermekenkénti tízezer forintról 2019-re húszezer forintra nőjön a kedvezmény. Varga Mihály elmondta: a vállalkozások számára komoly könnyítést jelent az adózás rendjéről szóló törvény tervezett átalakítása.