A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), 2015. július 28-án meghirdetett öt felhívása ivóvízminőség-javító, szennyvízkezeléssel és hulladékgazdálkodással összefüggő projekteket támogat több mint 57 milliárd forint értékben.

A KEHOP két új kiírása a szennyvízkezelés területén a meglévő szennyvízcsatorna-rendszerek bővítéséhez, a szennyvíztisztító telepek korszerűsítéséhez, a szennyvíziszap-kezelés és -hasznosítás fejlesztéséhez, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-fogadó műtárgyak kiépítéséhez biztosít támogatást. Ezekben a támogatási konstrukciókban a 2007-2013-as fejlesztési időszakban forráshiány miatt elutasított beruházásokhoz vagy a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásokból folyamatban lévő szakaszolt projektek továbbfinanszírozásához nyerhető el összesen közel 39 milliárd forint forrás.

Pályázati kódszám: GINOP 1.2.2-15

2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat, melyre vállalkozások ezrei vártak és nem is ok nélkül, hiszen a pályázat bizonyos esetekben akár 70%-os vissza nem térítendő támogatást biztosít a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások elsősorban feldolgozóipari beruházásaihoz. A két pályázat között sok a hasonlóság, az elsődleges eltérés - a projekt mérete és az igényelhető támogatás nagysága - okán a két pályázatot kis GINOP és nagy GINOP pályázatként is gyakran emlegetik.

A kisebb projektek támogatását célzó pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt GINOP 1.2.2-15 kódszámmal ellátott pályázat, ezt mutatjuk most be szakavatott szemmel.

Pályázati azonosító: GINOP-1.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési kapacitásainak bővítése, amely során korszerű termék előállítási képességek megteremtésének és bővítésének céljából lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására.

A jelen Felhívás célcsoportjába azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadottérték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatás összege

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 65 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 250-500 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 Ft, maximum 500.000.000 Ft.

  Pályázati azonosító: GINOP-1.2.2-15

Pályázat célja

A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése.

Támogatás összege

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén 10 milliárd Ft, a szabad vállalkozási zónán, valamint a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén szintén 10 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1000-2000 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft.

Az egy teljes (365 napos), lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén az igényelhető támogatás összege legfeljebb 10.000.000 Ft lehet.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a közös agrárpolitika első pilléréről szólva elmondta: a magyar gazdák ennek változásaiból aránylag keveset érzékelnek majd, hiszen hazánk marad a "jól ismert és bevált" területalapú (SAPS) kifizetési rendszernél.

Aláhúzta: a döntéshozatal nemzeti hatásköre érdemben bővült a korábbi közös agrárpolitikához képest.

Emlékeztetett arra, hogy a kabinet a középbirtokoktól nem von el forrásokat, a támogatási és birtokpolitikát párhuzamba állítva bevezette viszont a degressziót, azaz a növekvő birtokméretek arányában csökkenő területalapú támogatásokat. Ennek értelmében 1200 hektártól teljes elvonás érvényesül, amely azonban a kifizetések 30 százalékát kitevő zöldítéshez kötődő támogatásokat nem érinti.

Jelezte: a termeléshez kötött támogatások 3,5-ről 15 százalékra bővülése lehetővé teszi a fehérjenövények - köztük is kiemelten a szója - hazai termesztésének fellendítését és gazdaságosabbá tételét.

A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.

Kis Miklós Zsolt közölte: a pénz bő felét a vidékfejlesztési források biztosítják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, de a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is jelentős összegek áramlanak majd 2020-ig az ágazatba.

Emlékeztetett: vidékfejlesztésre ugyancsak az elmúlt 7 éves ciklusban felhasználtnál több, a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 1200 milliárd forintot meghaladó uniós forrás jut az évtized végéig. Kiemelte, hogy a pénzek 60 százalékát kis- és közepes vállalkozások kapják, amellyel a kormány célja a versenyképesség javítása mellett a vidéki foglalkoztatás erősítése.

Az agrárágazatok közül a munkaigényes területek - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és feldolgozóipar - lesznek a vidékfejlesztési támogatások kiemelt kedvezményezettjei - tette hozzá az államtitkár.