Néhány órája érkezett a hír, hogy meghosszabbították a GINOP-4.1.4-19 „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című felhívás beadási határidejét.

A felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtása 2019. november 11. 9.00 órától 2020. április 30. 10.00 óráig lehetséges. Ezen időszak alatt:

• az első szakaszban a támogatási kérelmek benyújtása 2019. november 11. 9 óra 00 perctől 2020. január 15. 10 óra 00 percig lehetséges,
• a második szakaszban a támogatási kérelmek benyújtása 2020. január 20. 10 óra 00 perctől 2020. április 30. 10 óra 00 percig lehetséges.

Bővebb információ a pályázatról itt olvasható: GINOP-4.1.4-19 „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása"

Amennyiben szeretnének élni a lehetőséggel, kérjük, keressenek bennünket bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.

Megjelent a GINOP-5.3.12-19 kódszámú "Foglalkoztatásbővítés ösztönzése" című pályázat felhívása, mely keretein belül mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek támogatást a foglalkoztatotti létszám növelésére.

A támogatási kérelmek benyújtása 2020. január 27-től 2020. június 1-ig  lehetséges. A felhívásra beérkező támogatási kérelmek egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alapján, azaz a benyújtás sorrendjében kerülnek értékelésre a rendelkezésre álló keret erejéig.

A felhívásra az a KKV nyújthat be támogatási kérelmet, amely vállalja, hogy az adott 4 régió valamelyikében működő vagy újonnan létrehozott telephelyen legalább 3 fővel bővíti a foglalkoztatottak számát úgy, hogy annak az előző tizenkét hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest az érintett létesítményben és a vállalkozás által foglalkoztatottak számának nettó növekedését is kell eredményeznie.

A projekt keretében 8 és 90 millió forint közötti összegben igényelhető vissza nem térítendő támogatás, a támogatási intenzitás pedig maximum 70%-os lehet.

Lássuk a részleteket röviden:

Újabb három hónappal ismét meghosszabbításra került a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs pályázat, azaz a támogatási kérelmek benyújtása 2020. március 16. 12:00 óráig lehetséges. Ebben a pályázati ciklusban már biztosan ez az utolsó lehetőség azok számára, akik ERP szoftver bevezetésén gondolkodnak, elavult informatikai eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat akarják lecserélni.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat keretében helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére, illetve azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal (saját szoftver és bérelt szolgáltatás) lehet pályázni Pest megyén és Budapesten kívül bejegyzett telephelyen megvalósított beruházás esetén.

A vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 millió Ft, maximum 24 millió Ft lehet, ha mind a két célterületet egyaránt érintő támogatási kérelemről van szó.

• A helyben telepített saját szoftver célterületet érintő (rész)támogatási kérelem esetén a maximális támogatás a Maximális támogatási összeg kalkulátor által meghatározott összeg lehet, de maximum 16 millió Ft.
• A felhőalapú szolgáltatások bevezetése célterületet érintő (rész)támogatási kérelem esetén a maximális támogatás a Maximális támogatási összeg kalkulátor által meghatározott összeg lehet, de maximum 8 millió Ft.

A támogatási kérelmek benyújtására tehát 2020. március 16-ig van lehetőség.

Bővebb tájékoztató a pályázatról: GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása 

Sajtószemle: Portfolio - 2019. június 6.

December óta a legtöbb, 108 milliárd forintnyi EU-forrást fizetett ki a magyar intézményrendszer májusban a nyerteseknek és ezzel újabb bűvös határhoz ért a kormány a pénzosztásban: csaknem 6000 milliárd forintnál, azaz a 7 évre járó keret kétharmadánál jár már - derül ki szokásos havi összesítésünkből. Közben a húsba vágó brüsszeli elszámolási viták ellenére májusban újabb 115 milliárd forintnyi pénzt küldött az országnak az Európai Bizottság, ami szintén több hónapja a legmagasabb. Május során egyébként messze a legtöbb új pályázati nyertes (226 cég) a közép-magyarországi régióban örülhetett, míg az elnyert összegek tekintetében a hónapot a környezetvédelmi és energiahatékonysági program irányítói "nyerték" 27 milliárd forintnyi új támogatás megítélésével.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2019. február 6.

Az extrém magas tavaly év végi brüsszeli EU-s átutalások után januárban alig kaptak pénzt a magyar hatóságok, de ezzel együtt az itthoni céges pályázók mégis hatalmas lehetőségek előtt állnak idén, hiszen még mindig rengeteg EU-forrás vár elosztásra. A Portfolio vizsgálata szerint ugyanis "hiába" döntöttek már a 7 évre járó keretösszeg 98%-áról, ezek jelentős része "visszahullhat" az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt és így több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2019. január 31.

A meg nem valósuló európai uniós projektek miatt felszabaduló támogatási keretből, az ún. visszahulló forrásokból, százmilliárdos nagyságrendben várhatók új pályázatok május-júniustól, főként a gazdaság- és a vidékfejlesztésben - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.

A "visszahulló" uniós és magyar állami források aránya a korábban már kiosztott pénzekhez képest a legóvatosabb becslések szerint is 10%-os, a reálisabb becslések szerint 20-30%-os is lehet...

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak, vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamokban a vállalkozásoknak nyújtott létező támogatásokat, és a Bizottságnak be kell jelenteni minden új támogatásnyújtásra-, és módosításra irányuló szándékot.

A Bizottsághoz történő bejelentési kötelezettség alól – többek között – mentesek a de minimis támogatások, mivel azok a támogatás összegére való tekintettel nem torzítják a versenyt. E támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, ezért nem tartoznak a fent említett bejelentési kötelezettség alá.

A DE MINIMIS TÁMOGATÁS SZABÁLYAI

Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás, amelynél a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni.

Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – az adott és az elmúlt 2 pénzügyi év vonatkozásában– nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti szállítás esetén pedig a 100.000 eurónak megfelelő forint összeget.

A közösségi jog szerinti vállalkozásnak minősül – az adott projekt esetében - bármely szervezet (gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet, stb.), amely az adott projekt kapcsán, során, eredményeként gazdasági tevékenységet végez.

Nem kell tehát alkalmazni a de minimis támogatásra vonatkozó szabályokat, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, és az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. július 8.

A brüsszeli folyosókon mindenki úgy gondolkodik, hogy ha nem kérik a tagállamok az EU-támogatást a közös kasszából, akkor arra nincs is szükség - rázta fel a több száz fős hallgatóságát egy mai pozsonyi konferencián Jan Olbrycht, az uniós kassza felülvizsgálatáért felelős európai parlamenti szakértő. Elárulta ugyanis, hogy a tavalyihoz képest idén 40 százalékkal zuhanhat a brüsszeli kasszából történő támogatás-kifizetés, mert a tagállamok nagyon kevés kifizetési igényt nyújtanak be. Szavai szerint mindenki hatalmas késésben van a 2014-2020-as források lehívásával, így egyrészt tapasztalatok hiányában nehéz elvégezni a büdzsé időközi felülvizsgálatát, másrészt a késés súlyos bajokhoz fog vezetni 2018 körülre. Magyarország remélhetőleg a pozitív kivételek között van a tagállamok körében.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 15.

Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.

Nem maradnak támogatás nélkül 2016-ban a nagyvállalatok, nemcsak hazai, de uniós forrásokat is címzett nekik a kormány. Miközben ebben az évben 3 milliárd forintot különítettek el a nagy cégeknek a hazai költségvetésből, jövőre már 15 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé nagyvállalatok beruházási támogatása című sora, olvashatjuk a Világgazdaság cikkében.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

2015.11.24-én megjelent a Magyar Közlönyben a 1831/2015. (XI. 24.) Kormányhatározat "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címmel, amelynek elsődleges célja, hogy az uniós támogatások kifizetési üteme jövőre ne szakadjon meg, illetve ne veszítsen lendületéből. Ennek érdekében többek között jelentős előleget kaphatnak a nyertes pályázók, határoz a visszatérítendő és kombinált pályázatok éves keretéről, de fel kívánja gyorsítani a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat is.

Lássuk az intézkedéscsomag 8 pontját:

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. november 5.

Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő - hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a "2000 milliárdot közelíteni lehessen" és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.

A teljes cikk itt olvasható >>>

2015.10.30-án a 1786/2015 számú kormányhatározatban döntött a Kormány a közép-magyarországi régió még idén megjelentetni tervezett uniós pályázatainak menetrendjéről, összesen 70,3 milliárd forintnyi kerettel. Ami azonban csalódottságot okozhat sokak számára, hogy ebből a keretből mindössze 16 milliárd forintot tesznek ki azok a pályázatok, amelyekben a mikro-, kis és középvállalkozások elindulhatnak. Ráadásul a menetrend már egészen biztosan nem tartható, hiszen legtöbb pályázat meghirdetésének várható időpontja a menetrend szerint október, amin már a menetrend megjelenésekor is túl voltunk.

Közbeszerzési eljárást indított a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a visszatérítendő uniós támogatások kezelésére alakuló MFB Pontok hálózatának kialakítására - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény öt napon belül megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve elérhető és letölthető lesz a Közbeszerzési Értesítő soron közvetkező számában.

Közlemény szerint 2015. november 30-ig, délelőtt 10 óráig nyújtható be a részvételi jelentkezés, amelyben ajánlat még nem tehető.

A tervek szerint 2015 és 2016 között legfeljebb 300 milliárd forint értékű uniós támogatást, valamint további saját forrású hitelt folyósít a bank az MFB Pontokon keresztül legalább 15 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás számára. Az összeg igény szerint további, legfeljebb 150 milliárd forinttal bővíthető - közölték.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 29.

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

A törvénymódosító javaslat részben fellélegzést okozhat az uniós pályázatokon induló cégeknek is, hiszen például a nyári GINOP-pályázatokon indult cégeknek, ha 25 millió forint feletti támogatást nyernek (amelynek eredményei majd csak novemberben jelennek meg), még a régi Kbt. hatálya szerinti szabályok szerint kell eljárniuk (ott még számított a támogatási intenzitás). Az is fontos, hogy a törvénymódosító felmentést ad a 25 millió forint feletti közbeszerzési eljárás lebonyolítás alól bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt közvetlen támogatás esetén, illetve azon uniós pályázatoknál, amelyeket most vasárnapig hivatalosan is kiírnak.

A teljes cikk itt olvasható >>>