|
|
A kormányzat 2020. október 29-én tette közzé az új 7 éves uniós pályázati ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, mellyel kezdetét vette a megközelítőleg 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetési folyamat. A pályázatok a tervek szerint már a 2021-es év első negyedévében megjelenhetnek.
Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat, ezen belül a Next Generation EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jut.
A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma nem változik, a 7 új Operatív Program összesen 35,1 milliárd euró fejlesztési forrást jelentenek Magyarország számára a következő években:
- Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
- Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
- Magyar Akvakultúra- fejlesztési Operatív Prpgram (MAKOP)
- Mobilitás Operatív Program (MIOP)
- Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
- Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
- Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP)
Az eddigi legnépszerűbb program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) neve Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív programra (VINOP) változik, erre a tervezett keretszámok alapján a források 30 százalékát allokálnák.
A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt célzó Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 19 százalékkal részesedik a forrásokból.
A jövő év elején elérhetővé tett források elsődlegesen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását és a családok életét segítő kezdeményezéseket támogatják majd.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vállalkozásokat érintő legfontosabb Operatív Programok intézkedéseit:
BŐVEBBEN
Néhány hete jelent meg a „Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" című (GINOP-1.2.9-20 kódszámú) felhívás tervezete.
A pályázat célja a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése az ott működő mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztésével, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítésével.
A pályázaton olyan mikro- és kisvállalkozás indulhat, amely a felhíváshoz mellékelt 2db településlista egyik településén kívánja fejlesztését megvalósítani, rendelkezik 1 teljes lezárt üzleti évvel és éves átlagos statisztikai létszáma minimum 1 fő volt.
A két településlistáról azonban valamelyest eltérő feltételekkel lehet pályázni és az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, ez okoz némi félreértést a pályázni szándékozók körében. Készítettünk ezért egy rövid összefoglaló videót, amely a félreértéseket hivatott eloszlatni, összefoglalva, pontosan milyen feltételekkel lehet a GINOP 1.2.9-20 - "Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" pályázaton indulni. Íme:
BŐVEBBEN
Korábbi cikkeinkben írtunk már róla, hogy idén ősszel újabb pályázatok megjelenésére lehet számítani és ezek között szerepel olyan, amely kifejezetten a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat kívánja támogatni. Bár ez a fajta besorolás nem újkeletű dolog, tekintsük át újra, mit is jelet a szabad vállalkozási zóna és ki indulhat a szabad vállalkozási zónák számára kiírt pályázatokon.
A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 1996-ban, ekkor Magyarország 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte és speciális gazdaságpolitikai eszközök bevezetésével kívánta előmozdítani a vállalkozások letelepedését, a helyi ipar fellendülését.
A zónába települő vállalkozások adókedvezményeket, fejlesztési adókedvezményt, szociális hozzájárulási adó kedvezményt és szakképzési hozzájárulás kedvezményt vehetnek igénybe beruházásaik és bővülő munkavállalói létszámuk után.
A szabad vállalkozási zóna további előnye, hogy az ide sorolt települések és vállalkozások a fentieken túl további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat is igényelhetnek, melyek alapvetően pályázati úton érhetők el.
BŐVEBBEN
Már bizonyára hallott róla, hogy továbbra is pályázható a "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című GINOP-4.1.4-19 kódszámú pályázat, amelynek keretében önállóan lehet nagykapacitású 15 kWp-et meghaladó névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítésére vissza nem térítendő támogatást igényelni.
Most egy újabb összefoglaló videót készítettünk a pályázatról, de kicsit más szemszögből kívánjuk bemutatni a pályázatban rejlő lehetőségeket. Íme:
BŐVEBBEN
2020. április 21-én jelent meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, ennek keretében május 31 helyett szeptember 30-ig elhalasztják a számviteli beszámolók és a hozzá kapcsolódó éves bevallások beadásának határidejét.
A rendelet azon számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét tolja ki 2020. szeptember 30-ig, amelyek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik. A számviteli beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a határidő kitolása egy lehetőség és nem kötelező jellegű, azaz természetesen a vállalkozásoknak lehetőségük van a beszámoló korábbi közzétételére is, számos vállalkozás tartotta magát a korábbi május 31-i határidőhöz, de vannak olyanok is, akik némi késéssel ugyan de már közzétették beszámolójukat.
Hogy miért? Számos ok indokolhatja a beszámoló határidő előtti közzétételét, nézzük most csak a pályázatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő okokat:
BŐVEBBEN
A héten már írtunk róla, hogy megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása" című GINOP-1.2.8-20-as kódszámú pályázati felhívás, valamint annak közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) tükörpályázata a VEKOP-1.2.6-20-as kódszámú pályázati felhívás..
A pályázatok keretében elsősorban eszközbeszerzés finanszírozható, emellett többek között napelemes rendszer telepítését, ingatlanfejlesztést, hardverek, szoftverek beszerzését lehet megvalósítani.
A támogatás mértéke max. 70%.
A támogatás összege: 5.000.000 Ft – 153.500.000 Ft között lehet.
A pályázatról, ahogy már megszokhatták tőlünk készítettünk egy rövid tájékoztató-értelmező videót, mely összefoglalja a felhívások legfontosabb tudnivalóit ahhoz, hogy kiderüljön, megfelelő-e ez a támogatási konstrukció elképzeléseihez. Ha igen, kérem vegye fel velünk azonnal a kapcsolatot, hiszen a gyors és szakszerű szakmai előkészület itt kiemelten fontos a sikerhez.
És most íme, az ígért összefoglaló videó:
Bővebb információt a pályázatokról itt talál:
Korábbi cikkünkben bemutattuk, miként tekinthető a napelem pénzügyi befektetésnek , milyen pénzügyi érvek szólnak a napelemes beruházás mellett. Kiszámítottuk, hogy egy átlagos vállalkozás számára a napelemes beruházás a jelenlegi vissza nem térítendő támogatások igénybe vételével akár 3-5 év alatt megtérül.
Ha ez így önmagában nem lenne elegendő, vegyük most még hozzá azt a 15 millió euróig terjedő társasági adókedvezményt is, amelyet a vállalkozások energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásaik után igényelhetnek.
Bár magára a napelemes rendszerre TAO kedvezmény nem vehető igénybe, a beruházás kapcsán számos olyan költségtényező van, amelyre viszont kapható adójóváírás a vállalkozás számított adójának akár 70%-áig.
Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe, azaz a fizetendő adó összegét az adózó az adókedvezményekkel csökkentheti, a kedvezményre való jogosultságot pedig az ellenőrzés során kell igazolnia.
Nézzük meg mire és milyen feltételekkel igényelhető pontosan az energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye:
BŐVEBBEN
November 21-től pályázható az a pályázat, amely a vidéken működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését kívánja elősegíteni. De nem akármelyik vállalkozás részesülhet a támogatásból! Fontos előfeltétele ugyanis a pályázatnak, hogy a pályázónak - ha nem tagja egyetlen akkreditált klaszternek sem - az alábbi TEÁOR szám egyike szerinti főtevékenységgel kell rendelkeznie, mely egyben a projekt fejlesztendő tevékenysége is:
- TEÁOR 26 (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása)
- TEÁOR 27 (Villamos berendezés gyártása)
- TEÁOR 28 (Gép, gépi berendezés gyártása)
- TEÁOR 3250 (Orvosi eszköz gyártása)
Akkreditált klaszter tagságnak számít, ha a támogatást igénylő vállalkozás 2019. augusztus 15. előtti dátummal rendelkezik AK tagsággal.
További elvárás, hogy a vállalkozás rendelkezzen legalább 3 teljes lezárt üzleti évvel, az átlagos statisztikai állománya meghaladja az 1 főt és utolsó éves árbevételének összege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét.
Ha a fenti feltételek adott, akkor pályázhat 5–40 millió forint között feltételesen visszatérítendő támogatásra, amelyet új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására fordíthat, amennyiben az egy meglévő létesítmény kapacitásának bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.
A támogatási kérelmek benyújtása 2019. november 21. és 2020. február 13. között lehetséges.
Lássuk a részleteket röviden:
BŐVEBBEN
Alig 1 hét múlva elindul a roham a nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kiépítését támogató uniós pénzekért. Nincs sok idő a latolgatásra, ezért mutatjuk röviden azt a 10 feltételt, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy pályázhasson.
INGATLAN TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE
Nem támogathatók a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek. A vállalkozás székhelye lehet közép-magyarországi, a fejlesztéssel érintett ingatlannak azonban Budapesten és Pest megyén kívül kell elhelyezkednie.
A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.
INGATLAN BESOROLÁSA
Nem nyújtható támogatás épületenergetikai fejlesztéshez, amennyiben az ingatlan hasznosítása során lakás/lakhatás célú fejlesztés valósulna meg, sőt már a támogatási kérelem benyújtásakor sem minősülhet a fejlesztéssel érintett ingatlan lakáscélú ingatlannak. Azok az épületek, melyek tulajdoni lap szerint lakhatási célúak nem vehetnek részt a pályázaton.
Lakás/lakhatási célú fejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a KSH építmény jegyzékében a „11 LAKÓÉPÜLETEK" között nevesített épületek fejlesztésére irányul. (Indokolt esetben - hiánypótlás keretében bekérésre kerülhet - az adott ingatlan KSH építmény jegyzék alapján történő besorolását alátámasztó igazolás.)
INGATLAN AKTÍV HASZNÁLATA
Az épülettel kapcsolatban további elvárás, hogy az a támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 évből legalább 1 évet/fűtési szezont rendeltetésszerű használatban állt és az ennek igazolására szolgáló energiaszámla rendelkezésre áll.
A FEJLESZTENDŐ ÉPÜLET IGAZOLHATÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A GINOP-4.1.4-19 pályázat a nagyobb fogyasztóknak szól, a pályázat keretében önállóan minimum 15 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése támogatható.
Mit is jelent ez? Számoljunk:
Magyarországon 1 kWp – azaz 1 kilowatt csúcsteljesítményű - optimálisan tájolt rendszerrel hozzávetőleg évi 1100-1250 kWh (kilowatt óra) áramot termelhetünk. Ez függ az adott térségben mérhető átlag napsütéses órák számától, a domborzati viszonyoktól, az időjárástól és ezáltal az áramerősség nyújtási képességtől.
Egy 15 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszer évi 16.500-17.750 kWh-t termel. 35 Ft/kwh áramár mellett tehát átlagosan havi 50-60 ezer forintos áramszámla felett beszélhetünk a pályázat szempontjából nagyobb fogyasztóról. Ez alatti értékek esetén a GINOP-4.1.3-19-es pályázat nyújt vissza nem térítendő támogatást. Ez a pályázat is aktív jelenleg, a pályázat részleteiről bővebben itt olvashat. GINOP-4.1.3-19 - Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
A napelemes rendszer csatlakozási teljesítményét legfeljebb 20%-kal meghaladhatja a beépített napelemek összesített névleges teljesítménye, tehát bizonyos mértékű játéktér rendelkezésre áll, de jóval alacsonyabb nem lehet a tényleges felhasználás mint a rendszer névleges teljesítménye.
BŐVEBBEN
Most van lehetőség pályázni nagyobb teljesítményű (akár 50 kw+) napelemes rendszer telepítésére a „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című GINOP-4.1.4-19-es pályázat keretében. Mivel hosszú évekig nem volt hasonló pályázati lehetőség és várhatóan a közeljövőben nem is lesz, ezért a pályázat iránt hatalmas az érdeklődés, ami azt is jelenti, hogy a megnyitást követően az erre szánt keretösszeg nagy valószínűséggel hamar kimerül.
Az idő bizony rövid, és nem túl jó az időzítés, hisz pont az év végi hajrá közepette kell fontos döntéseket hozni, jelentős önerőt és időt allokálni a projekt megfelelő szakmai előkészítésére. Sajnos azonban nincs idő a halogatásra, aki most lemarad, kimarad. Hosszú évekig nem lesz hasonló vissza nem térítendő támogatás.
Ha napelemes beruházásban gondolkodik, most kell meglépnie. A pályázat nem mindennapi lehetőséget biztosít arra, hogy beruházása az 55%-os támogatás révén már 3-5 év alatt megtérüljön Önnek, szemben a saját erőből megvalósított beruházással, ahol ez 7-10 év is lehet. A megtérülési időről egy korábbi bejegyzésünkben - Napelem mint pénzügyi befektetés címmel - részletesen is olvashat.
BŐVEBBEN