Sajtószemle: Portfolio - 2019. május 17.

Ma tették közzé és egy hónap múlva nyílik meg egy radikálisan egyszerűsített uniós napelemes pályázat 15 milliárd forintos keretösszeggel a mikro-, kis- és középvállalkozások számára - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium uniós forrásokért felelős államtitkára, illetve Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára egy közös sajtótájékoztatón.

A két államtitkár által bejelentett főbb részletek a most közzétett, GINOP-4.1.3-19 kódszámú pályázatról:

• kizárólag napelemes rendszer telepítésére lehet pályázni azért, hogy a cégek a saját fogyasztásukon tudjanak spórolni
• 1,5-3 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a cégek
• 7,5-15 kWp teljesítményű fejlesztésekre lehet pályázni, azaz tényleg kis kapacitású, saját, villamosenergia fogyasztás kiváltási célú fejlesztésekről van szó
• 5-10 ezer nyertes pályázatra számítanak az 1,5-3 millió forintos elnyerhető támogatás alapján
• a vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 100%-a lehet, de fontos, hogy a napelemes rendszer elszámolható költsége nem haladja meg a beépített napelemek összesített névleges teljesítményére vetítetten a 200.000 Ft/kWp értéket (ld. ennek hátterét alább)
• a cégek az áramszámlájukból ezen fejlesztések hatására becslések szerint évi 4-800 ezer forintot tudnak megtakarítani projekttől függően
• a 15 milliárd forintos pályázati keret azt jelenti, hogy a nyertes cégeknek négy évnyi áramszámla összegét adják oda vissza nem térítendő támogatások formájában

A teljes cikk itt olvasható >>>

Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezetője a Haszon Agrár magazin és a HG Média közös szervezésében megvalósuló „FÓKUSZBAN: Közös Agrárpolitika 2020" konferencián járt, ahol egy kerekasztal beszélgetés keretében a közös Agrárpolitika pályázati finanszírozásának kérdéskörét vették górcső alá.

A kerekasztal beszélgetésen Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője, Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója és cégünk képviseletében Lukács János vett részt.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a támogatásokra szüksége van, hiszen a pénzügyi szektor érdeke is, hogy egyfajta közös finanszírozás alakuljon ki, azaz a pályázati forrásokra és a piaci hitelekre egyaránt szükség van. Egyetértettek abban is, hogy a mezőgazdaság az egyik legmegbízhatóbb szektor, még a 2008-as válság alatt sem zuhant a szektor teljesítménye. Abban azonban volt nézetkülönbség a beszélgetőtársak között, hogy a bankszektornak mennyire feladata pénzügyi edukációt végezni a gazdák körében, sőt abban is eltért a véleményük, hogy gondot okozna a források csökkenése. Ugyanis ez részben azt is jelenthetné, hogy üzletileg jobban megfontolt beruházásokba kezdenek a mezőgazdasági cégek. Ez a megfontoltság olykor ma hiányzik az 50-60 százalékos intenzitású pályázatok mellett.

A képen jobbról-balra - Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója, Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője Lukács János, a VANESSIA Kft. ügyvezetője és Schilling Tamás, a Haszon Agrár magazin főszerkesztője

A generációváltás, a precíziós módszerek elterjedése és természetesen a finanszírozás is - többek között a 2020 utáni támogatások kérdésessége miatt - komoly kihívás az agráriumban, éppen ezért fentieken túl ezek voltak a fő témák a Haszon Agrár magazin és a HG Média közös szervezésében megvalósuló konferencián.

További képek az eseményről:

Az eseményről bővebben a HASZON Magazin cikkében olvashat: KAP: Mi vár ránk 2020 után?

2019. május 3-án megjelent az 1256/2019. (V. 3.) számú kormányhatározat, amely "a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról" szól. A kormányhatározat egyrészt számos ponton módosítja a már korábban kiírt uniós pályázatok keretösszegét, ahol szükség volt, átírták azok tartalmát, másrészt pedig új pályázati konstrukciókat irányzott elő. 

A módosítások alapján az alábbi pályázatok megjelenésével lehet számlni:

• Jön a "Magyar Multi Program" második és harmadik üteme összesen 12,9 milliárd forintos kerettel,
• folytatódik a "Modern Mintaüzem Program" is 8 milliárdos pályázati kerettel,
• májusban, ahogy arról már korábban is írtunk, megjelenik egy új napelemes pályázat vállalkozások számára 15 milliárd forintos, illetve
• egy megújuló energia pályázat 10 milliárd forintos keretösszeggel, végül pedig
• júliusban jön az "Új gyakornoki program" is szintén 10 milliárd forintos kerettel. 

Összegyűjtöttük melyik pályázat, milyen tevékenységek uniós finanszírozására ad majd lehetőséget:
(Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre)

Hasonló fejlesztésekben gondolkodik? Keressen bennünket bizalommal, kollégáink örömmel adnak bővebb tájékoztatást a lehetőségeiről.

Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2019. májusi aktualizált menetrend:

Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.

Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.

2019. április 30-án a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal társadalmi egyeztetésre, véleményezésre bocsátotta a vállalkozások piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét ösztönző pályázati konstrukciót, amelyek a tervek szerint 2019. május második felében nyílik meg 45 milliárd Ft keretösszeggel. A szakértői hozzászólásokat online partnerségi kérdőív kitöltése formájában 2019. május 7-ig várják.

Lássuk röviden a pályázat feltételeit:

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

A PÁLYÁZAT CÉLJA

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) által meghirdetett Felhívás célja a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik támogatásával. A felhívás keretében piacképes termék, technológia vagy szolgáltatás-fejlesztés kerül támogatásra.

A pályázat keretében „A" és „B" alprogram kerül meghatározásra.

„A" alprogram: A vállalkozások önállóan, vagy konzorciumban partnerek bevonásával megvalósított, piaci potenciállal rendelkező, a támogatás megtérülését valószínűsítő KFI projektjeinek támogatása. A vállalkozások KFI projektjeik sikeres megvalósításával új üzleti lehetőségeket alapoznak meg.

„B" alprogram: A vállalkozások konzorciumban megvalósított KFI projektjeik támogatása, melyhez konzorciumi tagként bevonhatnak felsőoktatási intézményeket, kutató-tudásközvetítő szervezeteket is. Nagy jelentőségű és összetett kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldásának támogatása a szakterület szakmailag kiemelkedő szereplőinek részvételével. A támogatással létrejövő eredmények a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosulva, létező, fontos problémák megoldásához járulnak hozzá az erőforrások, ráfordítások ésszerű fókuszálásával, jelentős gazdasági, társadalmi hasznot biztosítva.

A Felhívás lehetőséget biztosít meglévő prototípus piaci termékké fejlesztésére is.

Jelenleg még aktív mindkét infokommunikációs fejlesztéseket támogató pályázat, az is, amely kifejezetten az IKT szektorban működő vállalkozásokat támogatja és az is, amely az egyéb vállalkozások által használt üzleti szoftverek vállalaton belüli bevezetését támogatja. Mutatjuk a részleteket:

• A GINOP-3.1.2-8.2.4-16 Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása konstrukcióban kizárólag az IKT ágazatban működő (főtevékenységként bejegyzett) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik.
  
  A pályázat beadási határideje: 2019. június 20. 
  
  Bővebb információ a pályázatról: GINOP-3.1.2-8.2.4-16 - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása
  

• A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása konstrukció keretében pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére, de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).
  
  A pályázat beadási határideje: 2019. szeptember 10. 
  
  Bővebb információ a pályázatról: GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása

A felhívásokkal kapcsolatos további részletekért kérem, keressen bizalommal. 

Egy mai sajtótájékoztatón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy az idén az első fél évben 90 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs forrás érhető el az egyéni kutatók, kutatócsoportok, kutatóintézetek és vállalkozások számára.

Birkner Zoltán, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke ugyanitt ismertette, hogy kedden megnyitották 3 milliárd forint kerettel azt a pályázatot, amely egyetemeknek lehetővé teszi a tudásátadással foglalkozó szervezetük kialakítását. Közölte azt is, hogy társadalmi egyeztetést indítanak a versenyszférának szóló innovációs pályázatról, amely 45 milliárd forintos kerettel várhatóan május végén jelenik meg.

Az elmúlt hetekben két olyan pályázat tervezet is megjelent, melynek keretében a vállalkozások napelemes rendszert telepíthetnek uniós támogatással. Az egyik ilyen pályázat a GINOP-4.1.3-19 kódszámú "Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" című pályázati felhívás, míg a másik a GINOP-4.1.4-19 kódszámú "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című pályázati felhívás.

A pályázatok társadalmi egyeztetése lezárult, a végleges felhívások heteken belül megjelenhetnek, így aki szeretne vállalkozása vidéki telephelyén napelemes rendszert az már most elkezdheti az előkészületeket, hogy rajtra készen álljon, mire elindul a beadás.

Ha most felveszi velünk a kapcsolatot, szakértőink felmérik, cége alkalmas-e a pályázaton való indulásra, javaslatot tesznek a szükséges előzetes intézkedések vonatkozásában. Ha nincs még lezárt 2018. évi mérlege nem baj, sőt... Küldje el nekünk, hogy időben pontos képet kapjon a lehetőségeiről és az esetleges teendőiről. Ha emellett elküldi nekünk az előző 12 havi számlaösszesítőt az energia fogyasztásról, megnézzük, hogy annak megfelelően hozzávetőleg mekkora napelemes rendszert tudna telepíteni és az milyen költségvonzattal, illetve megtakarítással jár majd. A szakszerű előminősítésen túl ráadásul abban is tudunk segíteni, hogy megfelelő kivitelező partnert találjon, aki a pályázatot pontosan ismeri és ennek megfelelően készíti el ajánlatát, annak szakmai tartalmát. 

A két pályázattal kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéssel, problémával keressenek bennünket bizalommal.

Bővebb tájékoztatót a pályázatokról itt talál:

• GINOP-4.1.3-19 - Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
• GINOP-4.1.4-19 - Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása

Sajtószemle: Portfolio - 2019. április 30.

A 2004-2006-os, a 2007-2013-as, illetve a mostani 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban összesen 55,2 milliárd eurónyi értékű beruházás valósul(t) meg Magyarországon az európai strukturális és beruházási alapok segítségével, amelyhez még hozzáadódik 2,5 milliárd eurónyi keret, amelyet 2014 óta a Juncker-terv mozgósított további beruházásoknál - áll abban az Európai Bizottság által ma készített rövid kimutatásban, amelyet a 15 éves uniós tagságra időzítettek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A nemrég lezárult GINOP-2.1.2-8.1.4-16 - "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" konstrukció esetében sok nyertes pályázattal számolhattunk eddig is és ezután is.

A pályázatban a pályázók azonban tesznek egy igen fontos vállalást, egészen pontosan azt, hogy a projekt megvalósítás befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben együttesen, a társasági adóbevallásban szereplő K+F ráfordítások összege eléri majd a kapott vissza nem térítendő támogatás 30%-át.

E vállalással kapcsolatban számos kérdés merült fel ügyfeleink részéről, ezért igyekeztünk alaposan utánajárni a részleteknek és ebből most segítségül egy összefoglalót osztanánk meg Önnel is.

Mit jelent a K+F ráfordításhoz kötődő adókedvezmény?
Alapszabály, a Tao törvény rendelkezései szerint az adózó adókedvezményt vehet igénybe, ha legalább jelenértéken 100 millió Ft értékű alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást valósít meg. (Tao tv. 22/B.)

Milyen tevékenységekre vehető igénybe az adókedvezmény?
A prototípus előállítása kapcsán fontos megjegyezni, hogy a tevékenység mindaddig kutatás-fejlesztés, amíg az előállított prototípus(ok) nem kerülnek kereskedelmi forgalomba vagy üzemi hasznosításba. Amennyiben cél valamely termék, szolgáltatás vagy eljárás tovább fejlesztése, akkor az a kutatás-fejlesztés meghatározás szerinti körbe esik. Ha azonban az adott termék, szolgáltatás, eljárás már véglegesnek tekinthető, és a tevékenység célja a bővítése, a termelést, szolgáltatást közvetlenül megelőző tervezés vagy a termelési, ellenőrzési rendszer zökkenőmentes bevezetése, akkor ezen tevékenység nem minősül kutatás-fejlesztésnek.

2017. szeptember 1-jén indult a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amelynek keretében vidéki szálláshelyek fejlesztésére lehet pályázni egészen 2030-ig, a rendelkezésre álló keretösszeg a 14 éves fejlesztési programra mintegy 300 milliárd forint.

A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program minden idők legnagyobb, turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja. Célja, hogy Magyarországot Közép-Európa turisztika központjává tegye. Ezt olyan desztinációs szemléletű, innovatív és komplex turisztikai fejlesztési projektek támogatásával éri el, amelyek gazdaságilag fenntarthatóak, és az egyes termékek összekapcsolódásán keresztül erősítik a térségi kínálatot, oldják a turizmus szezonális egyenlőtlenségeit.

A Program törekvése, hogy az egyes turisztikai élményelemek láncba rendezését ösztönözze a kiemelt desztinációkban, (szálláshelyeket az attrakciókkal, attrakciókat egymással). Ezzel közvetlenül növelhető az élménypontok tömege, amely hosszabb tartózkodási időt és magasabb vendégköltést eredményez a kiemelt fejlesztési térségekben.

A program az uniós támogatások mellett jelentős hazai költségvetési forrásokra is épít, így a hagyományos beavatkozási területeken (kiemelt attrakciófejlesztés) túl olyan területeken is alkalmazható (pl. szálláshelyfejlesztés), amelyekre a 2014-2020-as uniós tervezési időszak pályázati konstrukciói keretében uniós fejlesztési forrás nem biztosítható.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. április 23.

Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

2019. április 15-én nyílt meg a Magyar Falu Program pályázati felülete a kedvezményezett önkormányzatok, illetve egyházközösségek számára. Már az első napon több száz regisztráció és számos pályázati anyag érkezett. A Magyar Államkincstár rendszere jól vizsgázott, fennakadás nélkül kezeli a folyamatosan beérkező pályázatokat.

A Magyar Falu Program az 5000 lélekszám alatti települések komplex fejlesztési programja, amely 2019-ben 150 milliárd forint támogatást tartalmaz. Gyopáros Alpár, a programért felelős kormánybiztos korábban részletes tájékoztatást adott arról, hogy az önkormányzatok és egyházközösségek idén 75 milliárd forintra pályázhatnak 18 folyamatosan megjelenő pályázati felhívás keretében. A Miniszterelnökség eddig 5 pályázati felhívást tett közzé, az első kettő pályázati célra (helyi identitástudat erősítése és közösségi terek létrehozása) hétfő óta már a pályázatok is benyújthatóak.

PÁLYÁZAT CÉLJA

A támogatás célja az építőipari ágazat fenntartható, modern technológián alapuló fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó ágazata eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek.

PÁLYÁZÓK KÖRE

Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalkozások, amennyiben

• 41.10-43.99 TEÁOR közötti vagy a 71.11. TEÁOR tevékenységi területen működnek, valamint a 71.12, 71.20. tevékenységi körök, amennyiben a projekt (megvalósítandó fejlesztés) elválaszthatatlanul kapcsolódik építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához,
• alkalmazotti létszáma 10 és 249 fő között van, és legalább 10 fős létszámot a fenntartási időszak teljes időtartama alatt fenntart,
• legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik,
• vállalja, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet a beruházás befejezésének időpontjától számított legalább öt évig fenntartja,
• a támogatás ösztönző hatásokkal bír,
• átlátható szervezetnek minősül (megfelel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltaknak),
• a 2018. évben teljes munkaidőben alkalmazásában állók havi bruttó átlagkeresete a 254.711 Ft-ot eléri.

TÁMOGATÁS MÉRTÉKE, ÖSSZEGE

Az előirányzat terhére egy kedvezményezett részére legalább 25 millió forint, legfeljebb 400 millió forint összegű támogatás nyújtható.

A támogatás mértéke minden kedvezményezett esetén egyedileg, a benyújtott kérelem szakmai tartalmának értékelése alapján a támogatói döntésben kerül meghatározásra és

Az egyes támogatható tevékenységhez rendelt, jogszabályban előírt támogatási intenzitástól függő önerőrésznek rendelkezésre kell állnia (100%-os támogatás csak a „de minimis" támogatások esetében nyújtható).

A Vanessia Kft-vel jelent meg ismét egy cikk az áprilisi HASZON Magazinban "Segítség, nyertünk!" címmel.

A cikkben arról kérdezték szakértőnket, Toller Helgát, a Vanessia Kft. pécsi irodájának regionális igazgatóját, hogy melyek a pályázók legfontosabb teendői a támogatás elnyerése után és miben lehet a nyertes pályázó nagy segítségére egy projektmenedzser munkatárs.

A mai pályázati rendszerben ugyanis nemcsak elnyerni összetett feladat egy-egy támogatást, de utána lehívni és elszámolni vele szintén nagy kihívásokat tartogató utazás. Ehhez elengedhetetlen egy felkészült projektmenedzselő szervezet annak érdekében, hogy a projektet zökkenőmentesen, az eredeti célokkal összhangban, a lehető leg­­gyorsabban valósíthassa meg a pályázó – és a legkevesebb előre nem tervezett erőforrás bevonása mellett. Ehhez adott szakértőnk hasznos tanácsokat.

A teljes cikket itt olvashatja el: HASZON Magazin 2019 április

2019-ben számos új projekt és nagyszabású program kerül bevezetésre Magyarországon. Ezekről és a legújabb pénzügyi-üzleti hírekről tájékozódjon a Haszon magazinból, a legfrissebb hazai és nemzetközi gazdasági hírekről pedig ingyenes napi hírlevelükből!

Elindult a "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című GINOP-4.1.4-19 kódszámú pályázati felhívás társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében. A vállalkozások összesen 10 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak majd.

A mikro-, kis- és középvállalkozások számára igényelhető támogatás összege minimum 3 millió forint, maximum 100 millió forint, amelyet megújuló energiafelhasználás növelését célzó fejlesztésekre fordíthatnak, például napelemes rendszer telepítésére, illetve faelgázosító kazánrendszer kiépítésére. Lehetőség nyílik továbbá energiahatékonyságot javító beruházásokra, például épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére.

Jelen felhívás keretében önállóan támogatható a minimum 15 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése. Továbbá önállóan támogathatóak az egyéb megújuló energiafelhasználás növelését és az energiahatékonyság javítását szolgáló tevékenységek is, amennyiben a fejlesztendő épület energetikai minőség szerinti besorolása legalább két szintet javul DD besorolás alatti épületek esetében.

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

Lássuk a részleteket: