Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. október 7.

Új megjelenési határidőt kaptak az uniós gazdaságfejlesztési pályázatok, de nőtt a keret is. Az eredeti tervek szerint szinte már az összes idénre tervezett felhívást ki kellett volna írni, ám december vége lett az új céldátum. Közben hivatalosan is kihirdették, hogy lakossági energiahatékonysági pályázatot nem írnak ki ebben az évben.

Megjelent végre az a kormányrendelet, amely támpontot ad a vállalkozásoknak, hogy nagyjából mikor számíthatnak azokra az uniós pályázatokra, amelyekre eddig mindhiába vártak. Az eredeti menetrend szerint ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (Ginop) mintegy ötven felhívása legkésőbb őszig elérhetővé vált volna, ám csak huszonkettőt sikerült kiírni. A kormányzat azzal indokolta a késlekedést, hogy menet közben újragondolták és jobban az igényekhez igazították a támogatásokat.

Így aztán, ahogyan a legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, a Ginop 2015. évi pénzügyi kerete 902 milliárd forintra nőtt. Ez több mint 150 milliárd forint pluszt jelent a még tavasszal közzétett első hivatalos tervhez képest. Menet közben egyes pályázatoknál már történtek keretemelések, így a legutóbbi állapothoz nézve 74 milliárd forinttal lett több pénz a Ginopban. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos pénzügyi kerete megnyílik a pályázók előtt.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:

Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.

A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).

A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

BŐVEBBEN

Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.

Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.

Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.

1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.

A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.

BŐVEBBEN

A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.

Nagy István elmondta: ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".

Az irányító hatóság még ebben az évben meg szeretné nyitni a pályázati lehetőségeket – tette hozzá.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 2.

Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.

A ma megjelent közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című (GINOP-2.3.3-15 kódszámú) felhívás. Kiemelik, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának kezdő időpontja 2015. október 15-ről 2015. november 16-ra módosul.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évi fejlesztési keretének 74 milliárd forinttal 902 milliárd forintra növelését - mondta Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársa szerdán a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) konferenciáján, Budapesten.

Elmondta: eddig a GINOP-ban 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forint keretre, és további 30 pályázat kiírását tervezik a következő három hónapban.

Boór Tamás az idén tervezett GINOP pályázati felhívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások prioritás keretében pályázatot írnak ki a vállalkozói mentorálás támogatására, az ipari parkok fejlesztésére, a barnamezős ipari területek megújítására, a logisztikai fejlesztési központok fejlesztésének támogatására, a professzionális klaszter szervezetek minőségi szolgáltatásának segítésére, a beszállítói integrátárok és kkv-k támogatására, turisztikai szervezetek fejlesztésére.

BŐVEBBEN

GINOP-2.2.1-15

Pályázati kódszám: GINOP-2.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából. A Felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

  • a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
  • kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
  • a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
  • eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-100 db.

Támogatás összege:

  • Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 4 milliárd Ft.
  • Az egyes konzorciumi tagoknak legalább 50 millió forint, vagy a projekt teljes elszámolható költségének 5%-át kitevő elszámolható költséggel kell rendelkeznie.
BŐVEBBEN

 Pályázati kódszám: GINOP-2.3.2-15

Pályázat célja

A Felhívás célja a hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási eredmények születhessenek meg.

A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 20 – 80 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 2 Mrd Ft.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

  • egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
  • vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
  • vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.

Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.

Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A források gyors kimerülése miatt már csak az ún SZVZ településeken érhető el a legnépszerűbb pályázati kiírás, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. Tekintsük át röviden, mit kell tudni a pályázatról.


A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zóna 2015


BŐVEBBEN

A Haszon Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk "Így készüljön a milliárdokra" címmel, melyben többek között cégünk ügyvezetőjét, Rapcsák Dánielt is kérdezték a már megjelent, illetve az idei évre még várható GINOP pályázatokról.

A cikkben szó esik az idén júniusban megjelent pályázatok legfontosabb tapasztalatairól, az iparági szűkítésről, a gyártó cégek kiemelt szerepéről és lehetőségeiről. Rapcsák Dániel a cikkben többek között egy fontos újdonságra hívja fel az olvasók figyelmét, miszerint a tavaly novemberi technológiafejlesztési pályázathoz képest - a júniusi kiírásban már azok a cégek is indulhatnak, amelyek eddig nem gyártottak, de például kereskedőként most szeretnének saját termelésre állni.

A cikkben emellett átfogó útmutatást is kaphatnak az idei évben még várható pályázatok hozzávetőleges menetrendjéről, a kiemelt jelentőségű ún kulcsterületekről, de szóltunk a pályázati szempontból sanyarú sorsú budapesti és pest megyei vállalkozások számára adódó lehetőségekről is.

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Így készüljön a milliárdokra Haszon Magazin 2015/09 szám

Több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás még idén elérhető lesz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2014-20-as időszakra vonatkozó 2700 milliárd forintos keretösszeg harmada - tájékoztatta Rákossy Balázs szerdán az MTI-t.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják, a teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, a magyar ipar fejlesztése érdekében. A támogatásból pedig főként a magyar vállalkozások, kutatóhelyek, innovációs műhelyek részesülnek.

Kifejtette: a GINOP keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete több mint 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig még 34 pályázatot hirdetnek meg csaknem 376 milliárd forint értékben.

BŐVEBBEN

A kettő támogatási forma valóban ugyanazon dolgok beszerzését jelöli: Építéshez kapcsolódó költségek, Eszközbeszerzés, Immateriális javak beszerzése és a beruházásokra aktivált szolgáltatások költségei.

Nagy különbség azonban a kettő támogatási forma között, hogy eltérő az intenzitásuk. Míg a regionális beruházási támogatás esetén akár 25-70% is lehet, addig a Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás minden esetben maximum 50%.

Szakmai szempontból a Kutatási infrastruktúra jelent szűkebb fogalmat: Csak abban az esetben számolható el a költség kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként, ha a pályázó közvetlenül az adott területtel kapcsolatos kutatásához használja fel a támogatást.

A Miniszterelnökség az ifjú, képzett agrárvállalkozók helyzetbe hozása és a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak maximális forráskihasználása céljából ötödik alkalommal írt ki pályázatot a fiatal gazdák számára. Ennek köszönhetően a kormány összesen több mint 8000 fiatal termelőt támogatott mintegy 97 milliárd forinttal, amelyet az induló gazdaságok fejlesztésére és versenyképességük növelésére fordíthatnak a nyertes pályázók.

A pályázatok célcsoportjaként azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg a Miniszterelnökség, akik először kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalták, hogy gazdaságukat legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

A támogatás a vállalkozás elindításához, a birtokszerkezet átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járul hozzá.

A Miniszterelnökség a 2015. május 18. és június 1. között újra megnyitott pályázat esetében 100 pontnál húzta meg a minimálisan elérendő ponthatárt. A jelenleg rendelkezésre álló mintegy 37,8 milliárd forint uniós forrásból több mint 3000 ifjú agrárszakember növelheti gazdasága versenyképességét.

BŐVEBBEN

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (8) bekezdése alapján a kifizetések gyorsítása, valamint a projektek megvalósítása során felmerült költségek támogató általi mielőbbi megtérítése érdekében a Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság mint irányító hatóság az utófinanszírozású időközi kifizetési igénylésekre vonatkozó, százalékos és összegszerű korlátot 2015. szeptember 14-i dátummal eltörölte.

E módosítás eredményeként a megítélt támogatás 10 %-ánál, illetve 200.000 Ft-nál alacsonyabb összegű utófinanszírozású kifizetési kérelem is benyújtható. Egymilliárd forintot meghaladó összegű megítélt támogatás esetén is el lehet tekinteni a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összegtől.

A szabályozás fenti változását a folyamatban lévő kifizetési kérelmekre is alkalmazni kell.

Forrás: palyazat.gov.hu

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 21.

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban.

A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága közzétette a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit a Horizont2020 weboldalon és a Participant Portalon.

A munkaprogramokat a jelenlegi, nem végleges állapot szerint tették közzé a potenciális pályázók tájékoztatására. A programok elfogadására előreláthatóan 2015. október közepén kerül sor. A munkaprogramoknak csak az elfogadást követően lesz kötő erejük, azt megelőzően az Európai Bizottság módosíthatja azokat.

BŐVEBBEN