Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.

Elképesztő összeg szerepel a tervben

Rekordméretű uniós támogatás kifizetéssel (1845 milliárd forint) zárta a tavalyi évet a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, és Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője néhány hete azt jelezte, hogymég ennél is magasabb (2100 milliárd forintos) lehet az idei kifizetési cél.

Ehhez képest a legfrissebb Magyar Közlöny 1118/2015 (III.6.) kormányhatározatának mellékletében még ennél is nagyobb szám szerepel (2236 milliárd forint), ráadásul úgy, hogy ez még nem is tartalmazza az idén felpörgő 2014-2020-as új uniós ciklusból tervezett kifizetéseket.

A brutálisan nagy uniós támogatás-kifizetési cél kapcsán több érdekes gondolat is megfogalmazható. Az egyik az, hogy mivel tavaly év végén már 6865 milliárd forinton állt a 2007-2013-as ciklus kifizetése, így az idei cél teljesítése esetén 9100 milliárd forintnál járnánk, ami mintegy 900 milliárd forinttal túllőne a ciklusra (árfolyamtól függően) járó 8200 milliárd forintos kereten.

Azt a kormány számtalan alkalommal kommunikálta az elmúlt hónapokban, hogy a rendelkezésre álló keret 100%-os lehívása érdekében mintegy 10%-kal túlvállalta magát, azaz ennyivel meghaladja a kötelezettségvállalások összege a tényleges uniós keretet, mivel így egyes projektek "bebukása", vagy lassú kifizetése mellett sem kerülne veszélybe a 100%-os cél.

Néhány elgondolkodtató további következmény

A brutálisan nagy uniós támogatás-kifizetési cél érzékeltetése kedvéért megjegyezzük, hogy ez az idei évi becsült nominális GDP közel 7%-át tenné ki. Részben ez, részben pedig az, hogy most az éves kifizetési cél is 9000 milliárd forint feletti összeget jelentene, néhány elgondolkodtató következményt vetít előre:

* Nem világos, hogy az árfolyamtól függően legalább 8200 milliárd forintos 2007-2013-as uniós költségvetési keret mellett hogyan lehetséges 9100 milliárd forintos kifizetést végrehajtani. Ez a magyar költségvetési önrész akár jelentős megemelkedésének következményét is maga után vonná.
* Amennyiben csak a két szám közötti 900 milliárd forintot nézzük és az uniós projekteknél jellemzően előforduló 15%-os magyar költségvetési önrésszel kalkulálunk, akkor is mintegy 135 milliárd forintnyi többlet büdzsékiadás adódna. Ez az idei becsült magyar GDP mintegy 0,4%-át jelenti, ami azt jelentené, hogy a kormány által idénre tervezett 2,4%-os GDP-arányos hiánycél helyett vészesen megközelítenénk a 3%-os uniós deficitkorlátot.
* A fenti korlátok és a csúcsra járatott intézményrendszeri kapacitások mellett is erősen kérdéses, hogy valóban ki lehet-e 2236 milliárd forintnyi támogatást fizetni idén. (Érdekes például, hogy a nagy közlekedés-fejlesztési projekteket tartalmazó KÖZOP-ban szinte minden hónapban fillérre ugyanannyi kifizetést tervez a kormány és így jönne ki a messze legnagyobb, 675 milliárdos kifizetés.
További kényelmetlen következmény lenne

Tavaly 2002 milliárd forintnyi, kormányhatározatban rögzített kifizetési cél volt érvényben, ehhez képest 1845 milliárd forint lett a tény és már ősszel lehetett olyan hangokat hallani, hogy nem is feltétlenül kell betartani a 2002 milliárdos kifizetési célt, mert ennél alacsonyabb, 1700 milliárd körüli lehívással is el fogjuk érni a 2007-2013-as forráskeret teljes lehívását.

Ha idén is úgy gondolkodunk, hogy a kormány jórészt csak az intézményrendszer "pressziója" miatt határozta meg a 2236 milliárd forintos kifizetési célt, de ezt nem feltétlenül gondolja mindenáron teljesítendőnek, akkor azzal egy további kellemetlen következmény is előállhat:

Egy minapi kormányhatározat a fenti Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben meghatározott kifizetési célokhoz, illetve a tárcáknak megszabott összegekhez viszonyítva méri azt, hogy az ezzel foglalkozó közszféra dolgozók jogosultak-e a megfeszített munkájuk alapján 4, illetve 8 havi plusz juttatásra, vagy sem.
Ha tehát egy rendkívül magasra "belőtt" kifizetési célhoz viszonyítunk, akkor elképzelhető, hogy esetleg a közszféra dolgozók az egész évi megfeszített munkájuk mellett is lecsúsznak a "bónusz" kifizetéséről, hiszen a célok 90%-a alatti teljesítésnél ez egyáltalán nem jár, 90-99% között 3-4 havi, 99-100%-nál pedig 6-8 havi plusz juttatás jár.

Ebből a szempontból persze megnyugtató, hogy az idei első két hónapban még teljes mértékben tartani tudta a közszféra a fenti nagy táblázatban előírt kifizetési menetrendet, hiszen a 247,5 milliárd forintos február végi céllal szemben rendszerszinten 249,5 milliárd forintnyi kifizetés valósult meg. A nagy kérdés tehát az, hogy az év további részében bírni fogja-e majd az intézményrendszer (illetve maguk a projekt megvalósítói) a felfokozott kifizetési tempót.