A jelentős piaci érdeklődés miatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2020. január végéig meghosszabbította az MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. elnevezésű hitelprogram igénylési határidejét, illetve 100 milliárd forintra emelte a program keretösszegét, a hitel továbbra is a programban részt vevő pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető.

Az MFB szombati tájékoztatása szerint a konstrukció célja, hogy olyan kis- és középvállalkozásokat juttasson forráshoz, amelyek a piacon jelenleg csak kedvezőtlen feltételekkel vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, bár versenyképességük fokozásához szükségük lenne pénzügyi segítségre. Hogy a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott hitel a legközvetlenebb módon juthasson el az igénylőkhöz, a hitelprogram forrásait pályázat útján kiválasztott pénzügyi vállalkozások közvetítik, elsősorban mikro- és kisvállalkozásoknak.

BŐVEBBEN

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.

BŐVEBBEN

Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2018. decemberi aktualizált menetrend:

Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.

pályázati menetrend 2018 december
Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.

Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó hasonló lehetőségekről?

Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!

Mezogazdasagi termekek erteknovelese a feldolgozasban 2018

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázat, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
  • borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:

  • a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott
  • a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .

Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

  • a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
  • a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
  • a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.

Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.  Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?

Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

BŐVEBBEN

Palyazat kozepvallalatok elelmiszeripari komplex beruhazasainak tamogatasara 2018

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. február 15-én. Az ünnepek okozta csonka december és visszarázódós január miatt elengedhetetlen, hogy ha szándékában áll indulni ezen a pályázaton, a pályázati előminősítést még az idei évben elvégezzük, a hosszabb időt igénylő folyamatokat pedig elindítsuk.

A kifejezetten élelmiszeripari középvállalkozásoknak szóló pályázat keretében olyan kapacitásbővítés támogatható, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Portfolio - 2018. december 6.

Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.

Úgy tűnik: igencsak eseménydús novemberen vagyunk túl a hazai fejlesztéspolitikában, mert miközben Brüsszelből kalkulációnk szerint mintegy 192 milliárd forintnyi támogatást utaltak át, meglódult itthon is a pályázati döntéshozatal, illetve a kifizetések. A kettő között akár ok-okozati összefüggés is lehet, hiszen a megelőző hónapokban csak néhány száz nyertest hirdettek ki havonta, novemberben viszont hirtelen 1090-et, akik együtt 166 milliárd forintot nyertek el és mivel ők a gyors szerződéskötés után akár rögtön kérhetik is a (szeptemberben levágott) támogatási előleget, azt már könnyebben ki tudja nekik utalni a magyar büdzsé.

7evkeretnominalis181205-20181205

A teljes cikk itt olvasható >>>

kutatas fejlesztes tevekenysegi lehatarolasa

K+F pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlesztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat.

Sokan tekintenek a K+F+I, illetve az innovációs pályázatokra is úgy, mintha azok kizárólag kutatás-fejlesztés támogatását jelentenék, holott a hazai pályázatok java lényegében K+F+I pályázat, azaz az innovációs folyamatokat, tevékenységeket is magában foglalja, ami viszont kellően tág tevékenység ahhoz, hogy a vállalkozások egészen jelentős hányada képes lehessen rajta indulni. A valóságban mégis kevesen mernek vagy tudnak rajta indulni és ennek vélhetően az az oka, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szervezeti háttérrel és milyen projekttel lehetnének sikeresek. A nem megfelelő projekt ötlet, vagy a téves tervezési folyamat pedig gyakran elutasított pályázathoz vezet.

Tapasztalataink alapján, amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

K+F PÁLYÁZATOK ELŐNYEI

Most, hogy a vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy klasszikus, mondjuk kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek. Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.

A kutatás-fejlesztési pályázatok szintén fontos előnye, hogy a megvalósítási szakaszban jóval egyszerűbb a beszerzési eljárás, mint a klasszikus pályázatoknál, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, így rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórolhat meg a pályázó. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások esetén további jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. Összességében a K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.

Az ilyen pályázatokon nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak. Végül pedig a K+F pályázatok esetében tapasztalataink alapján a rendszer is rugalmasabb, a közreműködő szervezetek aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a megvalósítás során.

K+F ÉS INNOVÁCIÓ FOGALMA

Lássuk most, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek lehatárolásáról:



BŐVEBBEN

KKVESZKOZ2017

Várhatóan akár már idén decemberben megjelenhet ismételten az a pályázati felhívás, amelynek keretében a Pest megye területén (Budapest kizárva) legalább 1 éve székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások  igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást termelőeszköz beruházásaik támogatására

Az előző PM-KKVESZKÖZ pályázat 2017 decemberében jelent meg, célja a kis- és középvállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázat keretében 2018-ban összesen 224 kis- és középvállalkozás nyert el összesen mintegy 6,2 milliárd forintot eszközparkja bővítésére. Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 60 millió forint volt.

A felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti, több mint 4,5 milliárd forintos támogatási keretösszeget 1,6 milliárd forinttal emelte meg, a szakmailag jól előkészített, támogatásra érdemes pályázatok mindegyikének támogatása érdekében.

Most telefonos megkeresésünkre megerősítették, valóban tervezik a pályázati felhívás újra megjelentetését, ami akár még idén decemberben megtörténhet.

Ennek apropóján tekintsük át röviden, milyen feltételekkel bírt ez a pályázat:

PÁLYÁZAT CÉLJA

A Kiírás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése. Jelen pályázat keretében lehetővé válik a Pest megye területén székhellyel rendelkező vállalkozások termelőeszköz beruházásának támogatása.

A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforráshatékonyságot.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A támogatás kizárólag egy jogcímen vehető igénybe az A), a B), vagy a C) pontban rögzített lehetőségek figyelembe vételével, minimum 5 millió Ft, maximum 60 millió Ft értékben:

A) de minimis jogcímen (amennyiben az elmúlt 3 éven belül nem részesült összesen 200.000 Euro mértékű támogatásban) Pest megye teljes területén, mikro-, kis, és középvállalkozás esetén egyaránt 55%, vagy

B) regionális beruházási támogatás jogcímen kkv-k méretétől függően:

  • Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződliget, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 55%, középvállalkozás esetén 45%,
  • Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 40%, középvállalkozás esetén 30%, vagy

C) kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás jogcímen a B) pont a) és b) alpontjaiban nem felsorolt Pest megyei településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 20%, középvállalkozás esetén 10%.

BŐVEBBEN

KF palyazat modositas 20181130

2018. november 30-án módosult a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat.

A módosítás legfontosabb eleme, hogy az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimum összege a korábbi 50 millió Ft-ról 25 millió forintra, az igényelhető kölcsön minimálisan felvehető összege pedig 25 millió Ft-ról 12,5 millió Ft-ra csökkent.

És hogy miért is nagyon fontos ez a módosítás?

Azért, mert a pályázhatóság egyik alapkritériuma, hogy a projekt elszámolható összköltsége (a visszatérítendő, a vissza nem térítendő támogatás, és az önerő összesen) nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételét.

A módosítással tehát most azok a vállalkozások is lehetőséget kapnak innovációs projektjük uniós támogatással történő finanszírozására, akik még nem érték el az 50 millió Ft-os éves árbevételt.

Szintén módosult a támogatási előleg mértéke, ennél a pályázati konstrukciónál is a megítélt támogatás 75%-áról 50%-ára csökken az előleg mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő támogatási rész esetén.

A pályázatot érintő összes módosítást az alábbi linkre kattintva tudja áttekinteni: GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében

BŐVEBBEN

Mikro kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram

2018. november 28-án módosult a GINOP-8.3.5-18 „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" termékdokumentációja.

Legfontosabb módosítások:

  • A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 59,63 milliárd forintról 79,63 milliárdra változott;
  • A kölcsönfelvevők köre pontban egyértelműsítve lett, hogy KATÁ-s adózók nem igényelhetnek támogatást;
  • Pontosításra került a „Nem elszámolható költségek" köre pontban az infrastrukturális költségnek minősülő rész a hőszivattyúval.

Ezen felül a nyomtatványok kitöltéséhez kapcsolódóan módosultak pontok. Ezeket az alábbi linkre kattintva tudja áttekinteni: GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram

BŐVEBBEN

modosult a kozbeszerzesi torveny 20181128

2018. november 28-án szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben az a várva várt törvénymódosítás, amelynek keretében megemelték a közbeszerzési értékhatárokat, így a vállalkozások egy jelentős része mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvénymódosítás legtöbb része, így az értékhatárokra vonatkozó paragrafusok már másnaptól hatályba is léptek.

Lássuk a legfontosabb számokat:

  • Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddigi 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a vissza nem térítendő támogatást elnyerő cégeknek.
  • Építési beruházás esetén pedig még nagyobb az emelés, egységesen 300 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a cégeknek.
BŐVEBBEN

Mezogazdasagi termekek erteknovelese a feldolgozasban 2018

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú felhívás, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
  • borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatban lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységek végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Fontos feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

BŐVEBBEN

Palyazat kozepvallalatok elelmiszeripari komplex beruhazasainak tamogatasara 2018

Az elmúlt hetekben már rengeteg szó esett az újonnan megjelent „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú pályázatról, melynek keretében 2019. január 2-tól igényelhető támogatás élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére.

A pályázat a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással foglalkozó termelők és vállalkozók jelentős köre számára nyújt segítséget a fejlesztéseikhez, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vállalkozások esetében kizárólag mikro- és kisvállalkozások élhetnek ezzel a pályázati lehetőséggel, középvállalkozások már nem.

Viszont számokra is van megoldás.

A GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" című pályázat ezt az űrt kívánja betölteni.

A pályázat csaknem két éve, 2017 februárjában nyílt, de mivel a pályázatra szánt 50 milliárd forintos keretből mindezidáig kicsit több mint 34 milliárdra érkezett be igény, így a pályázat már egyértelműen kifut a végéig, azaz egészen 2019. február 15-ig lehet a pályázatra kérelmet benyújtani.

A megvalósítandó projekt, ahogy említettem, vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Portfolio - 2018. november 22.

A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához, fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.

Két elemmel bővül az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseket érintő kivételek köre, vagyis amelyekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt: a legfeljebb évi 10 millió forintos árbevételű, újabb néven start szövetkezetek, korábbi szociális szövetkezetek által termelt áruk, szolgáltatások beszerzése is bekerül a kivételek közé. A változtatás indoklása szerint ez nemcsak a helyi vállalkozások fennmaradását segíti, hanem az intézményeknek is biztosítja a helyben termelt áruk beszerezhetőségét. Ugyancsak a kivételek körét képezné az állami kitüntetések, a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj tervezése, gyártása, javítása, beszerzése.

Egy másik módosítás szerint az egyházi jogi személyek esetében nemcsak a még fel nem használt támogatásokra nem szükséges alkalmazni a közbeszerzési törvényt, hanem a támogató felé még el nem számolt támogatások esetében sem. Ez azonban már megkötött szerződések felmondására nem teremt jogalapot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

haszon magazin 2018 november3

Lukács Jánossal, a Vanessia Kft. ügyvezetőjével jelent meg ismét egy cikk a novemberi HASZON Magazinban "Utolsó roham a pályázati pénzekért" címmel.

A cikkben az olvasó átfogó képet kaphat a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GINOP) belül jelenleg, illetve a közeljövőben elérhető pályázati forrásokról 5 meghatározó vállalkozásfejlesztési területen, úgymint innováció, IT, technológiai korszerűsítés, megújuló energia, oktatás.

Bár ezekről a pályázatokról már sokszor, sokféleképpen szó esett, érdemes újra és újra áttekinteni a főbb irányokat, mert a tapasztalatok alapján sok vállalkozó téves feltételezésekkel rendelkezik az egyes pályázatok feltételrendszerével, illetve a saját lehetőségeivel kapcsolatban.

A teljes cikket itt olvashatja el: HASZON Magazin 2018 november

2019-ben számos új projekt és nagyszabású program kerül bevezetésre Magyarországon. Ezekről és a legújabb pénzügyi-üzleti hírekről tájékozódjon a Haszon magazinból, a legfrissebb hazai és nemzetközi gazdasági hírekről pedig ingyenes napi hírlevelükből!

gyakornoki program 2018

Ha rendszeresen követ minket, már biztosan jól tudja, hogy a „Gyakornoki program a Közép-Magyarországi Régióban” című (VEKOP-8.3.2-18 kódszámú) pályázat benyújtása már csak alig 3 hétig, 2018. december 6. 14:00 óráig lehetséges. Vidéki pályázók esetében is javában tart a pályázati szakasz, a kérelmek benyújtására a keret kimerülésig, valamint legkésőbb 2020. március 31.-ig van lehetőség.

Bár a budapesti és Pest megyei vállalkozások esetében már igencsak szűkös a határidő, megfelelő szakértő bevonásával a pályázati anyag elkészíthető még ilyen rövid határidővel is.

A vállalkozások részéről a pályázat vonatkozásában azonban gyakran érkezik a kifogás, hogy azért nem pályáznak, mert egész egyszerűen nem találnak gyakornokot, akit foglalkoztatnának a Program keretében. Nos - ahogy az rövid videónkból is kiderül - számukra megoldás lehet a szakképzési centrumok szolgáltatása, akik igény szerint segítenek a gyakornok felkutatásában.

Hogy hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Íme:



BŐVEBBEN

vegso palyazati hatarido

December elején, egészen pontosan 2018.12.03-ával zárul a vidéki vállalkozások által pályázható mindkét oktatási pályázat, azaz a nagyvállalatok, illetve a mikro-, kis- és középvállalatok számára a munkavállalóik részére biztosított képzések megvalósításához igényelhető támogatást biztosító pályázat.

A pályázat támogatja - a vállalat munkavállalói részére – az OKJ-s képzéseket, kis óraszámban a nyelvi képzéseket, az egyéb szakmai képzéseket, ill. az egyéb képzéseket, melyek kompetenciafejlesztésre irányulnak. A képzések - engedéllyel rendelkező képző intézmények - külső képzésként és 20%-ban belső képzésként is megvalósíthatók. A képzések lebonyolítása belső és külső képzés mellet történhet saját teljesítés keretében is, amennyiben az a felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedélyezett vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzés.

A vállalati mérettől függően az elnyerhető minimum támogatás 5-10 millió Ft, maximálisan pedig 50-100 millió Ft, mindez de minimis támogatás esetén 100%-os támogatási intenzitás mellett.

BŐVEBBEN

Sajtószemle: Piac & Profit - 2018. november 12.

Legkésőbb 2018. december 28-ig fogadnak be hitelkérelmeket a kísérleti jelleggel indult Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció programba. Olyan kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek a kereskedelmi banki piacról nem juthatnának hitelhez.

Idén júniustól lehet igényelni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kísérleti jelleggel meghirdetett Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukciót. A hitel azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek jelentős kockázatot jelentő finanszírozási igényét a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni, például a vállalkozás kora vagy mérete miatt.

December 28-ig pályázható.

A hitel Magyarország területén, így Budapesten is felhasználható megvalósuló ingatlan beruházáshoz, vásárláshoz, új vagy használt tárgyi eszköz beszerzéshez, a beruházáshoz kapcsolódó, vagy önálló forgóeszköz finanszírozáshoz.

A teljes cikk itt olvasható >>>

novekedesi hitelprogram 2019

A Monetáris Tanács a közelmúltban a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) 1000 milliárd forintos keretösszeggel történő elindításáról döntött.

A Növekedési Hitelprogram eddigi 3 szakaszában, közel 4 év alatt összesen mintegy 2800 milliárd forint összegben került sor hitelszerződések megkötésére. Ezt figyelembe véve a mostani 1000 milliárd forintos keretösszeg elégséges lehet arra, hogy az elkövetkező években érdemi hatást gyakoroljon a kkv-hitelezés szerkezetére.



BŐVEBBEN