Az egyik leggyakoribb és legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy a K+F tevékenységet és az innovációt, mint kifejezéseket a gyakorlatban szinonimaként használjuk, ahogy teszem gyakran én is, pusztán azért mert sokkal egyszerűbb a K+F szó használata. Amikor viszont a pályázati felhívásokat értelmezzük, fontos emlékeznünk rá, hogy a két kifejezés eltérő tevékenységeket ölel fel és a vállalkozások K+F pályázata, lényegében K+F+I pályázat.

A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással ugyan szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak, ráadásul a kutatás-fejlesztésen belül is megkülönböztetünk 3 eltérő tevekénység típust.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a K+F tevékenység a teljes Innovációs folyamat egy része. Az OECD meghatározásaiból kiindulva egészen pontosan

• a K + F „az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.
• az innováció pedig „egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy lehet valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.

Lényegében, míg a K+F elsősorban tudományos, illetve fejlesztő munka, az innováció mindig gyakorlati, üzleti tevékenység, illetve a K+F tevékenység a teljes Innovációs folyamat egy meghatározott része.

A technológiai jellegű termékeket/szolgáltatásokat kínáló vállalatoknál az innováció és a K+F szoros összefüggésben is lehet egymással, de természetesen létezik színvonalas K+F akár innovációs tartalom nélkül, ahogy létrejöttek világraszóló innovációk is K+F nélkül.

MILYEN TEVÉKENYSÉGEK MINŐSÜLNEK INNOVÁCIÓNAK?

A 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 3. § 6. pontja alapján innováció a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

És itt van a kutya elásva! Az innovációra és kutatás-fejlesztésre hajlamosak vagyunk országos, vagy akár nemzetközi vonatkozásban gondolni, de legalábbis iparági szinten biztos, holott elegendő már az is, ha a fejlesztés eredményeként létrejövő új, vagy módosított termék, eljárás, szolgáltatás a cég szintjén új vagy jelentősen javított.

Európában a legszélesebb körben az Oslo kézikönyv (Oslo Manual 2006) meghatározását alkalmazzák.

Az Oslo Kézikönyv alapján az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.

• A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, mely – annak tulajdonságai és használati módjában – új, vagy jelentősen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat.
• Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változtatásokat.
• A marketing-innovációk a vállalkozások által alkalmazott új marketing-módszereket jelentik, korábban ezeket „innovációs marketingnek" neveztek. A marketing innováció elősegíti a fogyasztói szükségletek kielégítését, új piacok megnyitását, vagy a termék új céllal történő piaci elhelyezését, ezáltal is hozzájárulva az eladások növeléséhez. A marketing-innováció olyan új marketingmódszerek alkalmazása, amelyek jelentős 7 változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék pozicionálásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben.
• A szervezési-szervezeti innováció három területen jelenti új módszerek alkalmazását. Az üzleti gyakorlatok területén, ahol a munkafolyamatok irányításával kapcsolatos eljárásokat, a gyakorlati tudás megosztását és a menedzsment-rendszereket fedi. A munkahelyi szervezet terén, ahol a szervezeti struktúrákat foglalja magába, a felelősség és a döntéshozatal megosztásával jár.

Minimális elvárás valamely innovációval szemben, hogy a terméknek, az eljárásnak, a marketingnek, vagy a szervezési-szervezeti módszernek újnak kell lennie (vagy jelentősen javítottnak) a cég szempontjából.

Fontos, hogy nem csupán a saját fejlesztésű termékek, eljárások, módszerek minősülhetnek innovációnak, hanem azok is, amelyeket a vállalat más cégektől, szervezetekből, kutatóintézetektől vagy egyetemektől vett át.

Minden innováció közös jellemzője az a kitétel, hogy megvalósított. Új, vagy javított terméket akkor valósítanak meg, amikor azt bevezetik a piacra. Új eljárásokat, marketing- vagy szervezési-szervezeti módszereket pedig akkor valósítanak meg, amikor azokat ténylegesen alkalmazzák a cég működésében.

MILYEN TEVÉKENYSÉGEK MINŐSÜLNEK KUTATÁS-FEJLESZTÉSNEK (K+F)?

A K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést

Az alapkutatás olyan elméleti és kísérleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Az ipari/alkalmazott kutatás lényegében kutatómunka, amely ugyan új tudás létrehozatalára irányul, mint egy alapkutatás, de jól meghatározható gyakorlati célja van. Ekkor a szervezet már számol azzal, hogy később milyen gyakorlati felhasználási lehetőségek adódnak. Jellemzően a fogyasztói igények fogják meghatározni az alkalmazott kutatások jellegét.

Míg az ipari kutatás fő tulajdonsága az új tudás létrehozása, addig a kísérleti fejlesztés a már meglévő tudásra támaszkodik, amely egyrészt származhat kutatásból, illetve a gyakorlatból. A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése.

Kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

MILYEN FEJLESZTÉSEKKEL TUD ÁLTALÁNOSSÁGBAN K+F+I PÁLYÁZATON INDULNI?

Nagyon leegyszerűsítve,

• olyan termék, technológia, vagy szolgáltatás bevezetésével, amely a jelenlegi már ismert alternatív megoldásokhoz képest valamilyen szempontból innovatívabbnak minősül (pl. kedvezőbb hatásfok, jobb minőség, egyszerűbb/költséghatékonyabb előállítás, stb.)
• amely eredményeként a vállalkozás jelentős bevétel növekedést tud realizálni.

MILYEN FELTÉTELEKKEL TUD ÖN K+F+I PÁLYÁZATOKON INDULNI?

• Mindenekelőtt fontos a megfelelő gazdálkodási háttér, tehát nem az álmodozókat támogatják, hanem az erős pénzügyi alapokkal rendelkező cégeket, ahol a beruházás többszörösen megtérül.
• Szükséges emellett a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre állása, a leggyakoribb hiányosság a hazai KKV-k esetében a képzett munkaerő hiánya, amely a K+F pályázat és a projekt sikerességét is veszélyezteti.
• A korábbi időszakhoz képest újdonság, hogy a projektek tartalmának igazodnia kell a Nemzeti intelligens szakosodási stratégiához.

AKTUÁLIS K+F ÉS INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATOK

Jelenleg két aktív kutatás-fejlesztést és innovációt támogató pályázat is fut:

• a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében, valamint
• a GINOP-8.1.1-16 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram

Míg a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú pályázat kombinált pályázat, azaz vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásból tevődik össze, addig a GINOP-8.1.1-16 uniós forrásból kamat támogatott – 0%-os - hitel.

A GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében elnevezésű pályázat kísérleti fejlesztést támogat. azaz a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzését, összesítését, alakítását és felhasználását új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és önrészből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 25 millió forint, maximum 500 millió forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 12,5 millió Ft, maximum 250 millió Ft.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke Nyugat-Dunántúlon maximum az elszámolható költségek

• 50%-a lehet mikro és kisvállalkozás esetében,
• 40%-a lehet középvállalat esetében,
• 30%-a lehet nagyvállalatok esetében.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a többi régióban maximum az elszámolható költségek

• 55%-a lehet mikro és kisvállalkozás esetében,
• 45%-a lehet középvállalat esetében,
• 35%-a lehet nagyvállalatok esetében.

A kölcsön maximális aránya az elszámolható költségen belül Nyugat-Dunántúlon az elszámolható költségek

• 40%-a lehet mikro és kisvállalkozás esetében,
• 50%-a lehet középvállalat esetében,
• 60%-a lehet nagyvállalatok esetében.

A kölcsön maximális aránya az elszámolható költségen belül a többi régióban az elszámolható költségek

• 35%-a lehet mikro és kisvállalkozás esetében,
• 45%-a lehet középvállalat esetében,
• 55%-a lehet nagyvállalatok esetében.

A kölcsön kamata: 2%/év

Pályázat beadási határideje: 2019. február 28. 12.00 óra

A GINOP-8.1.1-16- Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram keretében lehetőség van

• A. Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységek,
• B. Innovációs tevékenységek,
• C. Termék piacra viteli tevékenységek,
• D. A projekt végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek,
• E. A projekt végrehajtásához szorosan kapcsolódó, de nem K+F tartalmú tevékenységek.

támogatására is, azzal a feltétellel, hogy ipari kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenység, és/vagy eljárási információs tevékenység végzése kötelező a projekt elszámolható költségének minimum 5%-a mértékben.

A hitel összege ügyletenként legalább 100 millió forint, legfeljebb 3.000 millió forint.

• Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás jogcím esetén legfeljebb kb. 1.240 millió forint árfolyamtól függően (max. 4 M EUR).
• Kezdő vállalkozások anyavállalati kezességvállalás nélkül legfeljebb 150 M Ft hitelösszeget igényelhetnek.
• 150 millió Ft feletti igényelt kölcsönösszegnél az igényelt kölcsönösszeg nem haladhatja meg a vállalkozás utolsó lezárt teljes évi árbevételének 4-szeresét.

Kamat: 0 %/év

Pályázat beadási határideje: 2019. december 02.

Mindkét pályázatról készítettünk egy rövid, közérthető összefoglalót, melyet az alábbi linkeken tud letölteni:

• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16)
• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram (GINOP-8.1.1-16)

Bármilyen további kérdéssel, kéréssel keressék szakértőinket bizalommal.

Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó pályázati lehetőségekről?

Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!