unios palyazatok2021 2027

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett 2021.01.28-án tartott online konferenciáján betekintést nyerhettünk az Európai Unió 2021-2027 közti fejlesztési területeire. A fő téma a 2021-2027 közti ciklus ismérveinek bemutatása volt:

  • továbbra is kiemelt ügyek között szerepel a K+F+I, a KKV-k fejlesztése, hálózatosodás
  • a teljes költségvetés 30%-a energia- és erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódik
  • Horizontális célok: hátrányos helyzet felszámolása, versenyképesség fokozása, fenntarthatóság, munkanélküliség csökkentése, esélyegyenlőség és környezetvédelem
  • egyszerűsített és átalány alapú költségelszámolás nagyfokú kiterjesztése várható
  • kifizetési kérelmek egyszerűsítése a terv
  • Operatív Programok 2021-2027-ben:

unios palyazatok 1

BŐVEBBEN

Pályázat kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is

A kereskedelmi és szolgáltató cégek a korábbi pályázati ciklusokban sem voltak elkényeztetve, ami az uniós támogatások iparági elosztását illeti, de a 2014-2020-as pályázati ciklusra ez a forrásallokáció még szélsőségesebbé vált, és valljuk be, az elmúlt években jelentősen beszűkültek ezen cégek pályázati lehetőségei.

A nehézséget alapvetően két tényező okozza:

  • A 2014-2020-as pályázati ciklus deklaráltan preferálta, illetve előtérbe helyezte a termelő és feldolgozóipari cégek uniós forráshoz jutását, ezért a pályázatok többségében kifejezetten korlátozták a pályázói kört termelő- és feldolgozóipari cégekre. Ezeken a pályázatokon kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások nem, vagy csak rendkívül szigorú feltételek megléte mellett pályázhattak.
  • Más pályázatok esetében, a támogatható tevékenységek köre és azok belső arányára vonatkozó előírás tette lehetetlenné egy kereskedelmi és szolgáltató cégnek a pályázaton való indulást. 

Ilyen forráshiányos környezetben különösen örömteli hír, hogy az új 2021-2027-es pályázati ciklus egyik első pályázata a kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is lehetőséget nyújt fejlesztéseik megvalósítására, már akár Pest megyében is.

A VINOP-1.2.1-21 - Mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása pályázatban rejlő lehetőségek kereskedelmi és szolgáltató cégek számára:

  • Ingatlan beruházás: A pályázat a korábbi pályázatoktól eltérően nagy arányban (max. 70%) szólhat ingatlan fejlesztésről, lehetőséget biztosít többek között pl. raktár bővítésre, felújításra vagy akár új ingatlan építésére is.
  • Eszközbeszerzés: Eszközigényként jellemzően megjelenik pl. a targonca, raklapemelő, kotrógép, polcrendszer, adatgyűjtő, címkenyomtató, vonalkódolvasó stb. és természetesen megmunkáló gépek is elszámolhatóak.
  • Informatikai fejlesztés: Informatikai fejlesztés keretében beszerezhető szoftver (pl. készletnyilvántartó, CRM, webshop, online fizetési megoldás, bérprogram stb.) és hardver, amely nagyban segítheti a mindennapok hatékony munkavégzését. Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra 15-45%-kal képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát.
  • Épületenergetika: Épületenergetikai fejlesztés és napelemes rendszer telepítése pedig nagyban csökkenti a vállalat kiadásait, támogatás igénybevétele mellett már 2-3 év alatt megtérülő beruházásról beszélhetünk.

A pályázat alapvető célja iparági korlátozás nélkül, hogy a valós igényekhez igazodó megoldásokat kínáljon az eltérő piaci pozíciókban és különféle élethelyzetekben működő vállalkozások számára, segítséget nyújtson a technológiai háttér megteremtésében és a digitális eszközök, online alkalmazások vagy ipar 4.0 megoldások bevezetésében. 

Mutatjuk a részleteket:

BŐVEBBEN

Milyen pályázatokra számíthatnak a vállalkozások a 2021 2027 közötti uniós fejlesztési ciklusban

A kormányzat 2020. október 29-én tette közzé az új 7 éves uniós pályázati ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, mellyel kezdetét vette a megközelítőleg 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetési folyamat. A pályázatok a tervek szerint már a 2021-es év első negyedévében megjelenhetnek.

Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat, ezen belül a Next Generation EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jut.

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma nem változik, a 7 új Operatív Program összesen 35,1 milliárd euró fejlesztési forrást jelentenek Magyarország számára a következő években:

  • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
  • Magyar Akvakultúra- fejlesztési Operatív Prpgram (MAKOP)
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP)
  • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
  • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP)

Az eddigi legnépszerűbb program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) neve Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív programra (VINOP) változik, erre a tervezett keretszámok alapján a források 30 százalékát allokálnák.

A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt célzó Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 19 százalékkal részesedik a forrásokból.

A jövő év elején elérhetővé tett források elsődlegesen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását és a családok életét segítő kezdeményezéseket támogatják majd.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vállalkozásokat érintő legfontosabb Operatív Programok intézkedéseit:

BŐVEBBEN

Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása című GINOP-1.2.9-20 kódszámú pályázat 2020

Néhány hete jelent meg a „Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" című (GINOP-1.2.9-20 kódszámú) felhívás tervezete. 

A pályázat célja a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése az ott működő mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztésével, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítésével.

A pályázaton olyan mikro- és kisvállalkozás indulhat, amely a felhíváshoz mellékelt 2db településlista egyik településén kívánja fejlesztését megvalósítani, rendelkezik 1 teljes lezárt üzleti évvel és éves átlagos statisztikai létszáma minimum 1 fő volt.

A két településlistáról azonban valamelyest eltérő feltételekkel lehet pályázni és az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, ez okoz némi félreértést a pályázni szándékozók körében. Készítettünk ezért egy rövid összefoglaló videót, amely a félreértéseket hivatott eloszlatni, összefoglalva, pontosan milyen feltételekkel lehet a GINOP 1.2.9-20 - "Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" pályázaton indulni. Íme:

BŐVEBBEN

szabad vállalkozási zóna

Korábbi cikkeinkben írtunk már róla, hogy idén ősszel újabb pályázatok megjelenésére lehet számítani és ezek között szerepel olyan, amely kifejezetten a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat kívánja támogatni. Bár ez a fajta besorolás nem újkeletű dolog, tekintsük át újra, mit is jelet a szabad vállalkozási zóna és ki indulhat a szabad vállalkozási zónák számára kiírt pályázatokon.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 1996-ban, ekkor Magyarország 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte és speciális gazdaságpolitikai eszközök bevezetésével kívánta előmozdítani a vállalkozások letelepedését, a helyi ipar fellendülését.

A zónába települő vállalkozások adókedvezményeket, fejlesztési adókedvezményt, szociális hozzájárulási adó kedvezményt és szakképzési hozzájárulás kedvezményt vehetnek igénybe beruházásaik és bővülő munkavállalói létszámuk után.

A szabad vállalkozási zóna további előnye, hogy az ide sorolt települések és vállalkozások a fentieken túl további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat is igényelhetnek, melyek alapvetően pályázati úton érhetők el.

BŐVEBBEN

Már bizonyára hallott róla, hogy továbbra is pályázható a "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című GINOP-4.1.4-19 kódszámú pályázat, amelynek keretében önállóan lehet nagykapacitású 15 kWp-et meghaladó névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítésére vissza nem térítendő támogatást igényelni.

Most egy újabb összefoglaló videót készítettünk a pályázatról, de kicsit más szemszögből kívánjuk bemutatni a pályázatban rejlő lehetőségeket. Íme:

BŐVEBBEN

éves beszámoló közzétételének határideje

2020. április 21-én jelent meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, ennek keretében május 31 helyett szeptember 30-ig elhalasztják a számviteli beszámolók és a hozzá kapcsolódó éves bevallások beadásának határidejét.

A rendelet azon számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét tolja ki 2020. szeptember 30-ig, amelyek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik. A számviteli beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a határidő kitolása egy lehetőség és nem kötelező jellegű, azaz természetesen a vállalkozásoknak lehetőségük van a beszámoló korábbi közzétételére is, számos vállalkozás tartotta magát a korábbi május 31-i határidőhöz, de vannak olyanok is, akik némi késéssel ugyan de már közzétették beszámolójukat.

Hogy miért? Számos ok indokolhatja a beszámoló határidő előtti közzétételét, nézzük most csak a pályázatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő okokat:

BŐVEBBEN

GINOP-1.2.8-20 VEKOP-1.2.6-20 pályázatok - Mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása pályázat

A héten már írtunk róla, hogy megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása" című GINOP-1.2.8-20-as kódszámú pályázati felhívás, valamint annak közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) tükörpályázata a VEKOP-1.2.6-20-as kódszámú pályázati felhívás..

A pályázatok keretében elsősorban eszközbeszerzés finanszírozható, emellett többek között napelemes rendszer telepítését, ingatlanfejlesztést, hardverek, szoftverek beszerzését lehet megvalósítani.

A támogatás mértéke max. 70%.

A támogatás összege: 5.000.000 Ft – 153.500.000 Ft között lehet.

A pályázatról, ahogy már megszokhatták tőlünk készítettünk egy rövid tájékoztató-értelmező videót, mely összefoglalja a felhívások legfontosabb tudnivalóit ahhoz, hogy kiderüljön, megfelelő-e ez a támogatási konstrukció elképzeléseihez. Ha igen, kérem vegye fel velünk azonnal a kapcsolatot, hiszen a gyors és szakszerű szakmai előkészület itt kiemelten fontos a sikerhez.

És most íme, az ígért összefoglaló videó:

Bővebb információt a pályázatokról itt talál: 

Energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye

Korábbi cikkünkben bemutattuk, miként tekinthető a napelem pénzügyi befektetésnek , milyen pénzügyi érvek szólnak a napelemes beruházás mellett. Kiszámítottuk, hogy egy átlagos vállalkozás számára a napelemes beruházás a jelenlegi vissza nem térítendő támogatások igénybe vételével akár 3-5 év alatt megtérül.

Ha ez így önmagában nem lenne elegendő, vegyük most még hozzá azt a 15 millió euróig terjedő társasági adókedvezményt is, amelyet a vállalkozások energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásaik után igényelhetnek.

Bár magára a napelemes rendszerre TAO kedvezmény nem vehető igénybe, a beruházás kapcsán számos olyan költségtényező van, amelyre viszont kapható adójóváírás a vállalkozás számított adójának akár 70%-áig.

Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe, azaz a fizetendő adó összegét az adózó az adókedvezményekkel csökkentheti, a kedvezményre való jogosultságot pedig az ellenőrzés során kell igazolnia.

Nézzük meg mire és milyen feltételekkel igényelhető pontosan az energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye:

BŐVEBBEN

GINOP 1210 19 fed2

November 21-től pályázható az a pályázat, amely a vidéken működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését kívánja elősegíteni. De nem akármelyik vállalkozás részesülhet a támogatásból! Fontos előfeltétele ugyanis a pályázatnak, hogy a pályázónak - ha nem tagja egyetlen akkreditált klaszternek sem - az alábbi TEÁOR szám egyike szerinti főtevékenységgel kell rendelkeznie, mely egyben a projekt fejlesztendő tevékenysége is:

  • TEÁOR 26 (Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása)
  • TEÁOR 27 (Villamos berendezés gyártása)
  • TEÁOR 28 (Gép, gépi berendezés gyártása)
  • TEÁOR 3250 (Orvosi eszköz gyártása)

Akkreditált klaszter tagságnak számít, ha a támogatást igénylő vállalkozás 2019. augusztus 15. előtti dátummal rendelkezik AK tagsággal.

További elvárás, hogy a vállalkozás rendelkezzen legalább 3 teljes lezárt üzleti évvel, az átlagos statisztikai állománya meghaladja az 1 főt és utolsó éves árbevételének összege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét.

Ha a fenti feltételek adott, akkor pályázhat 5–40 millió forint között feltételesen visszatérítendő támogatásra, amelyet új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására fordíthat, amennyiben az egy meglévő létesítmény kapacitásának bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.

A támogatási kérelmek benyújtása 2019. november 21. és 2020. február 13. között lehetséges.

Lássuk a részleteket röviden:

BŐVEBBEN