VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21 - Élelmiszeripari üzemek fejlesztése VP3-4.2.1-4.2.2-2-21 - Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése

Idén két uniós pályázat is kínál vissza nem térítendő támogatást élelmiszeripari és borászati fejlesztésekhez, az egyik már jelenleg is beadható, a másik várhatóan nyár végén nyílik. 

Készítettünk egy áttekinthető összehasonlítást, amely segít eldönteni, fejlesztési elképzeléseikhez és anyagi lehetőségeikhez melyik konstrukció az ideális vagy választható megoldás.

Az „Élelmiszeripari üzemek fejlesztése" című (VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21) pályázat a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtásához nyújt támogatást, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, versenyképességük javításához. A Felhívás lehetőséget teremt feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is.

Kiemelendő eleme a felhívásnak, hogy

  • mezőgazdasági termelők mellett indulhatnak mikro- és kisvállalkozások is,
  • technológiafejlesztés mellett lehet az élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárműveket is lehet beszerezni.

Az igényelhető vissza nem térítendő (VNT) támogatás összege: maximum 100 millió Ft.

Az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése" című (VP3-4.2.1-4.2.2-2-21) pályázat az élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó nagyobb, azaz komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések megvalósítását támogatja, ahol a támogatási összeg  minimum 100 millió Ft és maximum 5 milliárd Ft között lehet.

Mindkét pályázati felhívás alapján vissza nem térítendő tőkejuttatást kap a kedvezményezett az alábbi feltételekkel

  • Folyósítás: Utófinanszírozással az elszámolt és elfogadott kiadások számlái alapján benyújtott kifizetési kérelem elbírálását követően
  • Előleg: Igényelhető a megítélt támogatási összeg 50 a erejéig
  • Saját forrás:Regionális beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költségének 25 erejéig

Lássuk a részletes összehasonlítást:

BŐVEBBEN

unios palyazatok2021 2027

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett 2021.01.28-án tartott online konferenciáján betekintést nyerhettünk az Európai Unió 2021-2027 közti fejlesztési területeire. A fő téma a 2021-2027 közti ciklus ismérveinek bemutatása volt:

  • továbbra is kiemelt ügyek között szerepel a K+F+I, a KKV-k fejlesztése, hálózatosodás
  • a teljes költségvetés 30%-a energia- és erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódik
  • Horizontális célok: hátrányos helyzet felszámolása, versenyképesség fokozása, fenntarthatóság, munkanélküliség csökkentése, esélyegyenlőség és környezetvédelem
  • egyszerűsített és átalány alapú költségelszámolás nagyfokú kiterjesztése várható
  • kifizetési kérelmek egyszerűsítése a terv
  • Operatív Programok 2021-2027-ben:

unios palyazatok 1

BŐVEBBEN

Pályázat kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is

A kereskedelmi és szolgáltató cégek a korábbi pályázati ciklusokban sem voltak elkényeztetve, ami az uniós támogatások iparági elosztását illeti, de a 2014-2020-as pályázati ciklusra ez a forrásallokáció még szélsőségesebbé vált, és valljuk be, az elmúlt években jelentősen beszűkültek ezen cégek pályázati lehetőségei.

A nehézséget alapvetően két tényező okozza:

  • A 2014-2020-as pályázati ciklus deklaráltan preferálta, illetve előtérbe helyezte a termelő és feldolgozóipari cégek uniós forráshoz jutását, ezért a pályázatok többségében kifejezetten korlátozták a pályázói kört termelő- és feldolgozóipari cégekre. Ezeken a pályázatokon kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások nem, vagy csak rendkívül szigorú feltételek megléte mellett pályázhattak.
  • Más pályázatok esetében, a támogatható tevékenységek köre és azok belső arányára vonatkozó előírás tette lehetetlenné egy kereskedelmi és szolgáltató cégnek a pályázaton való indulást. 

Ilyen forráshiányos környezetben különösen örömteli hír, hogy az új 2021-2027-es pályázati ciklus egyik első pályázata a kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is lehetőséget nyújt fejlesztéseik megvalósítására, már akár Pest megyében is.

A VINOP-1.2.1-21 - Mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása pályázatban rejlő lehetőségek kereskedelmi és szolgáltató cégek számára:

  • Ingatlan beruházás: A pályázat a korábbi pályázatoktól eltérően nagy arányban (max. 70%) szólhat ingatlan fejlesztésről, lehetőséget biztosít többek között pl. raktár bővítésre, felújításra vagy akár új ingatlan építésére is.
  • Eszközbeszerzés: Eszközigényként jellemzően megjelenik pl. a targonca, raklapemelő, kotrógép, polcrendszer, adatgyűjtő, címkenyomtató, vonalkódolvasó stb. és természetesen megmunkáló gépek is elszámolhatóak.
  • Informatikai fejlesztés: Informatikai fejlesztés keretében beszerezhető szoftver (pl. készletnyilvántartó, CRM, webshop, online fizetési megoldás, bérprogram stb.) és hardver, amely nagyban segítheti a mindennapok hatékony munkavégzését. Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra 15-45%-kal képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát.
  • Épületenergetika: Épületenergetikai fejlesztés és napelemes rendszer telepítése pedig nagyban csökkenti a vállalat kiadásait, támogatás igénybevétele mellett már 2-3 év alatt megtérülő beruházásról beszélhetünk.

A pályázat alapvető célja iparági korlátozás nélkül, hogy a valós igényekhez igazodó megoldásokat kínáljon az eltérő piaci pozíciókban és különféle élethelyzetekben működő vállalkozások számára, segítséget nyújtson a technológiai háttér megteremtésében és a digitális eszközök, online alkalmazások vagy ipar 4.0 megoldások bevezetésében. 

Mutatjuk a részleteket:

BŐVEBBEN

Milyen pályázatokra számíthatnak a vállalkozások a 2021 2027 közötti uniós fejlesztési ciklusban

A kormányzat 2020. október 29-én tette közzé az új 7 éves uniós pályázati ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, mellyel kezdetét vette a megközelítőleg 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetési folyamat. A pályázatok a tervek szerint már a 2021-es év első negyedévében megjelenhetnek.

Magyarország a 2021-től kezdődő pénzügyi ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurónyi forrással számolhat, ezen belül a Next Generation EU elnevezésű új eszközből Magyarországnak 16,7 milliárd euró jut.

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma nem változik, a 7 új Operatív Program összesen 35,1 milliárd euró fejlesztési forrást jelentenek Magyarország számára a következő években:

  • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
  • Magyar Akvakultúra- fejlesztési Operatív Prpgram (MAKOP)
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP)
  • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
  • Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP)

Az eddigi legnépszerűbb program, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) neve Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív programra (VINOP) változik, erre a tervezett keretszámok alapján a források 30 százalékát allokálnák.

A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt célzó Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP) 19 százalékkal részesedik a forrásokból.

A jövő év elején elérhetővé tett források elsődlegesen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását és a családok életét segítő kezdeményezéseket támogatják majd.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vállalkozásokat érintő legfontosabb Operatív Programok intézkedéseit:

BŐVEBBEN

Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása című GINOP-1.2.9-20 kódszámú pályázat 2020

Néhány hete jelent meg a „Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" című (GINOP-1.2.9-20 kódszámú) felhívás tervezete. 

A pályázat célja a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése az ott működő mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztésével, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítésével.

A pályázaton olyan mikro- és kisvállalkozás indulhat, amely a felhíváshoz mellékelt 2db településlista egyik településén kívánja fejlesztését megvalósítani, rendelkezik 1 teljes lezárt üzleti évvel és éves átlagos statisztikai létszáma minimum 1 fő volt.

A két településlistáról azonban valamelyest eltérő feltételekkel lehet pályázni és az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, ez okoz némi félreértést a pályázni szándékozók körében. Készítettünk ezért egy rövid összefoglaló videót, amely a félreértéseket hivatott eloszlatni, összefoglalva, pontosan milyen feltételekkel lehet a GINOP 1.2.9-20 - "Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" pályázaton indulni. Íme:

BŐVEBBEN

szabad vállalkozási zóna

Korábbi cikkeinkben írtunk már róla, hogy idén ősszel újabb pályázatok megjelenésére lehet számítani és ezek között szerepel olyan, amely kifejezetten a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat kívánja támogatni. Bár ez a fajta besorolás nem újkeletű dolog, tekintsük át újra, mit is jelet a szabad vállalkozási zóna és ki indulhat a szabad vállalkozási zónák számára kiírt pályázatokon.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 1996-ban, ekkor Magyarország 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte és speciális gazdaságpolitikai eszközök bevezetésével kívánta előmozdítani a vállalkozások letelepedését, a helyi ipar fellendülését.

A zónába települő vállalkozások adókedvezményeket, fejlesztési adókedvezményt, szociális hozzájárulási adó kedvezményt és szakképzési hozzájárulás kedvezményt vehetnek igénybe beruházásaik és bővülő munkavállalói létszámuk után.

A szabad vállalkozási zóna további előnye, hogy az ide sorolt települések és vállalkozások a fentieken túl további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat is igényelhetnek, melyek alapvetően pályázati úton érhetők el.

BŐVEBBEN

Már bizonyára hallott róla, hogy továbbra is pályázható a "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című GINOP-4.1.4-19 kódszámú pályázat, amelynek keretében önállóan lehet nagykapacitású 15 kWp-et meghaladó névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítésére vissza nem térítendő támogatást igényelni.

Most egy újabb összefoglaló videót készítettünk a pályázatról, de kicsit más szemszögből kívánjuk bemutatni a pályázatban rejlő lehetőségeket. Íme:

BŐVEBBEN

éves beszámoló közzétételének határideje

2020. április 21-én jelent meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, ennek keretében május 31 helyett szeptember 30-ig elhalasztják a számviteli beszámolók és a hozzá kapcsolódó éves bevallások beadásának határidejét.

A rendelet azon számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét tolja ki 2020. szeptember 30-ig, amelyek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik. A számviteli beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a határidő kitolása egy lehetőség és nem kötelező jellegű, azaz természetesen a vállalkozásoknak lehetőségük van a beszámoló korábbi közzétételére is, számos vállalkozás tartotta magát a korábbi május 31-i határidőhöz, de vannak olyanok is, akik némi késéssel ugyan de már közzétették beszámolójukat.

Hogy miért? Számos ok indokolhatja a beszámoló határidő előtti közzétételét, nézzük most csak a pályázatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő okokat:

BŐVEBBEN

GINOP-1.2.8-20 VEKOP-1.2.6-20 pályázatok - Mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása pályázat

A héten már írtunk róla, hogy megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása" című GINOP-1.2.8-20-as kódszámú pályázati felhívás, valamint annak közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) tükörpályázata a VEKOP-1.2.6-20-as kódszámú pályázati felhívás..

A pályázatok keretében elsősorban eszközbeszerzés finanszírozható, emellett többek között napelemes rendszer telepítését, ingatlanfejlesztést, hardverek, szoftverek beszerzését lehet megvalósítani.

A támogatás mértéke max. 70%.

A támogatás összege: 5.000.000 Ft – 153.500.000 Ft között lehet.

A pályázatról, ahogy már megszokhatták tőlünk készítettünk egy rövid tájékoztató-értelmező videót, mely összefoglalja a felhívások legfontosabb tudnivalóit ahhoz, hogy kiderüljön, megfelelő-e ez a támogatási konstrukció elképzeléseihez. Ha igen, kérem vegye fel velünk azonnal a kapcsolatot, hiszen a gyors és szakszerű szakmai előkészület itt kiemelten fontos a sikerhez.

És most íme, az ígért összefoglaló videó:

Bővebb információt a pályázatokról itt talál: 

Energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye

Korábbi cikkünkben bemutattuk, miként tekinthető a napelem pénzügyi befektetésnek , milyen pénzügyi érvek szólnak a napelemes beruházás mellett. Kiszámítottuk, hogy egy átlagos vállalkozás számára a napelemes beruházás a jelenlegi vissza nem térítendő támogatások igénybe vételével akár 3-5 év alatt megtérül.

Ha ez így önmagában nem lenne elegendő, vegyük most még hozzá azt a 15 millió euróig terjedő társasági adókedvezményt is, amelyet a vállalkozások energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásaik után igényelhetnek.

Bár magára a napelemes rendszerre TAO kedvezmény nem vehető igénybe, a beruházás kapcsán számos olyan költségtényező van, amelyre viszont kapható adójóváírás a vállalkozás számított adójának akár 70%-áig.

Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe, azaz a fizetendő adó összegét az adózó az adókedvezményekkel csökkentheti, a kedvezményre való jogosultságot pedig az ellenőrzés során kell igazolnia.

Nézzük meg mire és milyen feltételekkel igényelhető pontosan az energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye:

BŐVEBBEN