Közös Agrárpolitika KAP 2023-2027

Mint arról már bizonyosan hallott, 2021-2023 között egy átmeneti időszak került bevezetésre az agrártámogatások terén, így a Közös Agrárpolitika (KAP) következő költségvetési időszaka a kétéves átmeneti időszak után a 2023–27 közötti 5 évre szűkül. Nézzük meg, mire számíthatunk majd ebben az új pályázati ciklusban.

Az új KAP részben hasonló, azonban számos pontjában új részleteket is tartalmaz a korábbiakhoz képest. Kiemelt hangsúllyal megjelennek a fenntarthatósági és környezeti szempontok. Az új fenntarthatósági normák várhatóan egyre szigorodnak, ennek megfelelően megjelennek a banki finanszírozási és a támogatási oldalakon egyaránt.

Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására fordítani, az úgynevezett Zöld Felépítmény strukturális keretei között, ami azt jelenti, hogy több száz milliárd forint forrást fognak erre a célra fordítani Magyarországon a következő időszakban. Az éghajlatváltozás szempontjából előnyös jó gyakorlatokat nem csak kötelező előírások, de önkéntes vállalások ösztönzésével is kívánják segíteni, illetve ez alapján plusztámogatásra való jogosultsággal tervezik megvalósítani.

BŐVEBBEN

Változott a pályázati beszerzések kapcsán a piaci ár alátámasztásának szabályozása

Az bizonyára mindenki számára ismert, hogy a pályázatban beszerezni kívánt eszközök és szolgáltatások esetében minden esetben viszonylag szigorú előírások mentén igazolni szükséges, hogy a beszerzés a szokásos piaci árnak megfelel. Ezt korábban 3 db árajánlat benyújtásával tudta a pályázó igazolni, azonban ez a szabályozás a közelmúltban jelentősen változott, a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 pályázat esetében már az új eljárásrend szerepelt a felhívásban és ugyanez várható a jövő év januárjában megnyíló GINOP Plusz-1.2.3-21 pályázat esetében is. Érdemes tehát erre már most felkészülni, ehhez szeretnénk most egy rövid és közérthető útmutatást adni.

A 2014-2020-as pályázati ciklusban a piaci ár igazolása a közbeszerzési eljárás, vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében alapvetően 3 szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatokkal történhetett. A nyílt kereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközök és szolgáltatások esetén lehetőség volt az írásos ajánlat kiváltására hivatalos elektronikus árajánlatok bemutatásával (pl.: forgalmazó cégek honlapja, szálláskereső portálok, ár-összehasonlító oldalak).

Ezt a szabályozást váltja fel az új eljárásrend, amelyben a piaci ár alátámasztását úgynevezett piacfelméréssel szükséges igazolni

BŐVEBBEN

Visszatérítendő támogatásból vissza nem térítendő

Az elmúlt időszak gazdaságfejlesztést célzó pályázati kiírásainál jellemző, hogy az igényelt támogatási összeget 0%-os hitel formájában biztosítja a kiíró a pályázóknak és bizonyos feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendővé változzon.

A 2020-ban meghirdetett GINOP-1.2.8-20 és VEKOP-1.2.6-20, továbbá a 2021-ben kiírt GINOP Plusz-1.2.1–21 pályázaton nyertes Kedvezményezettek számára 2021 augusztusában nyílt meg egy lehetőség, mely segítségével olyan többletpontokra tehetnek szert, amely feljogosítja a vállalkozásokat az eredetileg visszatérítendő támogatás egy részének vissza nem térítendővé alakításához.

BŐVEBBEN

Magyarország regionális támogatási térképe 2022-2027

Az Európai Bizottság 2021. szeptember 16-án jóváhagyta Magyarország 2022. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. És hogy miért is fontos ez? 

A regionális támogatási térkép olyan jogszabályi rendelkezés, mely az ország egyes régiói, illetve a fejlett régiók esetében kisebb területi egységei számára meghatározza az ott beruházó vállalatok számára beruházási támogatásként nyújtható állami támogatás maximális mértékét.

Mivel a jelenlegi adatok alapján Budapest kivételével Magyarország régiói mind a leghátrányosabb helyzetű régiók közé tartoznak az EU -ban, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van, ezért 2022 és 2027 között mindegyik régió esetében az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás lesz nyújtható az alábbi maximális támogatási intenzitások mellett:

  • Pest, Dél-Dunántúl, Észak Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban és nagyvállalkozások esetében: 50%
  • Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióban és nagyvállalkozások esetében: 30%.

Ezeken a területeken a maximális támogatási intenzitás 10 százalékkal növelhető középvállalkozások, és további 10 százalékkal kisvállalkozások beruházásai esetében.

Továbbá, a most elfogadott regionális támogatási térkép még nem tartalmazza az Igazságos Átmenet Alapból (Méltányos Átállást Támogató Alap/Just Transition Fund) támogatható területek alábbi ábrán látható bónuszát, amennyiben az Igazságos Átmenet Alapból támogatásra javasolt térségek listáját jóváhagyja a Bizottság, a támogatási térkép módosításával - újabb bizottsági jóváhagyás esetén - további 10%-os bónusz válhat elérhetővé az érintett térségekben bármilyen állami forrásból nyújtott támogatásra.

BŐVEBBEN

Falusi szálláshelyet fejlesztene uniós forrásból 2021

Ahogy korábban írtunk már róla elindult a „Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése" című (VP6-6.4.1-21 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése és várhatóan már idén decembertől elstartol a pályázatok beadási szakasza.

Azok számára, akik esetleg most hallanak a pályázatról először, a pályázat legfőbb célja a vidéki térségekben működő mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő szálláshely szolgáltatatói tevékenységeinek támogatása, kiemelten a 11 turisztikai térségben. A felhívás további célja a támogatásban részesülők által kialakított és működtetett turisztikai szolgáltatások továbbfejlesztése, valamint a jövedelemszerzés és a foglalkoztatás erősítése.

A pályázat keretében leggyakrabban egyéb szálláshely, illetve falusi szálláshely kialakítására, vagy annak fejlesztésére igényelnek támogatást azok a mezőgazdasági termelők, akik a több lábon állás érdekében szálláshelyet létesítenek, illetve egyéb turisztikai szolgáltatásokat építenek ki termelői tevékenységük mellett, vagy azzal összefüggésben, arra építve (pl borászat - borturizmus).

A pályázat heteken belül indul, ezért a felkészülés jegyében nagyon fontos tisztázni, milyen feltételeknek kell megfelelnie a fejlesztendő ingatlannak, hiszen ez lesz a pályázat egyik sarkalatos pontja.

A Magyar Turisztikai Ügynökség ezzel kapcsolatban kiadott egy segédletet, amely a falusi szálláshely létesítésének legfontosabb feltételeit és lépéseit veszi sorra, mi is ezt tesszük most:

BŐVEBBEN

Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei a 2021-2027-es fejlesztési ciklusban

2021.11.11-én hatályba lépett a 2021-2027-es programozási időszak tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó – uniós keretekhez igazodó - hazai követelményeket tartalmazó „Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Plusz" című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv Plusz". Az alapkövetelmények lényegesen nem változtak ugyanakkor fontos, hogy a pályázatok lebonyolítása során ne megszokásból járjunk el, győződjünk meg arról, hogy a tervezett kommunikációs tevékenység megfelel-e az új szabályozásnak.

Vegyük most sorra az elvárt tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket mind a projekt előkészítő szakaszában, a megvalósítás alatt, illetve a projekt zárását követően.

Az alábbi táblázat magába foglalja, hogy a támogatás mértékétől függően milyen tájékoztatási kötelezettségeknek kell megfelelni a projekt előkészítés szakaszában, a megvalósítás szakaszában és a megvalósítást követően fenntartási időszakban.

KTK Plusz

BŐVEBBEN

A SZÉCHENYI KÁRTYA GO! LEGFONTOSABB HITELKONSTRUKCIÓI

Még mindig széles az a magyar vállalkozói kör, aki csak és kizárólag vissza-nem-térítendő támogatásban gondolkodik, holott évek óta tudhatjuk, lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő, vagy kombinált támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája. A mostani járványhelyzet és az ezzel együtt járó gazdasági recesszió azonban kész helyzet elé állította a vállalkozásokat. A túlélés érdekében fejleszteni kell és nincs idő várni a megfelelő vissza nem térítendő pályázati lehetőségre. Gyors és kellőképpen rugalmas támogatási lehetőségre van szükség, iparági, területi, vagy egyéb korlátozások nélkül.

A változó kamatozású hitelek azonban rengeteg kockázatot rejtenek magukban, amit sok vállalkozó -teljesen jogosan - nem kíván vállalni.

Léteznek és egyre bővülnek azonban azok a támogatott hitelkonstrukciók, amelyek a piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel, fix kamattal, vagy akár teljesen kamatmentesen biztosítják a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő forrást. Sőt a mostani krízishelyzetben egyre több visszatérítendő támogatási konstrukció jelenik meg, amelyek kifejezett célja az átmeneti likviditási problémákkal küzdő, vagy a túlélés érdekében fejleszteni kívánó vállalkozások megsegítése.

Idén nyáron a koronavírus járvány negatív hatásainak ellensúlyozására számos új, a hazai vállalkozások újraindítását segítő hiteltermék jelent meg. Ilyen a Széchenyi Kártya GO! hitelprogram, amely kedvezményes, a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelei 1 milliótól akár 1 milliárd forint hitelösszegig igényelhetők a magyar kis- és középvállalkozások számára.

A Széchenyi Kártya GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat, lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditását, továbbá segítenek a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában, és a jövőbeli növekedés feltételeinek biztosításában.

A Széchenyi Kártya GO! új hiteleinek sajátossága, hogy

  • 1 milliótól akár 1 milliárd forint hitelösszegig,
  • a teljes futamidő alatt fix kamattal,
  • gyorsan, a lehető legrövidebb hozzáféréssel,
  • a vállalkozók igényeit és helyzetét alapul véve kialakított igénylési feltételek szerint,
  • a forgóeszközhitel tőketörlesztésére akár 9 havi, míg a beruházási hitelekre akár 24 havi türelmi idő biztosítása mellett
  • a legtöbb konstrukcióban akár ingatlan fedezet nélkül igényelhetők.
BŐVEBBEN

VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21 - Élelmiszeripari üzemek fejlesztése VP3-4.2.1-4.2.2-2-21 - Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése

Idén két uniós pályázat is kínál vissza nem térítendő támogatást élelmiszeripari és borászati fejlesztésekhez, az egyik már jelenleg is beadható, a másik várhatóan nyár végén nyílik. 

Készítettünk egy áttekinthető összehasonlítást, amely segít eldönteni, fejlesztési elképzeléseikhez és anyagi lehetőségeikhez melyik konstrukció az ideális vagy választható megoldás.

Az „Élelmiszeripari üzemek fejlesztése" című (VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21) pályázat a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtásához nyújt támogatást, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, versenyképességük javításához. A Felhívás lehetőséget teremt feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is.

Kiemelendő eleme a felhívásnak, hogy

  • mezőgazdasági termelők mellett indulhatnak mikro- és kisvállalkozások is,
  • technológiafejlesztés mellett lehet az élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó, áruszállításra használható szállítójárműveket is lehet beszerezni.

Az igényelhető vissza nem térítendő (VNT) támogatás összege: maximum 100 millió Ft.

Az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése" című (VP3-4.2.1-4.2.2-2-21) pályázat az élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó nagyobb, azaz komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések megvalósítását támogatja, ahol a támogatási összeg  minimum 100 millió Ft és maximum 5 milliárd Ft között lehet.

Mindkét pályázati felhívás alapján vissza nem térítendő tőkejuttatást kap a kedvezményezett az alábbi feltételekkel

  • Folyósítás: Utófinanszírozással az elszámolt és elfogadott kiadások számlái alapján benyújtott kifizetési kérelem elbírálását követően
  • Előleg: Igényelhető a megítélt támogatási összeg 50 a erejéig
  • Saját forrás:Regionális beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költségének 25 erejéig

Lássuk a részletes összehasonlítást:

BŐVEBBEN

unios palyazatok2021 2027

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett 2021.01.28-án tartott online konferenciáján betekintést nyerhettünk az Európai Unió 2021-2027 közti fejlesztési területeire. A fő téma a 2021-2027 közti ciklus ismérveinek bemutatása volt:

  • továbbra is kiemelt ügyek között szerepel a K+F+I, a KKV-k fejlesztése, hálózatosodás
  • a teljes költségvetés 30%-a energia- és erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódik
  • Horizontális célok: hátrányos helyzet felszámolása, versenyképesség fokozása, fenntarthatóság, munkanélküliség csökkentése, esélyegyenlőség és környezetvédelem
  • egyszerűsített és átalány alapú költségelszámolás nagyfokú kiterjesztése várható
  • kifizetési kérelmek egyszerűsítése a terv
  • Operatív Programok 2021-2027-ben:

unios palyazatok 1

BŐVEBBEN

Pályázat kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is

A kereskedelmi és szolgáltató cégek a korábbi pályázati ciklusokban sem voltak elkényeztetve, ami az uniós támogatások iparági elosztását illeti, de a 2014-2020-as pályázati ciklusra ez a forrásallokáció még szélsőségesebbé vált, és valljuk be, az elmúlt években jelentősen beszűkültek ezen cégek pályázati lehetőségei.

A nehézséget alapvetően két tényező okozza:

  • A 2014-2020-as pályázati ciklus deklaráltan preferálta, illetve előtérbe helyezte a termelő és feldolgozóipari cégek uniós forráshoz jutását, ezért a pályázatok többségében kifejezetten korlátozták a pályázói kört termelő- és feldolgozóipari cégekre. Ezeken a pályázatokon kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások nem, vagy csak rendkívül szigorú feltételek megléte mellett pályázhattak.
  • Más pályázatok esetében, a támogatható tevékenységek köre és azok belső arányára vonatkozó előírás tette lehetetlenné egy kereskedelmi és szolgáltató cégnek a pályázaton való indulást. 

Ilyen forráshiányos környezetben különösen örömteli hír, hogy az új 2021-2027-es pályázati ciklus egyik első pályázata a kereskedelmi és szolgáltató cégek számára is lehetőséget nyújt fejlesztéseik megvalósítására, már akár Pest megyében is.

A VINOP-1.2.1-21 - Mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása pályázatban rejlő lehetőségek kereskedelmi és szolgáltató cégek számára:

  • Ingatlan beruházás: A pályázat a korábbi pályázatoktól eltérően nagy arányban (max. 70%) szólhat ingatlan fejlesztésről, lehetőséget biztosít többek között pl. raktár bővítésre, felújításra vagy akár új ingatlan építésére is.
  • Eszközbeszerzés: Eszközigényként jellemzően megjelenik pl. a targonca, raklapemelő, kotrógép, polcrendszer, adatgyűjtő, címkenyomtató, vonalkódolvasó stb. és természetesen megmunkáló gépek is elszámolhatóak.
  • Informatikai fejlesztés: Informatikai fejlesztés keretében beszerezhető szoftver (pl. készletnyilvántartó, CRM, webshop, online fizetési megoldás, bérprogram stb.) és hardver, amely nagyban segítheti a mindennapok hatékony munkavégzését. Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra 15-45%-kal képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát.
  • Épületenergetika: Épületenergetikai fejlesztés és napelemes rendszer telepítése pedig nagyban csökkenti a vállalat kiadásait, támogatás igénybevétele mellett már 2-3 év alatt megtérülő beruházásról beszélhetünk.

A pályázat alapvető célja iparági korlátozás nélkül, hogy a valós igényekhez igazodó megoldásokat kínáljon az eltérő piaci pozíciókban és különféle élethelyzetekben működő vállalkozások számára, segítséget nyújtson a technológiai háttér megteremtésében és a digitális eszközök, online alkalmazások vagy ipar 4.0 megoldások bevezetésében. 

Mutatjuk a részleteket:

BŐVEBBEN