KKV-k innovációs képességének támogatása
GINOP-Plusz-2.1.3-24

Keretösszeg: 75 milliárd Ft – ebből Budapest 15 mrd Ft

• 2024/2025: 40 mrd / 35 mrd

Támogatás összege:

• minimum 20 millió Ft – maximum 50 millió Ft

Támogatási intenzitás:

• összes elszámolható költség 70%-a (de minimis támogatás esetén)
• összes elszámolható költség 50%-a (eljárási és szervezési innováció támogatása esetén)

Pályázók köre:

1.) Mikro- és kisvállalkozások,

• amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel
• amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 3 fő volt
• amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok
• az igényelt támogatása nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti saját tőkéjének összegét
• a projekt összköltsége nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti év árbevételének 50%-át
• a támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 évben támogatói elállást eredményező szabálytalansága nem volt (döntés jogerőre emelkedés dátuma alapján)
• a támogatást igénylő vállalja, hogy a projekt megvalósítási időtartama alatt minimum 6 hónapig, legalább 1 fő női innovátort foglalkoztat teljes munkaidőben
• a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a támogatást igénylőnek a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. által nyújtott díjmentes innovációs tréninget kell igénybe vennie a projekt előkészítés időszakában

 Fókuszterületi innovációs projektek támogatása

GINOP Plusz-2.1.1-24

Keretösszeg: 106,88 milliárd Ft – ebből Budapest 17 mrd Ft

• 2024/2025 bontás: 60 mrd (10 mrd) / 46,88 mrd (7 mrd)

Támogatás összege:

• minimum 300 millió Ft – maximum 800 millió Ft

Támogatási intenzitás:

2024 áprilisában jelenhet meg a GINOP Plusz-2.1.1-24 – „Stratégiai, együttműködésben megvalósuló vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése" című pályázat, mely Magyarország egész területén várhatóan 100 milliótól 1 milliárd forintig nyújt támogatást a kkv és nagyvállalati szektornak. A meghirdetésre kerülő keret 106,88 milliárd forint.

A kiírás célja mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával. A projektekben üzletileg hasznosítható prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése támogatható.

Elszámolható költségtípusok: Személyi jellegű ráfordítások; immateriális javak, műszaki berendezések, gépek beszerzése; anyagköltségek; igénybevett szolgáltatások költsége.

Várható meghirdetés: 2024. május

Tervezett keretösszeg: 75 Mrd HUF

Várható maximális támogatási intenzitás és a támogatás formája: 40-60% - vissza nem terítendő támogatás.

Az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között összesen 22 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a Brexit miatt nehézségekkel küzdő magyar vállalatok támogatására.

A napokban meghirdetett pályázat célja a magyar vállalkozások részére támogatás biztosítása azon negatív gazdasági hatások ellensúlyozására, amelyek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történt kilépése nyomán szenvedtek el.

Alapvetően a cégeknek brit exportjukat kell a pályázatban részletesen bemutatni, annak volumenét, arányát, fix és változó költségeit, mekkora mértékben tudható be a logisztikai költségeik emelkedése a Brexitnek, valamint a COVID-nak, a brit export bevételüknek mekkora volt/lesz a haszonkulcsa, mekkora a becsült kár és miből tevődik össze (bevétel kiesés, költség növekedés) a becslések módszertanának bemutatásával, és persze az erre szolgáló alátámasztó dokumentumok csatolásával.

A támogatást illetően az Európai Bizottság elvárása, hogy a támogatás a pályázó vállalat veszteségeinek fedezésén túl a vállalat fejlesztésére is irányuljon, így a  pályázat részeként a pályázónak beruházási tervét is be kell mutatnia.

Lássuk az alapvető feltételeket:

Egy korábbi cikkünk ismét aktuális, hisz...

... Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat egy kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

Mától, 2019. október 7-től elérhető az „Út a jövőbe" pályázat, amely kiemelten azokat a vállalkozásokat segíti, amelyek célja a termelékenységük növelése és mindezt a meglévő munkavállalók képzettségi szintjének növelésével, valamint magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozásával kívánják elérni.

A program a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását a kkv-k kapacitásbővítő és technológiai beruházásainak támogatásán keresztül segíti.

A támogatás többek között új eszközök, gépek beszerzésére, az új technológia kialakításával kapcsolatos ingatlan beruházásra vagy akár szellemi termékekre is fordítható.

Az igényelhető összeg 10 és 150 millió forint között alakul, de hátrányos helyzetű térségben megvalósuló beruházás esetén akár 200 millió forint is lehet. A támogatás vissza nem térítendő és mértéke elérheti az 50%-ot is.

Több nagy újítás is várható a 2021-2027-es uniós pályázati ciklusra, többek között egy merőben új pályázati konstrukció - a feltételesen visszatérítendő támogatás – adta hírül először a Világgazdaság.

Az új konstrukció kidolgozására a 1064/2019. (II. 25.) kormányhatározat (Korm. határozat a 2021–2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról) adja meg a jogszabályi keretet.

Az új pályázati konstrukció lényege:

A nyertes pályázónak visszatérítendő támogatást ítélnek meg, ám ha a kedvezményezett a 12 hónapos projekt megvalósítási időszakot terv szerint teljesíti, akkor a korábban hitelként kapott fejlesztési forrás 10%-át nem kell visszafizetnie. Ha ezt követően pedig a 3 éves fenntartási időszakban a vállalkozás megfelelően fejlődik bizonyos gazdasági mutatók szerint, akkor akár a fennmaradó 90% hitelt sem kell visszafizetnie, így tehát a visszatérítendő támogatás azaz hitel lényegében támogatássá alakul át.

Támogatás típusa tehát alapvetően visszatérítendő támogatás, amely a projekt megvalósítása és a fenntartási időszak folyamán mért eredmények függvényében vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.

A minap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számolt be egy cikkben arról, hogy meglepő módon a változó kamatozású hitelek vezetik a népszerűségi ranglistát a cégek körében, amelyek kamata és havi törlesztője jelentősen nőhet a jövőben. A piacon ugyanakkor számos fix kamatozású, sőt akár 0% kamatozású termék is elérhető, erről azonban sok cégvezető egyáltalán nem tud.

2018-ban 14 százalékos volt a vállalati hitelezés bővülése, aminek következtében pedig 13,6%-kal, összegszerűen 892 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya az MNB szerint. Ami talán még meglepőbb, hogy a statisztikák szerint ez a bővülés nem csak a nagyvállalatoknak köszönhető, a mikro-, kis- és középvállalatok hitelállománya is 12%-kal nőtt tavaly, az önálló vállalkozók esetében pedig 10%-os volt a bővülés. Ráadásul a kkv-szegmensben a mikrovállalkozások hitelállománya nőtt legnagyobb mértékben, közel 21 százalékkal, míg a középvállalatoké 8 százalékkal, a kisvállalatoké 4 százalékkal emelkedett. Vagyis nagyon úgy tűnik, a legkisebbek is egyre bátrabban vonnak be külső forrást beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításába - írja a Kamara.

A változó kamatozású hitelek azonban rengeteg kockázatot rejtenek magukban, amivel sok vállalkozó nem számol. Ha emelkednek a hitelkamatok, akkor a törlesztőrészletek összege könnyen a többszörösére emelkedhet, amit sok vállalkozás nehezen tud majd kigazdálkodni.

Ezzel szemben léteznek, és egyre bővülnek azonban azok az uniós támogatott hitelkonstrukciók, amelyek a piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel, fix kamattal, vagy akár teljesen kamatmentesen biztosítják a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő forrást.

Itt van többek között az egyik legnépszerűbb ilyen hitelprogram, a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram", amelynek keretében 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak, hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

Április 22-ig pályázható az 5 milliárd forint keretösszegű mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázat.

A hazai finanszírozású Program már a korábbi években is nagy népszerűségnek örvendett, azonban a mostani pályázati ciklusban, amikor a pályázatok feltételrendszere jelentősen szigorodott, mind a támogatást igénylők köre, mind a támogatható tevékenységek vonatkozásában, ez a pályázat nem mindennapi lehetőséget biztosít a vállalkozóknak új eszközök, gépek beszerzéséhez, vagy akár ingatlanvásárláshoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint hozzávetőleg 250 vállalkozó részesülhet a támogatásból és ezzel 1500 új munkahely jöhet létre.

A vállalkozások munkahelyteremtő beruházásra pályázhatnak, ennek keretében tárgyi eszközök vagy immateriális javakba történő beruházásra, új létesítmény felállítására, meglévő létesítmény bővítésére igényelhetnek támogatást.

A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió forint. Emellett van lehetőség kiegészítő támogatásokra pályázni:

• a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
• b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
• c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
• d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

PÁLYÁZAT CÉLJA ÉS TARTALMA

Jelen Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójuk javítása érdekében az – új munkahelyek létrehozását eredményező – munkahelyteremtő beruházások támogatása. A pályázat célja továbbá a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás, a helyi gazdaság megerősítése. A gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatásának érdekében az álláskeresők foglalkoztatásának – kiemelt összegű kiegészítő – támogatása, a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése érdekében.

Az NFA-ból 2019-ben 5 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ebből 250 KKV-nál mintegy 1500 új munkahely létesíthető.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Az NFA foglalkoztatási alaprész 2018. és 2019. évi központi kerete terhére e célra elkülönített összeg 5.000.000.000 Ft.

A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió Ft.

Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni:

• a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
• b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
• c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
• d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

A tavalyi év egészében a teljes vállalati hitelállomány 13,6 százalékkal, a kkv-szegmensé közel 12 százalékkal bővült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatokról készített elemzéséből.

A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok 21 százalékos emelkedést regisztráltak. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult.

Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány. Ez a 13,6 százalékos éves növekedés egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme. 

Ugyanakkor még mindig széles az a magyar vállalkozói kör, aki csak és kizárólag vissza-nem-térítendő támogatásban gondolkodik, holott évek óta tudhatjuk, lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő, vagy kombinált támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

A hazai vállalkozások még mindig mintegy 70-75%-a banki hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ugyanez az arány 15-20%.

2019. március 8-i hatállyal módosult a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" termékleírása, amelynek keretében a maximálisan igényelhető kölcsönösszeg 50 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra nőtt.

A Hitelprogram keretében 2018. szeptember 10-től lehet 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

A korábbi 0%-os uniós eszközbeszerzési pályázat hatalmas sikerén felbuzdulva idén ismét kedvező feltételekkel juthatnak visszatérítendő támogatáshoz azok a vállalkozások, amelyek nem találnak megfelelő vissza nem térítendő támogatási forrást eszközbeszerzéseikhez.

A 2018. szeptember 10-től igényelhető GINOP 8.3.5-18 kódszámú "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram"  az uniós kamattámogatás révén 0%-os kamattal és iparági korlátozás nélkül a teljes KKV szektor számára elérhető.

A Hitelprogram keretében minimum 1, maximum 50 millió forintnyi, a beszerzett eszközök amortizációjának futamidejéhez igazodó, ténylegesen 0%-os kölcsön igényelhető az MFB Pontok valamelyikén. Sem kezelési költség, sem rendelkezésre tartási jutalék, sem előtörlesztési díj, sem szerződésmódosítási díj nem kerülhet felszámításra. 

Az egyetlen lényeges megkötés azon túl, hogy Budapesten és Pest megyében sajnos nem igényelhető ez a hitel, hogy a projekt megvalósítását a szerződéskötést követő 6 hónapon belül be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben maximum 3 hónappal hosszabbítható meg.

A Hitelprogram előnyei:

• eszközbeszerzésre vehető fel,
• hívószava a technológiai korszerűsítés,
• felvehető összeg minimum 1 millió – maximum 50 millió Forint.,
• kezdő[1] vállalkozások is felvehetik (megkülönböztető előny más hitelekhez képest) maximum 25 millió Forintig,
• saját forrás legalább 10%,
• teljes KKV szektor által igénybe vehető,
• szállítói finanszírozás itt is elérhető,
• rendelkezésre tartási idő 9 hónap,
• türelmi idő 3 hónap,
• ennél a hitelnél nem a bővítés, hanem a korszerűsítés a fő cél.

[1] Kezdő vállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, mely nem rendelkezik egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel.

A Hitelprogram keretében egészen 2020. november 1-ig lehet hitelkérelmet benyújtani, de keretkimerülés esetén a program felfüggesztésre kerül. Számos szakértői vélemény is alátámasztja, hogy idén őszre a keret kimerülhet, érdemes tehát sietni az előkészületekkel és az igényléssel.

Lássuk a részleteket:

Ahogy február elején a élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztését támogató pályázatot, úgy egy mai közlemény szerint az "Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című, GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú pályázat beadási határidejét is meghosszabbították egy hónappal, az alábbiak szerint:

"Értesítjük a Tisztelt támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határideje meghosszabbításra került 2019. február 15-ről 2019. március 18. 12:00 órára."

A 71 milliárd forintos keretösszegű kombinált hitelprogramnak pénteken, 2019. február 15-én lett volna az utolsó beadási határideje, de a mostani módosítással további 1 hónapnyi beadási szakaszt tettek lehetővé.

Az egy hónapos haladék oka, hogy a hivatalos pályázati statisztikák szerint a 71 milliárd forintos keretösszegből  az eddig megigényelt támogatás hozzávetőleg 73 milliárd forintnál járhat (36,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg ugyanennyi hitel), azaz a keret ugyan papíron kimerült, de számolva a hibás pályázatok szokásos arányával maradt még bőven elegendő mozgástér további igények befogadásához.

De érdemes iparkodni, újabb hosszabbítás egészen biztosan nem lesz és mivel nagy összegű igénylésekről van szó, egy-egy pályázat beadásával jelentősen módosulhat a rendelkezésre álló szabad forrás.