Rapcsák Dániel

Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Magyarország egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Egy korábbi cikkünk ismét aktuális, hisz...

... Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat egy kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

ut a jovobe program

Mától, 2019. október 7-től elérhető az „Út a jövőbe" pályázat, amely kiemelten azokat a vállalkozásokat segíti, amelyek célja a termelékenységük növelése és mindezt a meglévő munkavállalók képzettségi szintjének növelésével, valamint magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozásával kívánják elérni.

A program a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását a kkv-k kapacitásbővítő és technológiai beruházásainak támogatásán keresztül segíti.

A támogatás többek között új eszközök, gépek beszerzésére, az új technológia kialakításával kapcsolatos ingatlan beruházásra vagy akár szellemi termékekre is fordítható.

Az igényelhető összeg 10 és 150 millió forint között alakul, de hátrányos helyzetű térségben megvalósuló beruházás esetén akár 200 millió forint is lehet. A támogatás vissza nem térítendő és mértéke elérheti az 50%-ot is.

feltételesen visszatérítendő támogatás

Több nagy újítás is várható a 2021-2027-es uniós pályázati ciklusra, többek között egy merőben új pályázati konstrukció - a feltételesen visszatérítendő támogatás – adta hírül először a Világgazdaság.

Az új konstrukció kidolgozására a 1064/2019. (II. 25.) kormányhatározat (Korm. határozat a 2021–2027 programozási időszakra való felkészülés keretében új forráselosztási eszközök kidolgozásáról) adja meg a jogszabályi keretet.

Az új pályázati konstrukció lényege:

A nyertes pályázónak visszatérítendő támogatást ítélnek meg, ám ha a kedvezményezett a 12 hónapos projekt megvalósítási időszakot terv szerint teljesíti, akkor a korábban hitelként kapott fejlesztési forrás 10%-át nem kell visszafizetnie. Ha ezt követően pedig a 3 éves fenntartási időszakban a vállalkozás megfelelően fejlődik bizonyos gazdasági mutatók szerint, akkor akár a fennmaradó 90% hitelt sem kell visszafizetnie, így tehát a visszatérítendő támogatás azaz hitel lényegében támogatássá alakul át.

Támogatás típusa tehát alapvetően visszatérítendő támogatás, amely a projekt megvalósítása és a fenntartási időszak folyamán mért eredmények függvényében vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.

sok ceg valaszt kockazatos hitelt

A minap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számolt be egy cikkben arról, hogy meglepő módon a változó kamatozású hitelek vezetik a népszerűségi ranglistát a cégek körében, amelyek kamata és havi törlesztője jelentősen nőhet a jövőben. A piacon ugyanakkor számos fix kamatozású, sőt akár 0% kamatozású termék is elérhető, erről azonban sok cégvezető egyáltalán nem tud.

2018-ban 14 százalékos volt a vállalati hitelezés bővülése, aminek következtében pedig 13,6%-kal, összegszerűen 892 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya az MNB szerint. Ami talán még meglepőbb, hogy a statisztikák szerint ez a bővülés nem csak a nagyvállalatoknak köszönhető, a mikro-, kis- és középvállalatok hitelállománya is 12%-kal nőtt tavaly, az önálló vállalkozók esetében pedig 10%-os volt a bővülés. Ráadásul a kkv-szegmensben a mikrovállalkozások hitelállománya nőtt legnagyobb mértékben, közel 21 százalékkal, míg a középvállalatoké 8 százalékkal, a kisvállalatoké 4 százalékkal emelkedett. Vagyis nagyon úgy tűnik, a legkisebbek is egyre bátrabban vonnak be külső forrást beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításába - írja a Kamara.

A változó kamatozású hitelek azonban rengeteg kockázatot rejtenek magukban, amivel sok vállalkozó nem számol. Ha emelkednek a hitelkamatok, akkor a törlesztőrészletek összege könnyen a többszörösére emelkedhet, amit sok vállalkozás nehezen tud majd kigazdálkodni.

Ezzel szemben léteznek, és egyre bővülnek azonban azok az uniós támogatott hitelkonstrukciók, amelyek a piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel, fix kamattal, vagy akár teljesen kamatmentesen biztosítják a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő forrást.

Itt van többek között az egyik legnépszerűbb ilyen hitelprogram, a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram", amelynek keretében 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak, hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

Április 22-ig pályázható az 5 milliárd forint keretösszegű mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázat.

A hazai finanszírozású Program már a korábbi években is nagy népszerűségnek örvendett, azonban a mostani pályázati ciklusban, amikor a pályázatok feltételrendszere jelentősen szigorodott, mind a támogatást igénylők köre, mind a támogatható tevékenységek vonatkozásában, ez a pályázat nem mindennapi lehetőséget biztosít a vállalkozóknak új eszközök, gépek beszerzéséhez, vagy akár ingatlanvásárláshoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint hozzávetőleg 250 vállalkozó részesülhet a támogatásból és ezzel 1500 új munkahely jöhet létre.

A vállalkozások munkahelyteremtő beruházásra pályázhatnak, ennek keretében tárgyi eszközök vagy immateriális javakba történő beruházásra, új létesítmény felállítására, meglévő létesítmény bővítésére igényelhetnek támogatást.

A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió forint. Emellett van lehetőség kiegészítő támogatásokra pályázni:

  • a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
  • b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
  • c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
  • d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

Pályázat mikro kis és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 2019

PÁLYÁZAT CÉLJA ÉS TARTALMA

Jelen Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójuk javítása érdekében az – új munkahelyek létrehozását eredményező – munkahelyteremtő beruházások támogatása. A pályázat célja továbbá a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás, a helyi gazdaság megerősítése. A gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatásának érdekében az álláskeresők foglalkoztatásának – kiemelt összegű kiegészítő – támogatása, a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése érdekében.

Az NFA-ból 2019-ben 5 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ebből 250 KKV-nál mintegy 1500 új munkahely létesíthető.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Az NFA foglalkoztatási alaprész 2018. és 2019. évi központi kerete terhére e célra elkülönített összeg 5.000.000.000 Ft.

A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,7 millió Ft.

Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni:

  • a) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő, kiközvetített, az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
  • b) amennyiben a beruházás befejezését követően a kormányhivatalok foglalkoztatásért felelős szervezeti egységeinél nyilvántartásban lévő kiközvetített olyan álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, aki a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, vagy
  • c) amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
  • d) amennyiben a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjbr.), valamint a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktbr.) alapján kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft,

A d) pont szerinti kiegészítő támogatás halmozható az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatásokkal is, míg az a), b) és c) pontban foglalt kiegészítő támogatások vagylagosan igényelhetők.

Csaknem 14 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány

A tavalyi év egészében a teljes vállalati hitelállomány 13,6 százalékkal, a kkv-szegmensé közel 12 százalékkal bővült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatokról készített elemzéséből.

A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok 21 százalékos emelkedést regisztráltak. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult.

Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány. Ez a 13,6 százalékos éves növekedés egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme

Ugyanakkor még mindig széles az a magyar vállalkozói kör, aki csak és kizárólag vissza-nem-térítendő támogatásban gondolkodik, holott évek óta tudhatjuk, lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő, vagy kombinált támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

A hazai vállalkozások még mindig mintegy 70-75%-a banki hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ugyanez az arány 15-20%.

GINOP 835 18

2019. március 8-i hatállyal módosult a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" termékleírása, amelynek keretében a maximálisan igényelhető kölcsönösszeg 50 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra nőtt.

A Hitelprogram keretében 2018. szeptember 10-től lehet 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

Mikro kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram

A korábbi 0%-os uniós eszközbeszerzési pályázat hatalmas sikerén felbuzdulva idén ismét kedvező feltételekkel juthatnak visszatérítendő támogatáshoz azok a vállalkozások, amelyek nem találnak megfelelő vissza nem térítendő támogatási forrást eszközbeszerzéseikhez.

A 2018. szeptember 10-től igényelhető GINOP 8.3.5-18 kódszámú "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram"  az uniós kamattámogatás révén 0%-os kamattal és iparági korlátozás nélkül a teljes KKV szektor számára elérhető.

A Hitelprogram keretében minimum 1, maximum 50 millió forintnyi, a beszerzett eszközök amortizációjának futamidejéhez igazodó, ténylegesen 0%-os kölcsön igényelhető az MFB Pontok valamelyikén. Sem kezelési költség, sem rendelkezésre tartási jutalék, sem előtörlesztési díj, sem szerződésmódosítási díj nem kerülhet felszámításra. 

Az egyetlen lényeges megkötés azon túl, hogy Budapesten és Pest megyében sajnos nem igényelhető ez a hitel, hogy a projekt megvalósítását a szerződéskötést követő 6 hónapon belül be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben maximum 3 hónappal hosszabbítható meg.

A Hitelprogram előnyei:

  • eszközbeszerzésre vehető fel,
  • hívószava a technológiai korszerűsítés,
  • felvehető összeg minimum 1 millió – maximum 50 millió Forint.,
  • kezdő[1] vállalkozások is felvehetik (megkülönböztető előny más hitelekhez képest) maximum 25 millió Forintig,
  • saját forrás legalább 10%,
  • teljes KKV szektor által igénybe vehető,
  • szállítói finanszírozás itt is elérhető,
  • rendelkezésre tartási idő 9 hónap,
  • türelmi idő 3 hónap,
  • ennél a hitelnél nem a bővítés, hanem a korszerűsítés a fő cél.

[1] Kezdő vállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, mely nem rendelkezik egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel.

A Hitelprogram keretében egészen 2020. november 1-ig lehet hitelkérelmet benyújtani, de keretkimerülés esetén a program felfüggesztésre kerül. Számos szakértői vélemény is alátámasztja, hogy idén őszre a keret kimerülhet, érdemes tehát sietni az előkészületekkel és az igényléssel.

Lássuk a részleteket:

Ahogy február elején a élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztését támogató pályázatot, úgy egy mai közlemény szerint az "Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című, GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú pályázat beadási határidejét is meghosszabbították egy hónappal, az alábbiak szerint:

"Értesítjük a Tisztelt támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határideje meghosszabbításra került 2019. február 15-ről 2019. március 18. 12:00 órára."

A 71 milliárd forintos keretösszegű kombinált hitelprogramnak pénteken, 2019. február 15-én lett volna az utolsó beadási határideje, de a mostani módosítással további 1 hónapnyi beadási szakaszt tettek lehetővé.

Az egy hónapos haladék oka, hogy a hivatalos pályázati statisztikák szerint a 71 milliárd forintos keretösszegből  az eddig megigényelt támogatás hozzávetőleg 73 milliárd forintnál járhat (36,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg ugyanennyi hitel), azaz a keret ugyan papíron kimerült, de számolva a hibás pályázatok szokásos arányával maradt még bőven elegendő mozgástér további igények befogadásához.

GINOP 126 834 stat 2019 02

De érdemes iparkodni, újabb hosszabbítás egészen biztosan nem lesz és mivel nagy összegű igénylésekről van szó, egy-egy pályázat beadásával jelentősen módosulhat a rendelkezésre álló szabad forrás.

Egy ma megjelent közlemény szerint módosult "Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása" című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás. A módosítás legjelentősebb eleme, hogy az eredetileg 10,1 milliárd Ft forrással meghirdetett pályázat keretét 5,9 milliárd forintra csökkentették.

A keret csaknem felezését az érdeklődés=pályázóképesség hiánya okozta, erről tökéletes képet ad a nyilvánosan elérhető pályázati statisztika, amely alapján  a 2017 március 8-án indult felhívásra ezidáig mindössze 77 db kérelem érkezett be összesen 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatra a keretcsökkentéstől függetlenül továbbra is egészen 2019 március 8-ig lehet kérelmet benyújtani azon vállalkozások részéről, akik újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását tervezik és meg tudnak felelni a pályázati feltételeknek.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzett) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik

A pályázatban támogatható tevékenységek:

  • IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
  • új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
  • nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
  • piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
  • tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
  • szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
  • külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Sokat bukhat, aki nem fordít kellő figyelmet a részletekre, ahogy a közmondás is mondja, az ördög bizony a részletekben rejlik. És nincs ez másképp a pályázatok terén sem. Sőt, itt lehet igazán nagyot bukni, ha felszínes információk alapján, esetleg rossz tanácsadókra hallgatva mérlegelünk egy pályázaton való indulásról és annak mikéntjéről.

Egy ilyen példát hoztunk most Önnek.

Azzal szinte minden pályázó tisztában van, hogy uniós támogatást, csak bizonyos alapfeltételek megléte esetén lehet igényelni, ilyen többek között, hogy a vállalkozás nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem lehet köztartozása, a saját tőkéje nem lehet negatív, illetve hogy csak azon vállalkozások részesülhetnek fejlesztési támogatásban, akik a munkaügyi előírásoknak megfelelően folytatják tevékenységüket, tehát igazolni tudják rendezett munkaügyi kapcsolataikat. Ez utóbbi azonban nem ennyire egyértelmű, nézzük meg egészen pontosan mit kell érteni alatta:

A rendezett munkaügyi kapcsolatok vonatkozásában az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. paragrafusa kimondja, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki – több egyéb feltétel mellett – megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Ennek kereteit pedig az államháztartásról szóló törvény (Áht.) végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 81. paragrafusa tartalmazza.

Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  • a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,
  • jogszabályban előírt munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,
  • a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó kötelező nyilvántartásba vétel szabályainak megsértése, vagy
  • az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

Mindez azt jelenti, hogy a „rendezett munkaügyi kapcsolatok" minősítés elveszítéséhez két éven belül lényegében két alkalommal kell ilyen jellegű jogsértést elkövetni. Ez alól kivételt képez a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás.

Már több mint 1 éve zajlik az élelmiszeripari középvállalkozások fejlesztéseit célzó pályázat beadási szakasza, de a jelenlegi statisztikák alapján még mindig csak közel harmadánál jár az eddig megigényel támogatás. Május 16. egy újabb értékelési határnapja lesz a pályázatnak, ezért nézzük most meg kicsit részletesebben, mit lehet tudni erről a pályázati konstrukcióról.

Nos, hogy egészen pontosak legyünk, a pályázat megnyitása óta 90 db pályázatot érkeztettek a Miniszterelnökségnél összesen kicsit kevesebb mint 30 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd Ft, amelyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 50 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege szintén 50 milliárd Ft.

Na de mi lehet az alacsony pályázói kedv oka?

A pályázat célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő pénzügyi támogatás együttes biztosítása révén segítse az élelmiszeripari feldolgozó középvállalkozások fejlődését. A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat jelenleg is nyitva áll és lehetőséget biztosít arra, hogy a vidéken működő vállalkozások elavult informatikai eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

A jelenlegi statisztikák alapján eddig a pályázatra összesen 1.230 kérelem érkezett be összesen 11,8 milliárd forintos támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 48,2 milliárd Ft, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 21,2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 27 milliárd Ft. Ez közel 4.000 nyertes pályázatra elegendő forrás.

GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása

Ha fentiek alapján kedvet kapott és szeretne bővebb információt erről a pályázati lehetőségről, tekintse át rövid pályázati összefoglalónkat: 

Utoljára idén január végén tettünk közzé statisztikákat az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú pályázat alakulásáról. Itt az idő, ismét rátekinteni a statisztikákra:

Nos, az eltelt 3 hónapban mindössze 3 db pályázat érkezett be a pályázatkezelőhöz, így a jelenlegi statisztikák alapján a pályázatra eddig összesen 76 db kérelem érkezett be összesen csaknem 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel, míg a teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 5,6 milliárd Ft

az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztésére, bevezetésére és üzleti hasznosítására - GINOP-3.1.2-8.2.4-16

Bőven van tehát még lehetőség a pályázatra új kérelmet benyújtani, vélhetően ez a pályázati konstrukció kifut a rendelkezésre álló pályázati időszak végéig, 2019. márciusáig. Lássuk pontosan, kiknek és milyen fejlesztésekhez biztosít támogatási lehetőséget ez a pályázat.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik

A pályázatban támogatható tevékenységek:

  • IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
  • új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
  • nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
  • piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
  • tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
  • szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
  • külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.