A nagyvállalatok, illetve a kereskedelmi és szolgáltató szektorba tartozó kkv-k nem pályázhatnak az új uniós fejlesztési ciklusban a kapacitásbővítő pályázati kiírásokban, mivel azok elsősorban a feldolgozóipari cégekre lesznek kiírva - hívta fel a figyelmet Kabai Anikó a Világgazdaság konferenciáján. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a gazdaságfejlesztési pályázatok bírálati szempontjainak ismertetése mellett több igen fontos tippet, illetve buktatót is elmondott azzal kapcsolatban, hogy mikre kell nagyon odafigyelnie a pályázóknak, különben jelentős problémákba szaladhatnak bele. Az egyik ilyen - tömegeket érintő probléma - az, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 nappal még postán is be kell nyújtani egy nyilatkozatot.

Kabai Anikó előadásának fontosabb gondolatai, illetve a pályázóknak szóló tippek és fontos buktatók

• Az EU-s szabályok miatt nagyon megkötött a magyar intézményrendszer "keze" és a kemény harcok eredményeként sajnos valóban nagyon kevés forrás jut a közép-magyarországi régiónak, amiről Csepreghy Nándor is beszélt
• Az a cég, amelynek a közép-magyarországi régióban van a székhelye, megfontolhatja, hogy a konvergencia-régióban keres telephelyet
• A GINOP 1-es prioritásába tartozó, kapacitásbővítést segítő pályázatokból (pl. gépek, ingatlanok) a nagyvállalatok lényegében ki lesznek zárva és a kkv-k körében is szinte csak a feldolgozóipari jellegű cégek indulhatnak, a kereskedelmi és a szolgáltató jellegű cégek nem (elismerte, hogy ez markáns fordulat az előző ciklushoz képest)
• A nagyvállalatok a K+F+I, a foglalkoztatási és képzési, illetve az IKT jellegű pályázatokban továbbra is részt vehetnek
• A 300 millió forint alatti támogatási összegű pályázatoknál kötelező lesz az egyszerűsített eljárás lebonyolítása, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb adatot kell beadni, így könnyebben és gyorsabban elbírálható a pályázat is
• A kétlépcsős pályázati értékelés első szakaszában az ún. KO-kritériumoknak való megfelelést vizsgálják (kapcsolódjon a pályázati célhoz, takarékos, időben megvalósítható legyen) és ha ezek egyikének nem felel meg a projekt, akkor eleve kizárják a további értékelésből
• A második lépcsőben jön az értékelési szempontrendszer, amely minden esetben pontozásos lesz és mivel elektronikus lesz minden pályázat, így már a kitöltési felületen látja a pályázó, hogy a rendszer hány pontot ad a pályázatára
• Az értékelési rendszerbe bekerült a mérföldkövek rendszere is, amelyekhez kötve van a támogatás lehívás lehetősége is.

Kabai felhívta a figyelmet arra a fontos újításra és egyúttal buktatóra, hogy a mérföldköveknél meghatározottnál lehet gyakrabban támogatás kifizetési kérelmet benyújtani, de az egyes mérföldköveknél kötelező lesz benyújtani kérelmet, ha pedig ez elmarad, akkor a rendszer szerint kifizetési késedelembe esik a pályázó, így innentől ennek orvoslásáig nem nyújthat be újabb pályázatot (ha mégis bead pályázatot, akkor automatikusan várólistára kerül)
Mindez tehát azt jelenti, hogy addig nem kaphat támogatást a pályázó, amíg az összes folyamatban lévő projektjében nincsenek rendezve a mérföldkő kifizetések (pl. IH-tól kapott felmentéssel) és ez már érvényes a most futó 2007-2013-as ciklusbeli projektekre is - hangsúlyozta, ami a projektek likviditásmenedzsmentje szempontjából is lényeges feltétel.
Ha a pályázó bekerül a jó adózóknak számító adatbázisba, akkor ezt követően az Irányító Hatóságnak be kell nyújtani egy kérelmet és ha ez megvan, csak ekkortól nem kell biztosítékot nyújtani a pályázatok mellé

Rápörög az EU az árakra, itt egy fontos buktató
Fontos változás és egyúttal nehezítés a pályázóknak, hogy az eddigi 1 helyett mostantól 3, egymástól független cégtől/szervezettől kell beadni árajánlatot a pályázathoz csatoltan, ami Kabai szerint valóban sokszor elég nehéz lehet (pl. nincs elég versenytárs, külföldiektől árajánlat bekérése, nem azonos műszaki tartalom)
Ha valamiért a 3 árajánlat benyújtása nem lehetséges, akkor azt jelezni kell a pályázat kitöltése során a kiírók felé, mert akkor ezt figyelembe lehet venni, de hangsúlyozta, hogy az értékelőknek kevés a mérlegelési lehetősége: a legolcsóbb árajánlat irányába kell elmozdulniuk
Az árajánlatok begyűjtési nehézsége kapcsán Kabai jelezte, hogy dolgoznak a kivételek és az árajánlatok összehasonlíthatóságát segítő rendszeren, de azt tanácsként jelezte: az a legjobb, ha az ajánlatot nyújtó cégnek van honlapja és referenciája, mert azt (ill. internetes adatbázisokbeli árakat, próbavásárlás árait) tudják nézni a bírálók
Hangsúlyozta: az EU erős hangsúlyt fektet az árazási kérdésekre, "ez az új nünüke", amire nagyon figyelnek a magyar intézmények is, az árvizsgálat fokozottan figyelembe került
Azt is tanácsolta: bármikor, amikor a normál sztenderdtől eltérő árazás kerül be a pályázatba (pl. Ft/m2), akkor azt fejtsék ki a pályázat készítői, azaz magyarázzák meg a hátteret, mert ezt figyelembe tudják venni az értékelők
Felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra-fejlesztési (építési) beruházásoknál azért követelik meg előre a pályázat benyújtásakor az építési engedély meglétét, mert a korábbi 24 hónap helyett jellemzően 12 hónapra csökken a projekt előírt/vállalt megvalósítási határideje, így az engedély beszerzése már nem vesz el időt a projekt megvalósításából
Azt is jelezte, hogy a legtöbb pályázatot a jogszabályok szerint 24 hónapig nyitva kell tartani, de az esetleges időközbeni keretkimerülés ezt felülírhatja
Itt van még néhány további fontos buktató
Annak, hogy a teljes pályázati folyamatban minden kommunikáció egy online rendszeren keresztül történik a pályázó és az intézményrendszer között, számos előnye is van (pl. azonos esélyű benyújtás, gyors válasz, értékelési döntés)
Fontos azonban tudni, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 napon belül minden pályázónak postán is be kell nyújtania egy nyilatkozatot, ami hitelesíti, hogy ő maga adta be a pályázatot az elektronikus felületen
Kabai elismerte: ez az ősszel kiírt 9 gazdaságfejlesztési pályázatnál tömeges problémákhoz vezetett, mivel szinte mindenki elfelejtette, de hangsúlyozta, hogy ettől nem tud eltekinteni az intézményrendszer
A szechenyi2020.hu oldalon bárki tud regisztrálni többféle intézmény (vállalkozás, szervezet) nevében is, de nagyon fontos, hogy a rendszer a későbbi keresésnél csak azokat a pályázati lehetőségeket dobja fel, amelyek megfelelnek az előre beállított gazdasági formakódnak (GFO-kód)
Nagyon fontos átgondolni, hogy milyen kapcsolattartási email címet adnak meg a pályázók, mert erre érkezik a továbbiakban minden fontos információ a kiírók részéről (helyesen bevitt cím, tárhely méret, gyakran nézett fiók)
Ha bármilyen probléma merül fel az elektronikus felületen a pályázat készítése közben, érdemes print screent készíteni a későbbi "bizonyítás" és a hatékonyabb ügyfélszolgálatos segítségkérés érdekében is
Ha a pályázat végén meghatározott TEÁOR-kódoktól eltérő a pályázó saját kódja, akkor hiába pályázik, nem lesz jogosult, erre is figyelni kell
Kabai felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes pályázat minden egyes pontján van lehetőség kifogást benyújtani, de ezt csak elektronikusan fogadja be az Irányító Hatóság.
Amennyiben kiderül, hogy az IH hibázott, akkor önrevízió keretében helyt adnak ennek és halad tovább a folyamat, de ha nem, akkor továbbküldik az ügyet a Miniszterelnökségre a döntés érdekében.