Hetek óta rebesgetik a piacon, hogy április 10. körül jelenik meg a kkv-k körében nagyon várt 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitás-bővítési pályázati kiírás, de ez csak a hónap második felében várható - mondta el egy mai egyetemi konferencia keretében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a szigorú uniós kötöttségek miatt nagyon hasonló lesz a TEÁOR-kódok listája ahhoz, mint ami az októberben kiírt hasonló kapacitásbővítési pályázatban már benne volt, de az intézményrendszer tesz még egy próbát annak "tágítására".
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) március végén közzétett éves fejlesztési keretében csak az van benne, hogy az egyes fejlesztési területeken a különböző pályázati kiírások várhatóan melyik hónapban jelennek meg, a pontos dátum hiányzik. A mikro-, kis és középvállalkozásoknak szóló, termelési kapacitásbővítést, illetve külpiaci megjelenést támogató két pályázat kapcsán az április szerepel hónapként, amely kiírásokat már nagyon várnak az érintett cégek.
Éppen emiatt lényeges az, amit Vitályos Eszter jelzett az MKT BME tavaszi pénzügyi konferenciájának mai előadásában, miszerint április második felére várható a tényleges kiírások megjelenése. Az már ismert volt az éves fejlesztési keretből, hogy a kapacitásbővítési pályázatnak 80 milliárd forintos lesz a kerete (2 évig tervezik nyitva tartani, illetve a keret kimerüléséig), míg a cégek külpiaci megjelenését támogató kiírásnak 5 milliárdos. A GINOP éves fejlesztési keretéről részletes cikkünk:
A Portfolio azon kérdésére, hogy hasonlóan szűk lesz-e azon cégek köre, amelyek indulhatnak a pályázatokon, mint a két októberi pályázatnál, Vitályos Eszter lényegében igennel felelt, de azt is elmondta, hogy még zajlanak az egyeztetések. A nagyon célirányos kiírások háttereként említette, hogy szigorúak az uniós keretek, azaz lényegében a szolgáltató cégek nem indulhatnak a pályázaton, és a kiírás elsősorban a feldolgozópari kkv-knak szól majd hasonló TEÁOR-listával, mint az őszi kiírásoknál.
Vitályos az előadásában többek között arról is beszélt, hogy a GINOP-on kívül a többi, az Európai Bizottság által már elfogadott Operatív Program kapcsán is zajlik az éves fejlesztési keretek (pályázati menetrendek) kidolgozása. Ezzel párhuzamosan rövidesen lezárul az uniós pályáztatás intézményrendszerére vonatkozó (IH-k, Igazoló Hatóság) audit hatósági vizsgálat is. Erről április 15-ig elkészül a jelentés, majd ennek kapcsán a szükséges változtatásokat megteszik és az értékelés június 15-ig elkészül, amelyről július végéig értesítik a Bizottságot is. Szavai szerint így nyártól már teljes biztonsággal elindulhat a 2014-2020-as pályázatok meghirdetése, mivel azokat már nem kizárólag a magyar költségvetés kockázatára írhatják ki.
Vitályos azt is jelezte, hogy a GINOP 8. prioritásába tartozó pénzügyi eszközök (mikrohitel, garancia, kockázati tőke) termékeinek kidolgozása szintén zajlik és ezek a termékek a második félévben jelennek majd meg. Arra a kormány által rendszeresen kommunikált változásra is külön felhívta a figyelmet, hogy az új 7 éves ciklusban a pályázatok kapcsán elszámolható közvetlen és közvetett költségek felső korlátja 12,5% lehet (Lázár János a Portfolio márciusi konferenciáján még 15-15,5% körüli mértéket említett, amely kapcsán jelezte, hogy van lehetőség tárgyalásra is).
Vitályos a 12,5%-os felső korlát kapcsán azt is hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennél többet ne lehetne igénybe venni, hanem azt, hogy a 12,5%-on felüli költséget már nem a projekt terhére lehet igényelni.
Az államtitkár az egyes pályázati kiválasztási eljárások ismertetése kapcsán megerősítette, hogy a kkv-kat leginkább az egyszerűsített eljárás érinti majd, mivel a kormány azt szeretné, hogy maximálisan 300 millió forintos projekt összegig ezen eljárás szerint zajlódjon a kiválasztás.
Vitályos az előadásában kitért a pályázati monitoring rendszer (az ún. FAIR rendszer) azon technikai újítására is, hogy egy elektronikus pályázati dossziét alakítanak ki az e-ügyintézési felületen, ami azt jelenti, hogy tárgyhelyet adnak a pályázóknak arra, hogy itt tárolják a pályázathoz tartozó összes dokumentumot, ami az intézményrendszernek és magának a pályázóknak is könnyebb.
