A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A beszélgetés során elhangzott néhány fontosabb gondolat, kijelentés:

Csepreghy egyértelműsítette: a Lázár János miniszter által múlt csütörtökön bejelentett terv arra vonatkozik, hogy 2017 júniusáig írjuk ki az összes új EU-ciklusbeli pályázatot (nem pénzlekötést/kifizetést jelent)
Hangsúlyozta: igenis bele kell érteni ebbe a mezőgazdasági pénzeket is, mert azoknak is van fejlesztéssel összefüggő része, így tehát inkább 12000 milliárd forintnyi forrás kiírásáról beszélhetünk
A felgyorsított pályázat kiírás egyrészt "annak a nonszensznek az elkerülését szolgálja, amit most látunk, hogy 7 év nem volt elegendő arra, hogy minden pénzt kihelyezzünk" és az utolsó pillanatokban is küzdjünk a forrásokért.
Másrészt azt szolgálja, hogy mivel a kkv-szektor forráshiányos állapotban van, így minél hamarabb forrásokhoz juttassuk. A magyar gazdaság "versenyképesség-növelése is alapvetően függ attól, hogy minél hamarabb termőre forduljanak" a pályázatok gyorsabb kiírása nyomán kijelölt fejlesztési prioritások - tette hozzá.
Krisán László szerint a fejlesztéspolitikával foglalkozó apparátus teljesen megváltozott az elmúlt években és majd meglátjuk, hogy mennyire bírja majd az apparátus a tempót. Szavai szerint fennáll annak a veszélye, hogy mindez a vállalkozókat érinti majd kedvezőtlenül a továbbra is bürokratikusan maradó szabályrendszer miatt.
Hangsúlyozta azonban, hogy bár csak ritkán dicsérik az apparátust, de az elmúlt időszakban (a 2007-2013-as ciklus lezárása kapcsán) "eléggé heroikus munkát végeznek".
Krisán szerint mindig árnyalni kell, hogy a 7 évre járó EU-forrásoknak valóban 60%-át fordítja-e majd gazdaságfejlesztésre a kormány. Ő inkább kevesebbet lát a programok alapján, míg Csepreghy szerint az állam által felhasználható 40% egy része is gazdaságfejlesztésre megy a peremvidékek infrastruktúra-fejlesztései miatt. Így összességében a 7 éves forráskeret kapcsán ő úgy látja, megkockáztatható az a kijelentés is, hogy végül 60% feletti részt költ a kormány gazdaságfejlesztésre.
Krisán hangsúlyozta: nem teljesen helyes az a stratégia, hogy a kormány inkább csak a közepes, "túl válságálló" cégeket támogatná a további erősödésben, mert szerinte a mikro- és kisvállalkozásokat is jobban helyzetbe kell hozni. Ezt azzal is indokolta, hogy a munkahely-teremtésben ezek a cégek sokkal többet tudnának országos szinten segíteni, mint egy-egy gyárépítésen keresztüli 1-2 ezer fős foglalkoztatás-növelés.
Felvetette azt a problémást is, hogy a kkv-k mintegy kétharmada szolgáltató szektorba tartozik, így az eddigi kormányzati jelzések szerint ők sem igazán lesznek az új pályázati ciklus támogatottjai.
Csepreghy szerint a kormánynak a szűkös források alapján döntenie kell a fejlesztési prioritásokról és a gazdaság hosszabb távú stabilitási szempontjai miatt is inkább azokra a cégekre fókuszál, amelyek várhatóan képesek lesznek megállni a helyüket a nemzetközi versenyben is.
Mindkét beszélgető partner biztos volt abban, hogy a 2017 közepéig kiírandó EU-pályázatokra biztosan lesz elég projektötlet, igaz ezt részben arra alapozzák, hogy mekkora volt eddig a kkv-k felőli érdeklődés a termelési kapacitásbővítő pályázatok őszi és idén tavaszi fordulóin (ennél viszont sokkal több területen lesz majd pályázati dömping a szerk.).
Krisán emlékeztetett, hogy az őszi 8,5 milliárd forintos termelési kapacitás-bővítő pályázatra összesen 43 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett be (ezek összes nyertesét még mindig nem hirdették ki - szerk.) és a júliusban megjelent két kkv termelési kapacitás-bővítési pályázatra már összesen mintegy 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény érkezett be. Jelezte: napokon belül megjelenik majd a K+F+I pályázatok köre is. Ez meglátása szerint arra utal, hogy nagyon komoly fejlesztési és forráséhség is van a vállalkozók körében sok projektötlet formájában.
Csepreghy kijelentette: a pályázati rendszerbeli változtatások (halasztott önerő, előleg-lehívás) és az elérhető finanszírozási konstrukciók miatt nem tart attól, hogy önerő hiányában ne nyújtana be valaki EU-pályázatra projektet.