Mint azt a pénzek szétosztásáért felelős Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt (MV Zrt.) jelezte, az eddig eltelt időszakban (2014 szeptember 30-ig bezárólag) a 90 milliárdos uniós forrásból valamivel több mint 60 milliárdra kötöttek már szerződést, ezen felül pedig további mintegy 7 milliárd a már eldöntött, de még nem szerződött ügyletek összege.

Amennyiben a részleteket nézzük, úgy azt látjuk, hogy természetesen az első Jeremie program keretében kerül a legtöbb pénz a vállalkozásokhoz, hiszen az összesen 94 cég 41,09 milliárd forintnyi befektetéshez jutott, a Jeremie II révén 41 cég kapott már tőkét 9,92 milliárd forint értékben, míg a tavaly tavasszal megjelenő Jeremie III és IV segítségével összesen 23 vállalkozás kapott 9,29 milliárdnyi kockázati tőkét.

Bár az mindenképpen örömteli, hogy még mindig ennyi szabad tőke várja azt, hogy magyar vállalatok növekedését lehessen belőle finanszírozni, ez nem könnyű feladat. Egyrészt a kockázati tőkebefektetők elvárják az évi legalább 20-30 százalékos növekedést, mely teljesítményre viszonylag kevés cég képes. Mindehhez hozzájárul, hogy a magyar egy viszonylag kicsi piac, az eddigi tőkebefektetések pedig már elértek sok olyan céget, amelyekben megvan az előbb említett növekedési potenciál.

A befektetők számára a jelenlegi egyik legégetőbb probléma a szakember szerint a határidő, hiszen egy kockázati tőkebefektetésnél az első találkozás és a szerződés aláírása között könnyen eltelhet 4-5 hónap is: ezalatt a céget igen alaposan át kell világítani, esetleg az üzleti tervet kiegészíteni, de az olyan kérdésekben is meg kell állapodni, hogy mi az exit terve a tulajdonosoknak, mi történik, ha nem az eredeti terveknek megfelelően mennek a dolgok, vagy például kapjon-e a kockázati befektető igazgatósági tagságot, esetleg vétó vagy éppen együttes aláírási jogot.

Márpedig miután a határidő 2015 végén lejár, ezért nem tehetik meg a tőkealapok, hogy csak jövő ősszel kezdenek nagy hajrába - mondta Horgos. Szerinte talán a jövő nyár az utolsó olyan időpont, amikor kapkodás nélkül meg lehet kezdeni egy tárgyalássorozatot, így azt várja, hogy a következő félévben "megnyomják" majd a befektetők. Ennek megfelelően, ha valamelyik cég kockázati tőkében gondolkodik, akkor a következő időszak megfelelő lehet számára, hiszen a korábbiaknál akár jobb feltételekkel szerezhetnek forrásokat a mondhatni kényszerhelyzetben lévő tőkealapoktól.