A kormány eddig alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai kibővülnek, az újabb megállapodások a kkv szektort célozzák meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Székesfehérváron.

 

Csepreghy Nándor elmondta: nem véletlen, hogy a kormány a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal kíván szövetséget kötni, hiszen a gazdaságban dolgozó 3,2 millió munkavállaló 70 százalékát foglalkozatják. Cél, hogy 2020-ig ötmillió ember dolgozzon az országban, ehhez pedig az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások hármas együttműködésére van szükség – tette hozzá.

 

Csepreghy Nándor kiemelte: a kormány meghirdette "az új reformkort, ahol Magyarországon mindenki támogatást kap az államtól, aki letesz valamit a közös asztalra, és mindenkinek be kell állnia a sor végére, aki ezekből a javakból csak másodsorban szeretne részesülni".

Jelezte, hogy a kormány a következő hét évet olyan időszaknak tekinti, amelyre legutóbb a reformkor idejében volt példa. Emlékeztetett rá, hogy akkoriban jelentős külső források bevonásával iparosítási programok indultak, kialakult a közlekedési alapinfrastruktúra és jelentőset lépett előre a magyar gazdaság.

 

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 4000 milliárd forinttal több pénzhez jut, mint az előző időszakban. A 12 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra jutó 660 ezer forintnyi forrás 712 ezerre nő.

 

Csepreghy Nándor szerint a pénz önmagában nem ér semmit, ha a felhasználási logikán nem változtatnak. Ezért jut az összes forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre, ellenben csökkennek az állam egyéb beruházásai: biztosan nem lesz fejlesztési pénz szökőkutakra, negyven centiméteres kilátókra, kutyakozmetikákra és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem – fűzte hozzá.

 

Megjegyezte azt is, hogy a munkahelyteremtés és a piacra jutás támogatása kerül a középpontba, amely több állami bevételt generál, és így meglesznek a növekedés alapjai akkor is, ha 2020 után nem lesznek uniós források.