A vállalatok digitális helyzetének javítása érdekében infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programot indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – jelentette be Kara Ákos.

Az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: a tervek szerint legalább 3000 vállalkozást sikerül bevonni az idén májustól 2017 nyaráig tartó – Közép-Magyarország kivételével – országos programba.

A projekt fő célja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k)informatikai képességeinek fejlesztése, hiszen a korszerű infokommunikációs eszközök, megoldások használata már ágazattól függetlenül nélkülözhetetlen a vállalkozások versenyképességéhez – mondta.

Indul az idei tanyafejlesztési program, amelyre 720 millió forint jut - jelentette be a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A tanyán élők idén három célterületre pályázhatnak:

• a tanyák, valamint a tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület),
• a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok indításához és fejlesztéséhez (2. célterület),
• a tanyák és a tanyás térség megőrzése, fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre (3. célterület).

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatároló építése" című (VP-5-4.1.1.6-15 kódszámú) felhívás vonatkozásában a kötelezettségvállalási keret kimerülésére tekintettel, a Felhívás 4.3. pontjában foglaltak és a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése alapján, az Irányító Hatóság a támogatás benyújtásának lehetőségét a jelen közlemény honlapon való megjelenését követő harmadik naptól mind a legfeljebb 1 275 000 euró Standard Termelési Érték (a továbbiakban STÉ) üzemmérettel, mind az e fölötti STÉ üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők esetében felfüggeszti.

palyazat.gov.hu

A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezete 3. melléklet II. 3. a), b) és c) pontok szerint a települési önkormányzatok 2016. évben is pályázhatnak az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatásokra.

A most megjelenő Pályázati kiírás az alábbi fejlesztési célokra tartalmaz forrást:

• kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása,
• óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás,
• belterületi utak, járdák, hidak felújítása.

A pályázati adatlap benyújtása elektronikus úton az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül, az erre a célra kialakított pályázati felületen történik. A pályázati adatlap lezárásának és benyújtásának határideje - elektronikus feltöltés lezárása: 2016. június 2. 16:00 óra - papír alapon történő benyújtás: 2016. június 3.

A pályázati felhívás letölthető innen: Pályázat önkormányzati feladat ellátást szolgáló fejlesztések támogatásra

Újra meghírdetésre került a korábbi pályázati ciklus népszerű pályázata a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására, melyre az ország egész területéről lehet indulni. A Magyarország kevésbé fejlett régióiból 2016. október 3-tól nyújtható be a pályázat (GINOP-5.3.4-16), azonban a Közép-Magyarországi régióban már 2016. július 4-től lehet indulni (VEKOP-8.3.1-16).

A pályázat leglényegesebb módosítása a korábbi pályázati ciklusban megjelent pályázathoz képest, hogy idén a program az Ifjúsági Garancia Program keretében valósul meg, így most kizárólag a munkaviszonnyal és tanulói jogviszonnyal nem rendelkező fiatalok vállalkozóvá válásához nyújt segítséget.

A másik lényeges eleme a pályázatnak, hogy - ahogy a korábbi pályázati ciklusban is, így most is - ez a két pályázati felhívás egy két komponensből álló pályázati folyamat második komponense, azaz a pályázatokon csak azok a fiatalok tudnak indulni, akik jelentkeznek és felvétel nyernek a tavaly novemberben kiírt képzési programba, azaz az A komponensre, majd ott sikeres záróvizsgát tesznek. A képzést megvalósító szervezetek listája és a regisztrációval kapcsolatos információk az alábbi honlapon érhetőek el: http://www.vallalkozz2016.hu/.

De lássuk most részleteiben is, mit kell tudni a pályázatról, melyek a legfontosabb feltételei a pályázaton való indulásnak:

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások könnyebb megértése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új gazdálkodói kézikönyvet jelentetett meg a napokban Közvetlen támogatások címmel.

A kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány – felhasználva az új rendszer első éves tapasztalatait is – hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatások igénylésével kapcsolatban. Hasznos információkkal szolgál az induló csakúgy mint a gyakorlott gazdáknak is.

Az itt leírtak bizonyosan nem csak a kérelmezés, hanem a követelmények teljesítése során is hozzájárulnak majd a közvetlen támogatási rendszer megértéséhez, a hibák számának csökkenéséhez és a szankciók elkerüléséhez, valamint a támogatási források hatékony felhasználásához.

A kiadvány nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Az új kiadvány mellett megjelent egy korábbi kiadvány aktualizált verziója, a frissített Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. Az aktualizált változatban a 2015. év tapasztalatai mellett helyet kapnak a jogszabály-változásból eredő módosítások, valamint az Európai Bizottság időközben megjelent iránymutatásai miatt szükségessé vált korrekciók is.

A növénytermesztés diverzifikálása esetében egy nagyobb kiegészítő rész került a kézikönyvbe. Ebben a gazdálkodók példákat találnak arra, hogy a május 1–től szeptember 30-ig tartó öt hónapos időablakban hogyan valósulhat meg a jogszabályoknak megfelelő terménydiverzifikáció a hagyományos – és az ökológiai jelentőségű másodvetést is figyelembe véve.

A kiadvány nyomtatott formában szintén átvehető a falugazdász irodákban, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. április 27.

"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen.

Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A szakmai egyeztetéseket követően 100 milliárd forint támogatást kaphat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból az élelmiszeripar; erről döntött szerdai ülésén a kormány – közölte a Miniszterelnökséget vezető.

Lázár János hangsúlyozta: az élelmiszer-feldolgozást fejleszteni kell a versenyképesség javítása érdekében, ezért döntött a kormány úgy, hogy a GINOP-on belül elkülönítenek az élelmiszer-feldolgozás számára egy pályázati sort. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatást tud mobilizálni.

Megjegyezte: az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz.

Mintegy 300 milliárd forinttal emelte meg a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési keretösszegét – tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár.

Ezzel a 2016 végéig elérhető, magyar gazdaságot ösztönző pályázati keret több mint 2200 milliárd forintra emelkedett – hívta fel a figyelmet.

A  kormány az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) módosításával a keretösszeg 296 milliárd forintos megemelésével 7 új pályázati felhívás megjelenéséről is döntött, így év végéig összesen 96 pályázati felhívás érhető el 2209,4 milliárd forint értékben.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. április 23.

A januárban elfogadott menetrendhez képest idén több mint 25 milliárd forinttal több uniós forrás áll a Pest megyeiek rendelkezésére a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Éves Fejlesztési Keretének módosítása alapján. Az eredeti ütemterv szerint 130 milliárd forint volt a keretösszeg, míg a napokban megjelent módosítást követően már a pályázók a 2016-os évben összesen 157 milliárd forint keretösszeggel gazdálkodhatnak. A módosított pályázati menetrendben változott a felhívások kódszáma, neve, keretösszege és a meghirdetés tervezett időpontja. Ezek mellett egy új felhívás került be az idei pályázati menetrendbe és kettő pedig hatályát vesztette.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Kormány döntése alapján tovább bővül azoknak az MFB Pontoknak a száma, amelyeken keresztül a Széchenyi 2020 Program keretében elérhető visszatérítendő uniós forrásokra pályázhatnak a hazai vállalkozások.

A határozat nyomán az év végéig akár több száz újabb MFB Ponttal bővülhet az a több mint 400 helyszínből álló közvetítői hálózat, amelynek kialakításáról még tavaly határozott a kabinet.

A Kormány 2017 közepéig meg akarja hirdetni az EU-s pályázatokat, és még a ciklus vége előtt minden rendelkezésre álló uniós pályázati pénzt ki akar fizetni a nyerteseknek. Az újabb MFB Pontok létrehozásáról szóló döntés ennek a célkitűzésnek a szellemében született meg.

A támogatói kérelmek benyújtási határidejének módosítására hívja fel a Miniszterelnökség azon pályázók figyelmét, akik a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent, mintegy 26,9 milliárd forint keretösszegű településfejlesztési pályázatára kívánják benyújtani igényüket.

A Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése című pályázatra az önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek 2016. április 21-e helyett, 2016. május 2-től nyújthatják be első körben a pályázataikat.

Március végén öt uniós pályázat jelent meg mezőgazdasági termelők számára. A pályázatok a sertéstartó, szarvasmarhatartó, juh- és kecsketartó, baromfi és egyéb állattartó telepek (lófélék, húshasznosítású galamb, strucc, emu, fürj, nyúl, méh, csincsilla) korszerűsítését támogatja. Ebben e bejegyzésben most összefoglalom az 5 állattartó telep fejlesztését célzó pályázat legfontosabb ismérveit, illetve azokat a legfontosabb feltételeket, melyek megléte mindenképpen szükséges bármelyik pályázaton is kíván indulni:

fotó: Tab Város Honlapja

Pénteken megjelent a megyei jogú városok önkormányzati épületállományának energetikai szempontú fejlesztését célzó, valamint az Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében című pályázati felhívások, így ezekkel együtt jelenleg már 6 aktív pályázati lehetőség áll önkormányzatok rendelkezésére energetikai fejlesztéseik megvalósítására.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért foglaljuk most össze az önkormányzati energetikai pályázatok legfontosabb ismérveit:

Pályázat célja

Az intézkedés átfogó célja a felhívásban meghatározott önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, amelyen belül alcélként jelenik meg:

• a települési- illetve nemzetiségi önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják;
• a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata, mivel az elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor Magyarország ilyen jellegű potenciálja több területen is kimagasló. Ezért további cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összes elszámolható költség alapon a TOP beavatkozási területén: 33 479 millió Ft

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimum és maximum összege a felhívás területi egységre vonatkozó területspecifikus mellékletében kerül szabályozásra.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

Az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás 50 %-a, de legfeljebb 900 millió Ft.