Korábbi cikkeinkben írtunk már róla, hogy idén ősszel újabb pályázatok megjelenésére lehet számítani és ezek között szerepel olyan, amely kifejezetten a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat kívánja támogatni. Bár ez a fajta besorolás nem újkeletű dolog, tekintsük át újra, mit is jelet a szabad vállalkozási zóna és ki indulhat a szabad vállalkozási zónák számára kiírt pályázatokon.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 1996-ban, ekkor Magyarország 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte és speciális gazdaságpolitikai eszközök bevezetésével kívánta előmozdítani a vállalkozások letelepedését, a helyi ipar fellendülését.

A zónába települő vállalkozások adókedvezményeket, fejlesztési adókedvezményt, szociális hozzájárulási adó kedvezményt és szakképzési hozzájárulás kedvezményt vehetnek igénybe beruházásaik és bővülő munkavállalói létszámuk után.

A szabad vállalkozási zóna további előnye, hogy az ide sorolt települések és vállalkozások a fentieken túl további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat is igényelhetnek, melyek alapvetően pályázati úton érhetők el.

2020. május végén jelent meg a „KKV START INNOVÁCIÓ" című (2020-1.1.1-KKV START kódszámú) felhívás, amelynek keretében 10-20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni legalább a vállalkozás szintjén újdonságnak tekinthető és üzletileg hasznosítható prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére.

A pályázaton való induláshoz szükséges az NKFI Hivatal támogató szakmai véleménye, melyre három pályázati szakaszban van lehetőség.

A 3. és egyben utolsó szakaszban a szakmai vélemények iránti kérelmek benyújtási határideje: 2020. augusztus 28. 12:00 óra.

Ahogy a felvezetőben jeleztük, az újdonságnak nem feltétlenül kell tudományosan új dolognak, vagy korábban ismeretlennek lennie. A projekt eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatásnak kell létrejönnie, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Lássuk a pályázat részleteit:

Július 24-én jelent meg a közlemény a palyazat.gov.hu oldalán a „GINOP-4.1.4-19 Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" pályázati program esetében, amely sokak örömére számos ponton könnyített a pályázati feltételeken.

Amellett, hogy a keretösszeg több mint 10 milliárd forinttal nőtt, maga a beruházás elvárt minimum mértéke és az igényelhető legkisebb támogatási összeg jelentősen csökkent, így már a kisebb beruházások és energetikai fejlesztések is uniós forráshoz juthatnak. De azok is örülhetnek, akik eddig azért nem tudtak pályázni, mert a korábbi felhívás szerint a napelem kizárólag az épület tetőszerkezetére kerülhetett, a mostani módosítással ez az akadály is elhárult.

Mutatjuk a részleteket:

• A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg az eddigi 20,42 milliárd Ft-ról 32 milliárd Ft-ra emelkedett.
• A Felhívás keretében a vissza nem térítendő támogatás összege 1,6 millió Ft és 100 millió Ft közötti lehet (korábban a támogatás minimum összege 3 millió Ft volt).
• A támogatott támogatási kérelmek várható száma fentiek tükrében 320-20000 db-ra nőtt.
• A módosított felhívás keretében 15 kWp-ről 8 kWp-re csökkentették a minimális névleges teljesítmény elvárást, azaz immár önállóan támogatható a 8 kWp-et meghaladó névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése is.
• Az új feltételek értelmében a napelemes rendszer a fejlesztéssel érintett épület tetőszerkezetén, a megvalósítás helyszínén belül az épülethez kötődő parkolók árnyékoló építményeinek és az autóbeállók tetőszerkezetén, továbbá a megvalósítás helyszínén belül földre telepített tartószerkezetre kerülhet elhelyezésre.