A közbeszerzési törvény 2018. november 28-i módosítása jelentősen megváltoztatta a támogatott ajánlatkérőkre, azaz a kizárólag támogatás miatt közbeszerzésre kötelezett szervezetekre vonatkozó feltételeket.

A Kbt. két bekezdésben, az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben szabályozza a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségét.

Nem változtak az 5. § (2) bekezdés rendelkezései.

E rendelkezés szerint a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházások és a középületek kivitelezésére irányuló építési beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén (pl. kapcsolódó tervezési munka) áll fenn közbeszerzési kötelezettség.

• Uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén akkor áll fenn a közbeszerzési kötelezettség, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 75%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 25 millió Ft-ot.
• Uniós értékhatárt elérő beszerzések esetén akkor, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 50%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 1.723.541.680 Ft-ot.

Változtak viszont az 5. § (3) bekezdés szabályai.

A bekezdés értelmében az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon kívüli építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában továbbra is a támogatás összegéhez kötött a közbeszerzési kötelezettség.

A támogatás összege azonban módosult, a korábbi 40.000.000 Ft-ról 68.655.860 Ft-ra árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén, ami 2019. december 31-ig az uniós közbeszerzési értékhatár összege. Építési beruházás esetén legalább 300.000.000 Ft összegű támogatás esetén áll fenn a közbeszerzési kötelezettség.

2018. november 28-án szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben az a várva várt törvénymódosítás, amelynek keretében megemelték a közbeszerzési értékhatárokat, így a vállalkozások egy jelentős része mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvénymódosítás legtöbb része, így az értékhatárokra vonatkozó paragrafusok már másnaptól hatályba is léptek.

Lássuk a legfontosabb számokat:

• Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddigi 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a vissza nem térítendő támogatást elnyerő cégeknek.
• Építési beruházás esetén pedig még nagyobb az emelés, egységesen 300 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a cégeknek.

Sajtószemle: Portfolio - 2018. november 22.

A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához, fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.

Két elemmel bővül az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseket érintő kivételek köre, vagyis amelyekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt: a legfeljebb évi 10 millió forintos árbevételű, újabb néven start szövetkezetek, korábbi szociális szövetkezetek által termelt áruk, szolgáltatások beszerzése is bekerül a kivételek közé. A változtatás indoklása szerint ez nemcsak a helyi vállalkozások fennmaradását segíti, hanem az intézményeknek is biztosítja a helyben termelt áruk beszerezhetőségét. Ugyancsak a kivételek körét képezné az állami kitüntetések, a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj tervezése, gyártása, javítása, beszerzése.

Egy másik módosítás szerint az egyházi jogi személyek esetében nemcsak a még fel nem használt támogatásokra nem szükséges alkalmazni a közbeszerzési törvényt, hanem a támogató felé még el nem számolt támogatások esetében sem. Ez azonban már megkötött szerződések felmondására nem teremt jogalapot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2017. szeptember 28.

Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Megjelent a Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában.

Ezen felül a Közbeszerzési Hatóság is segíteni kívánja a jogalkalmazók tevékenységét, ezért példatárat tett közzé a részekre bontás tilalmára vonatkozóan. A Példatár egyaránt tükrözi a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját.

A projektekhez kapcsolódó beszerzések közbeszerzési kötelezettségének vizsgálatakor a két alábbi dokumentum iránymutatásait érdemes alkalmazniuk:

• A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában
• A Közbeszerzési Hatóság PÉLDATÁRA a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan

2017. január 1-én hatályba lépett a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet és a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015 (X.30.) Korm. rendelet módosításáról szóló Kormány rendelet.

A rendeletek módosításának fő célja az uniós és hazai források felhasználása hatékonyságának növelése és egyben a megfelelő közbeszerzési eljárások lefolytatásának biztosítása.

A módosítások nyomán ajánlatkérő számára megnyílik a lehetőség, hogy akár a közbeszerzési eljárás megindításával, ill. lezárásával egyidejűleg, akár a közbeszerzési eljárás megkezdését, ill. lezárását megelőzően kezdeményezze az ellenőrzést.

A szabályozás megváltozása biztosítja, hogy a közbeszerzési eljárást az ellenőrző szervezet annak folyamatában ellenőrzi, oly módon, hogy minden eljárási cselekménynél (dokumentum keletkezésénél) az ajánlatkérő kötelezettsége haladéktalanul megküldeni a keletkezett dokumentumokat az illetékes ellenőrző szervnek.

Nagyon leegyszerűsítve, a rendeletekben foglaltak alapján a Kedvezményezettnek az EPTK-n keresztül az Irányító Hatóságnak-nak is meg kell küldenie kell a dokumentumokat, addig nem kezdhető meg a közbeszerzési eljárás. Ő jelzi az észrevételeit 5 munkanapon belül, ha módosítást kér, azt a Kedvezményezettnek végre kell hajtania, majd ismételten ellenőriztetni a dokumentumokat. Az Irányító Hatóság 5-10 munkanapon belül kiad egy nyilatkozatot arról, hogy rendben van a közbeszerzési dokumentáció és egyben értesíti az Európai Uniós Források Felhasználásért Felelős Minisztert, megküldve neki a dokumentumokat. A Feleős Miniszter 5 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a dokumentáció megfelel az alapkritériumoknak, majd a teljes közbeszerzést 5 munkanap alatt ismét ellenőrzik, ha rendben van akkor a Kedvezményezett kap egy tanúsítványt, ezután lehet megkezdeni a közbeszerzési eljárást.

Építési beruházásnál a dolog annyiban eltér, hogy a két ellenőrzési folyamat - Irányító Hatósági és Európai Uniós Források Felhasználásért Felelős Miniszteri - egymással párhuzamosan mehet.

forrás: palyazat.gov.hu

Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően – mondta el az MTI-nek a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása.

A legjelentősebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek már egymillió forint felett kötelesek legalább három ajánlatot bekérni egy szerződésre, ettől csak kivételesen, például abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szolgáltatás egy meghatározott személyhez kötődik – fejtette ki a helyettes államtitkár. Kiemelte, a törvényjavaslat fellép az olyan eljárások ellen, amelyeken csak egy ajánlattevő vesz részt, az új szabályok szerint ez olyan következménnyel is járhat, hogy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.

Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a cégek, amelyek a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették, 90 napig nem indulhatnak majd közbeszerzéseken – fejtette ki Császár Dániel, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat a szigorítások mellett könnyítéseket is hoz. A hazai kis- és középvállalkozások részvételét segíti, hogy az áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról 15 millióra csökken, e felett a szerződéseket nyilvánosan meg kell hirdetni, szemben a korábbi négyajánlatos versenyeztetéssel – mondta.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. október 20.

A verseny növelése és az úgynevezett "egyajánlatos" eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik - jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Lazító és szigorító lépések

Császár Dániel múlt havi jelzésével összhangban az is kiderült, hogy 18 millióról 15 millió forintra csökken majd az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni. A cél ezzel az, hogy a még alacsonyabb értékű beszerzéseknél is nagyobb legyen a transzparencia.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2016. szeptember 16.

Az egy éve elfogadott új Közbeszerzési törvény alapjai jók, de bizonyos részletszabályokban igazodni kell a realitásokhoz, a felhalmozódott tapasztalatokhoz, illetve a kormány által meghatározott uniós pénzkifizetési célokhoz, így készül a törvény módosítása - jelentette be a mai MKT közgazdász vándorgyűlés EU-forrás szekciója keretében Császár Dániel.

A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a 25 millió forintos korlát törlése kizárt, de az ez alóli kivételek köre 1-2 területtel bővülhet, emellett a kivételek pontos tartalmát érintik majd a jogszabályi változások.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2016. augusztus 12.

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Origo - 2016. július 19.

Az első félévben visszaesett a közbeszerzések értéke, ami nem meglepő, mert kifutott az előző uniós támogatási ciklus, az azzal kapcsolatos projektekre már korábban kiírták a pályázatokat, ezek be is fejeződtek, az újak pedig még nincsenek előkészítve, ezért várhatóan csak ősszel pörögnek fel a közbeszerzések, mondta az Origónak Zoltán Csaba, a Start Garancia vezérigazgatója.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az új szaktanácsadói rendszer lényege, hogy a jövőben a közbeszerzési eljárások során kötelező jelleggel felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót kell megbízni, aki segíti, hogy szakszerűen, a jogszabályoknak megfelelően, biztosítva az átláthatóságot folytassák le a közbeszerzési eljárásokat.

Május 25-én este már meg is jelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter  erre vonatkozó 14/2016. (V. 25.) MvM rendelete a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadói (FAKSZ) tevékenységről. A mostani FAKSZ-rendelet a kihirdetését követő harmincegyedik napján, azaz június 26-án lép hatályba.

A tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény értelmében tehát kötelező FAKSZ bevonása a közbeszerzési eljárásba értékhatártól függetlenül, ha az részben vagy egészben európai uniós forrásból valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég, vagy egy önkormányzat olyan közbeszerzési eljárást folytat le, amiben akárcsak egyetlen eurónyi támogatás van, akkor igénybe kell vennie egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót.

Teheti fel bizonytalanul a kérdést számos cégvezető, hiszen a korábbi joggyakorlattal ellentétben a 2015. november 1. után hatályos Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) több olyan szabályozást vezetett be, mely alapján a kérdést megválaszolni koránt sem egyszerű.

A következőkben megpróbáltuk egy pár gondolatban összefoglalni a legfontosabbakat a kérdés eldöntéséhez:

A pályázati támogatásban részesülő szervezeteket érintő fontos változás a közbeszerzési szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

Az új szabályból az tűnik ki, hogy ha az EU és/vagy hazai forrásból származó támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, akkor a támogatott beszerzés közbeszerzés köteles. Például,

• ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy 50 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles.
• nem közbeszerzés köteles viszont az a nettó 58 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 40%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 23,2 millió Ft.

Kiemelendő azonban, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.

A közbeszerzési törvény az ajánlatkérő által beszerzendő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értékétől függően állapítja meg, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy annak szükségessége esetén milyen eljárásrendet kell alkalmazni. A becsült érték megállapításnál fontos kiemelni a részekre bontás tilalmának (régen egybeszámítás) fogalomkörét.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. március 10.

A gyors forráskifizetés nem mehet az átláthatóság rovására, azaz az uniós források mielőbbi kifizetését is szabályosan, transzparens felhasználás mellett kell megoldani - ezt a fő üzenetet fogalmazta meg a Portfolio mai konferenciáján az új közbeszerzési törvényről és tapasztalataitól szóló előadásában Császár Dániel.

A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára felvázolta a tavaly novemberben hatályba lépett új közbeszerzési törvény (Kbt.) főbb változásait, ezek okait és egyúttal igyekezett megnyugtatni azt a vállalkozói kört, amely a 25 millió forintos új korlát miatt jellemzően belefut a közbeszerzés lefolytatásának kötelezettségébe. Szavai szerint ettől nem kell megijedni, mert az új nemzeti eljárásrend egyszerűsége és átláthatósága segít a cégeknek egy új intézmény (faksz) mellett.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 14.

Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.

Az Országgyűlés hivatalos oldalán olvashatjuk, hogy 2015.12.11-én Összegző módosító javaslat került benyújtásra a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról. A Törvényalkotási Bizottság az előterjesztést korábban már tárgyalta, majd a lezárás után újra napirendjére vette és múlt csütörtökön eldöntötte a témát. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen összegző módosító javaslat a törvényjavaslat egy szakasza az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősül, ezért annak mai elfogadásához a fél négy körül jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.

A teljes cikk itt olvasható >>>