További egyszerűsítést és gyorsítást jelent, hogy változnak a nemzeti értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millióra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millióra, míg szolgáltatási koncesszió esetén 25-ről 30 millió forintra. A közbeszerzési eljárás szigorúan és részletesen szabályozott, meghatározott, milyen igazolásokat kell benyújtani, vagy hogyan lehet alvállalkozókat igénybe venni. Ezeket a kötöttségeket az értékhatárok alatt nem kell alkalmazni, a törvénymódosítás ugyanakkor megköveteli, hogy ilyenkor is legalább három ajánlatot kérjenek be – fejtette ki a helyettes államtitkár, összegezve: a kisebb értékű beszerzések egyszerűsödnek, de nő azoknak a szerződéseknek a köre, amelyek megkötése előtt versenyeztetni kell.
Hangsúlyozta, az építési beruházásoknál 300 millió forintig lehet az osztrák szabályozáshoz hasonló módon közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hazai rendszer azonban több szempontból is szigorúbb lesz, például nem csak három, hanem legalább öt vállalkozást kell ajánlattételre felhívni.
A nagyobb átláthatóságról Császár Dániel elmondta, az új szabályok alapján minden korábbinál több adatot kell az ajánlatkérőknek az interneten, mindenki számára elérhető módon közzétenni. Fontos, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások dokumentumai is felkerülnek a világhálóra.
Lényeges változtatás, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a jövőben a Közbeszerzési Hatóság minden egyes eljárás előtt döntést hoz arról, indokolt-e az eljárás, és azt az interneten közzé is teszi.
Császár Dániel kiemelte, az új törvényjavaslatot széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, a Miniszterelnökség létrehozta a Közbeszerzési Kerekasztalt is, amely eddig 5 alkalommal ülésezett. A Miniszterelnökség az elmúlt fél évben mintegy 80 szervezettel, a nagy ajánlatkérőkkel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, az ellenőrző szervezetekkel, a közbeszerzési szakértőkkel, az uniós források felhasználásban közreműködő intézményekkel, valamint az összes felsőoktatási intézménnyel egyeztetést kezdeményezett. A törvényjavaslatban számos eljárási megoldás ennek a konzultációs sorozatnak az eredménye – jegyezte meg Császár Dániel.
(MTI)
