Pályázat célja

A Kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban NGM) gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meghatározó eleme az újraiparosítás, az iparfejlesztés. Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon tőkehiányos hazai nagyvállalatok beruházásainak támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság – ezen belül is a feldolgozóipar – növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez, ugyanakkor ezen kapacitásbővítő fejlesztéseik tekintetében nem célcsoportjai az uniós forrásból kiírt pályázatoknak.

A fenti célok megvalósítását az NGM fejezetében létrehozott Nemzetgazdasági támogatások előirányzat szolgálja, a 2015. évben 3 milliárd Ft keretösszeggel.

Pályázók köre

A 16/2015.(V.29) NGM rendelet 1. számú melléklet 28. sora szerint.

Támogatás összege, mértéke

A legkisebb támogatható projektméret 100 millió Ft, azzal, hogy a beruházáshoz nyújtható támogatás összege el kell, hogy érje az 50 millió forintot.

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. augusztus 6.

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) negyedik prioritása kapcsán. A megegyezés mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé – erősítette meg a Portfolio információját egy európai uniós illetékes. A GOP-pénzek kifizetését megszakító határozatot július 3-án oldották fel, így 13 millió euró szabadult fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat - ismertette Rákossy Balázs.

A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,

Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.

Az 105,75 millió forintos összköltségvetést meghaladó fejlesztésből a budapesti központú cég zajcsillapító panelrendszer kifejlesztését valósította meg hulladék gumiabroncs felhasználásával.

A fejlesztés célja egy világviszonylatban is újszerű, többrétegű szerkezeti megoldással olyan termék kifejlesztése volt, amely mind célját, mind felhasznált anyagait tekintve jelentős mértékben védi környezetünket. A hulladékhasznosításból származó gumiőrlemény, textilapríték felhasználásával olyan többrétegű panelszerkezet kikísérletezése volt a cél, amely a zajvédő falakra vonatkozó statikai, tűzvédelmi, időjárás állósági, stb. követelmények maradéktalan kielégítése mellett maximális zajcsökkentő hatást is biztosít.

A műszaki megoldás újszerűsége a zajcsillapító panel többrétegű kialakítása egymástól lényegesen eltérő tömegsűrűségű anyagokkal. A külső részek anyaga gumiőrlemények, textilapríték, valamint poliuretán bázisú műgyanta keverékéből készült préstechnológiával, biztosítva a panel kellő mechanikai szilárdságát. A panel középső része laza textilapríték, ami hangcsapdaként funkcionálva a panel átlag feletti zajcsillapítását tette lehetővé.

Elhárultak az utolsó akadályok is a 2014-2020 közötti új magyar vidékfejlesztési program (VP) brüsszeli elfogadása elől – állítja a Miniszterelnökség. Az összesen 1300 milliárdos VP első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, ugyanis minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak. Így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

A több 1000 milliárdos európai pályázati források hatékonyabb felhasználásáért, 66 nyitott pályázattal indít magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ – jelentette be Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a központ vezetője 2015. július 28-án, Budapesten.

A www.palyazatokmagyarul.eu az unióban elsőként mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.

Kiss Antal kifejtette: a magyar kormány – Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára – fél évvel ezelőtt hozta létre a budapesti székhelyű, brüsszeli képviselettel is rendelkező Magyar Fejlesztési Központot azzal a céllal, hogy a közvetett támogatások mellett az ún. közvetlen uniós kifizetésű források elnyerésében segítse a magyar pályázókat országhatáron innen és túl.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 29.

A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 22.

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Mától, azaz július 2-tól elérhetőek lesznek a kitöltő programok a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitás bővítését támogató, valamint a kapacitásbővítő beruházásaikat támogató felhívásokhoz - közülte a kormány a hivatalos pályázati oldalán, miután a napokban fontos szabályváltoztatásokat léptetett hatályba.

A korábbi jelzések szerint a pályázatok meghirdetése után 20 nappal lesznek elérhetők az elektronikus kitöltő programok, majd rá 10 napra, július 9-től válnak beadhatóvá a pályázatok. Ebbe a menetrendbe illik bele az, hogy a kitöltő programok ma, azaz csütörtökön megjelennek a "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), valamint a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívásokhoz.

Pályázati azonosító: GINOP-1.3.1-15

Pályázat célja

A Felhívás célcsoportjába azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

A vállalkozások külföldi piacokra kijutását elősegítő Felhívás célja mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében. Mindezen célok eredményeként megvalósulhat a mikro-, kis- és középvállalkozások exportképességének és versenyképességének növekedése, a helyi, nemzeti és nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódása, a szomszédos országokkal való együttműködések fejlődése, valamint a régióval folytatott külkereskedelmi tevékenységek fejlődése is.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 Mrd forint. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 550 – 600 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét.

A feldolgozóipar támogatását preferálják majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a mikro-, kis és középvállalkozások számára kiírt két pályázaton – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 85 milliárd keretre jelent meg két pályázati kiírás kapacitásbővítésre mikro-, kis és középvállalkozásoknak.

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" – számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak.

Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.

További fontos pályázati újdonságok:

Az előzetes információk szerint már több mint 10 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be a szabad vállalkozási zónákban megvalósítható beruházások pályázati kiírásaira.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető kapacitásbővítési beruházásokra összesen kétszer 10 milliárd forintos pályázati forrás nyílt meg. A pályázatokat 2015 július 9-től, azaz tegnaptól lehet benyújtani forráskimerülésig de legkésőbb 2017. július 10-ig.

A keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal megemelik annak érdekében, hogy ezekben a szabad vállalkozási zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, ott az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre – jelentette be ma Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár.

Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkár alig egy hete jelentette be, hogy dolgoznak azon a célzott pályázati kiíráson, amely a családi házak energia-hatékony felújításához nyújt majd támogatást. Az első lakossági pályázatok véleménye szerint már akár ősszel megjelenhetnek.

Értesüléseink szerint viszont rövidesen három GINOP pályázat megjelenése is várható vállalkozások épületenergetikai korszerűsítése céljából.

GINOP 4.1.1-2015–Épületenergetikai fejlesztések támogatása

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások megvalósítása.

Támogatás összege: 15.000.000 Ft – 100.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségek csökkentése:
• Épületek nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése
• Meglévő bel-és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása

GINOP 4.1.2 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítása az irányuló beruházások megvalósításához.

Támogatás összege: 20.000.000 Ft -250.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Épületek energetikai fejlesztése
  • fűtött és fűtetlen teret elválasztó szerkezetek hőszigetelése, cseréje
  • hűtési és melegvíz rendszerek korszerűsítése
  • fényforrások, világítótestek cseréje
• Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:
  • napkollektor rendszer telepítése, geotermikus energia hasznosítása

GINOP 4.1.3 Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítása, és az erre irányuló beruházások megvalósítása.

Támogatás összege:10.000.000 Ft -100.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenység,
  • napkollektoros rendszer telepítése
  • hőszivattyú rendszerek alkalmazása
  • kazánrendszer kiépítése