PÁLYÁZAT CÉLJA

A pályázat célja a vállalkozások saját tulajdonú ingatlanán történő telephely-fejlesztés zöld- vagy barnamezős beruházással Pest megye területén.

A támogatás célja a mikro-, kis-, és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) működési helyszínéül szolgáló telephelyek infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének a javítása. Jelen pályázat keretében lehetővé válik a Pest megye területén székhellyel rendelkező vállalkozások meglévő telephelyeinek átalakítása, modernizációja és bővítése, illetve a nem megfelelő telephelyek kiváltása új telephely, vagy új épület építésével. A megvalósított beruházás által csökkenni fog az alacsony versenyképességű, korszerűtlen infrastruktúrával rendelkező KKV-k száma.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A Pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 1,4426 milliárd forint

A támogatás kizárólag egy jogcímen vehető igénybe (A, B, vagy C) az alábbi lehetőségek figyelembe vételével:

A) regionális beruházási támogatás esetén

• minimum 20 millió forint, maximum 100 millió forint,
• kkv-k méretétől függően:
  • a) Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződliget, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 55%, középvállalkozás esetén 45%,
  • b) Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 40%, középvállalkozás esetén 30%(Göd és Sződliget esetében legkorábban 2017. január 1-jén, ill. azt követően lehet támogatási kérelmet benyújtani és a támogatás odaítélésről döntést hozni), vagy

B) kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén

• minimum 20 millió forint, maximum 100 millió forint,
• az A) pont a) és b) alpontjaiban nem felsorolt Pest megyei településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 20%, középvállalkozás esetén 10%, vagy

C) de minimis támogatás esetén (amennyiben az elmúlt 3 éven belül nem részesült összesen 200.000 Euro mértékű támogatásban)

• minimum 20 millió forint, maximum 60 millió forint,
• Pest megye teljes területén, mikro-, kis, és középvállalkozás esetén egyaránt 55%.

Figyelem: A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

PÁLYÁZAT CÉLJA

A Felhívás célja a hazai vállalkozások versenyképességének és kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése annak érdekében, hogy növekedjen az innovatív vállalkozások házon belüli termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége, amelyek exportképes új, piacképes termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését eredményezhetik, és ezáltal hozzájárulnak a vállalati K+F+I aktivitás növekedéséhez.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

• a projektjavaslat tudományos vagy fejlesztési eredményei révén gyorsan piacra jutó, újdonságtartalommal rendelkező termékek, szolgáltatások és technológiák kerüljenek kifejlesztésre;
• a cég exportján belül nőjön a magas hozzáadott értékkel rendelkező, korszerű, versenyképes tudást tartalmazó termékek, szolgáltatások részaránya;
• a cég eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosuljanak.

A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-20 db.

Jelen Felhívás keretében a projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 200 millió forint, maximum 450 millió forint.

A támogatás maximális mértéke:

A Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése hitelprogram elérhető összege 44 milliárd forintról 70 milliárd forintra emelkedett a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében – közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az MTI-vel szerdán.

A pest megyei fejlesztésekre a 2014-2020-as időszakban korlátozottan áll rendelkezésre forrás, ezért a kormány egy 3,67 milliárd forint összegű hitelprogram indításáról is döntött a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) keretében, amely – Budapest kivételével – a pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célozza – tette hozzá Rákossy Balázs.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. augusztus 12.

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

A teljes cikk itt olvasható >>>

18 ország 65 kis- és középvállalkozását választották ki támogatásra a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszköz legutóbbi, júniusi pályázati fordulójában. A 65 vállalkozás összesen 90 millió eurós finanszírozásban részesül. Mindegyik projekt maximum 2,5 millió eurós támogatást – az egészségügyi projektek esetében ez az összeg 5 millió eurót érhet el – fordíthat fejlesztési tevékenységére, hogy innovatív, kísérleti fázisban lévő terméke majd piacra léphessen.

Magyarországról a budapesti ipari automatizálással foglalkozó Silex Zrt. jut uniós forráshoz ebben a fordulóban.

A teljes angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.

Sajtószemle: Origo - 2016. július 19.

Az első félévben visszaesett a közbeszerzések értéke, ami nem meglepő, mert kifutott az előző uniós támogatási ciklus, az azzal kapcsolatos projektekre már korábban kiírták a pályázatokat, ezek be is fejeződtek, az újak pedig még nincsenek előkészítve, ezért várhatóan csak ősszel pörögnek fel a közbeszerzések, mondta az Origónak Zoltán Csaba, a Start Garancia vezérigazgatója.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Talán a legnagyobb hiányérzete a vállalkozásoknak a telephelyfejlesztéshez kapcsolódó pályázatokkal kapcsolatban van és nem alaptalanul. Valóban, bár számos gazdaságfejlesztési pályázaton vagyunk már túl, ezek mindegyikében csupán elenyésző arányban lehetett ingatlanfejlesztést megvalósítani és azt is kizárólag más fejlesztéshez (pl. gépbeszerzéshez) kapcsolódóan. A jó hírünk, hogy - ha nem is minden vállalkozás számára - de jön a megoldás!

A menetrend szerint júliusra várható „A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében".

A konstrukció keretében összesen 37,5 milliárd forintnyi támogatást és kétszer ekkora, azaz 75 milliárd forintnyi hitelkeretet hirdetnek majd meg vidéki kis- és középvállalkozások számára.

Várhatóan a forrásmegoszlás a következő lesz:

• A pályázó 10% saját forrást (önerőt) köteles biztosítani.
• A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projektérték 30%-a lehet.
• A visszatérítendő támogatás mértéke maximum a projektérték 60%-a lehet.

Az áprilisban megjelent Éves Fejlesztési Keret menetrendje alapján most júliusban várható GINOP programon belül a KKV szektornak szóló kombinált pályázati lehetőség megjelenése. A Felhíváshoz összesen 75 milliárdnyi hitelt és 37,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás tartozik, melyet a mikro-, kis-és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásaikhoz vehetnek igénybe.

A kombinált termék valamiféle elegye lesz a már korábban megjelent (jelenleg szünetelő) GINOP-1.2.1, GINOP-1.2.2 Termelői kapacitásbővítői konstrukcióknak és a jelenleg is elérhető, nagy sikernek örvendő GINOP-8.3.1-16 kódszámú Hitelprogramnak.

A HITELPROGRAM CÉLJA

A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés, illetve a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtése és bővítésének támogatása megnevezésű beruházási prioritás keretében megvalósuló Hitelprogram, melynek egyedi célkitűzése a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó KKV-k versenyképességének fejlesztése a KKV-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása révén. A Hitelprogram célja a Mikro-, Kis- és Középvállalkozások olyan Beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.

HITEL ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Hitel összege: Min. 1 M Ft – Max. 600 M Ft

Kamat: 0 %/év

A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke: a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a – kivéve használt gépjármű beszerzés, ahol minimum 20 %.

Projekt megvalósításának határideje: Kölcsönszerződés megkötését követő 24 hónapon belül be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 490 milliárd forint áll rendelkezésre kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön Békéscsabán.

Rákossy Balázs a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kifejtette: eddig 26 pályázatot írtak ki kkv-k számára a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen 2700 milliárd forintos keretéből, és még az idén további 26 jelenik meg.

Hozzátette: a kiírni tervezett 26 pályázatból öt, összesen több mint 32 milliárd forint értékben kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg.

Pályázat célja

A pályázat két, piaci alapon nehezen finanszírozható fázisára koncentrál, a KKV-k házon belüli prototípus fejlesztésére és az ezek eredményeként létrejövő innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások forgalomba hozatalára. A támogatások révén a tudományos eredményekből piacképes termékek, termékcsoportok és szolgáltatások jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének, innovációs tevékenységének fokozásához, új nemzeti K+F+I képességek megjelenéséhez. A pályázat a következő termékfejlesztési fázisokat támogatja:

• prototípusfejlesztés, tesztelés és a termék végső tulajdonságainak kialakítása (továbbiakban: prototípusfejlesztés),
• a piacra vitel és azt megalapozó tevékenységek (továbbiakban: piacra vitel).

A projektek keretein belül a prototípus elkészítése kötelező, emellett piacra vitelre is lehet támogatási kérelmet benyújtani. Kizárólag piacra viteli fázis támogatására nem lehet támogatási kérelmet benyújtani. A pályázat keretében kizárólag olyan projektek támogathatóak, melyek

• technológiai fejlesztést valósítanak meg vagy ahhoz kapcsolódnak;
• jelentős újdonságot és szellemi hozzáadott értéket tartalmaznak;
• üzletileg hasznosíthatóak;
• valamint kizárólag új (vagy alapvetően átdolgozott) termékek, szolgáltatások és eljárások prototípusfejlesztését VAGY prototípusfejlesztését és piacra vitelét célozzák.

Pályázati kódszám: GINOP-2.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából. A Felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

• a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
• kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
• a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
• eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-100 db.

Támogatás összege:

• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 4 milliárd Ft.
• Az egyes konzorciumi tagoknak legalább 50 millió forint, vagy a projekt teljes elszámolható költségének 5%-át kitevő elszámolható költséggel kell rendelkeznie.

A források gyors kimerülése miatt már csak az ún SZVZ településeken érhető el a legnépszerűbb pályázati kiírás, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. Tekintsük át röviden, mit kell tudni a pályázatról.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zóna 2015

EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELV ALAPJÁN KÖTELEZŐ FEJLESZTENI

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelező módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Hazánkban 2014-ben a teljes villamosenergia-felhasználásból mindössze 6,8% volt a megújuló energiákkal termelt áram, azaz az elkövetkezendő hat évben csaknem dupláznunk kell.

A KKV-NAK IS FONTOS SZEREP JUT

A 2020-ra teljesítendő célok elérése érdekében az új uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások is jócskán kivehetik a részüket, hiszen csaknem 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, azaz együttesen hétszerese lesz az előző időszak ilyen célú támogatásainak.

Évente tehát több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen!

Bár az elmúlt években jelentősen javult a helyzet, ha megkérdezzük egy kkv vezetőjét, mi jelenti vállalkozása számára a legnagyobb problémát, még mindig a top 5-ben, de talán a top 3-ban helyet kap a fizetési fegyelem hiánya. Mégis, míg a magyar cégek csaknem 44 százaléka vallja azt, hogy a késedelmes fizetések már a vállalkozása létét is veszélyeztetik, többségük nem tesz semmit a késve fizetők ellen, vagy azért, mert félti a vérrel-verejtékkel kialakított üzleti kapcsolatait, vagy, mert tehetetlennek érzi magát, mondván mindez a nehéz gazdasági helyzet eredménye.

Valóban igaz, hogy a cégek többsége még ma is elsősorban a rossz anyagi helyzettel magyarázza késedelmes fizetését, ám egy 2013-ban készített nemzetközi felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar cégek 35 %-a szándékosan fizeti késve számláit, 25 %-a adminisztratív problémák miatt késik és hozzávetőleg 11%-ra tehető a vitás helyzetből fakadó késések aránya.

Csak hogy még néhány statisztikai adattal szolgáljak, ígérem, nem lesz több, a Bisnode nemzetközi cégminősítő 2015. júliusban készített viszonylag friss elemzése alapján, a vevők átlagosan 24 napos fizetési határidővel szembesítik a vállalkozásokat, legnagyobb részük (37%) 16-30 napos fizetési határidővel, 22-22%-a pedig 8, illetve 15 napon belül fizet üzleti partnerei felé. Örvendetes tény, hogy 30 napnál hosszabb pénzügyi teljesítéssel csupán a cégek 9%-ának kell számolnia.

Ha most eltekintünk az anyagi helyzettel magyarázható késve fizetéstől - ami mellesleg ugyanúgy egy ördögi kör – és maradunk pusztán az említett adminisztratív problémáknál (professzionális ügyviteli rendszerek hiánya, nem megfelelő irodai adminisztráció), és/vagy a nem megfelelő hozzáállásnál, mint oknál, egyértelmű, hogy igenis van mit tennünk a helyzet javítása érdekében.