A közbeszerzési törvény 2018. november 28-i módosítása jelentősen megváltoztatta a támogatott ajánlatkérőkre, azaz a kizárólag támogatás miatt közbeszerzésre kötelezett szervezetekre vonatkozó feltételeket.

A Kbt. két bekezdésben, az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben szabályozza a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségét.

Nem változtak az 5. § (2) bekezdés rendelkezései.

E rendelkezés szerint a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházások és a középületek kivitelezésére irányuló építési beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén (pl. kapcsolódó tervezési munka) áll fenn közbeszerzési kötelezettség.

• Uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén akkor áll fenn a közbeszerzési kötelezettség, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 75%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 25 millió Ft-ot.
• Uniós értékhatárt elérő beszerzések esetén akkor, ha a támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 50%-át és a beszerzés nettó értéke eléri a 1.723.541.680 Ft-ot.

Változtak viszont az 5. § (3) bekezdés szabályai.

A bekezdés értelmében az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon kívüli építési beruházások és szolgáltatás megrendelések, valamint valamennyi árubeszerzés vonatkozásában továbbra is a támogatás összegéhez kötött a közbeszerzési kötelezettség.

A támogatás összege azonban módosult, a korábbi 40.000.000 Ft-ról 68.655.860 Ft-ra árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén, ami 2019. december 31-ig az uniós közbeszerzési értékhatár összege. Építési beruházás esetén legalább 300.000.000 Ft összegű támogatás esetén áll fenn a közbeszerzési kötelezettség.

Ma, azaz január másodikán nyílt meg az októberben megjelent "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat.

Kiknek szól a pályázat?

Amint októberben már összefoglaltuk: a felhívási szöveg szerint a pályázatnak az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Ahogy decemberben már beharangoztuk megjelent a Mikro-, kis és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megyében című, PM_KKVESZKOZ_2018 kódszámú pályázat, amelynek keretében a Pest megye területén (Budapest kizárva) legalább 1 éve székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások  igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást termelőeszköz beruházásaik támogatására.

A támogatási kérelmeket 2019. február 20-án reggel 8 órától nyújthatják be a pályázók a www.allamkincstar.gov.hu oldalon.

A pályázatra rendelkezésre álló keretösszeg 4,5 milliárd forint, ebből

• 2,5 milliárd forint értékben nagyléptékű, azaz 60-300 millió forint támogatási igényű fejlesztésekre,
• 2 milliárd forint értékben pedig kisléptékű, azaz 10-60 millió forint támogatási igényű fejlesztésekre van lehetőség.

A vállalkozások a támogatásokat új eszközök beszerzésére, így például gyártósor, gépsor, informatikai eszköz vásárlására, termékek tárolására, illetve anyagmozgatásra szolgáló tárgyi eszközökre igényelhetik, de a pályázaton emellett gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, valamint információs technológia-fejlesztések is elszámolhatók.

A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforráshatékonyságot.

Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2019. januári aktualizált menetrend:

Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.

Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázat, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. 
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .

Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.

Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.  Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?

Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. február 15-én. Az ünnepek okozta csonka december és visszarázódós január miatt elengedhetetlen, hogy ha szándékában áll indulni ezen a pályázaton, a pályázati előminősítést még az idei évben elvégezzük, a hosszabb időt igénylő folyamatokat pedig elindítsuk.

A kifejezetten élelmiszeripari középvállalkozásoknak szóló pályázat keretében olyan kapacitásbővítés támogatható, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

K+F pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlesztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat.

Sokan tekintenek a K+F+I, illetve az innovációs pályázatokra is úgy, mintha azok kizárólag kutatás-fejlesztés támogatását jelentenék, holott a hazai pályázatok java lényegében K+F+I pályázat, azaz az innovációs folyamatokat, tevékenységeket is magában foglalja, ami viszont kellően tág tevékenység ahhoz, hogy a vállalkozások egészen jelentős hányada képes lehessen rajta indulni. A valóságban mégis kevesen mernek vagy tudnak rajta indulni és ennek vélhetően az az oka, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szervezeti háttérrel és milyen projekttel lehetnének sikeresek. A nem megfelelő projekt ötlet, vagy a téves tervezési folyamat pedig gyakran elutasított pályázathoz vezet.

Tapasztalataink alapján, amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

A legális magyar online kaszinó lehetőségeiről bővebb információkat kaphatsz a KaszinoHungary10 partnerségével.

K+F PÁLYÁZATOK ELŐNYEI

Most, hogy a vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy klasszikus, mondjuk kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek. Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.

A kutatás-fejlesztési pályázatok szintén fontos előnye, hogy a megvalósítási szakaszban jóval egyszerűbb a beszerzési eljárás, mint a klasszikus pályázatoknál, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, így rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórolhat meg a pályázó. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások esetén további jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. Összességében a K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.

Az ilyen pályázatokon nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak. Végül pedig a K+F pályázatok esetében tapasztalataink alapján a rendszer is rugalmasabb, a közreműködő szervezetek aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a megvalósítás során.

K+F ÉS INNOVÁCIÓ FOGALMA

Lássuk most, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek lehatárolásáról:

Ahogy már megszokhatták tőlünk, időről időre közzétesszük az aktualizált pályázati menetrendet, amelyből látszanak a még nyitott pályázati konstrukciók, illetve a legfontosabb pályázati határidők. Íme a 2018. decemberi aktualizált menetrend:

Amennyiben a táblázatot nehezen tudja elolvasni, kattintson a képre, majd nagyítsa újabb kattintással teljes méretre.

Bármelyik pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel keressenek bennünket bizalommal.

Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó hasonló lehetőségekről?

Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!

Várhatóan akár már idén decemberben megjelenhet ismételten az a pályázati felhívás, amelynek keretében a Pest megye területén (Budapest kizárva) legalább 1 éve székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások  igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást termelőeszköz beruházásaik támogatására

Az előző PM-KKVESZKÖZ pályázat 2017 decemberében jelent meg, célja a kis- és középvállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázat keretében 2018-ban összesen 224 kis- és középvállalkozás nyert el összesen mintegy 6,2 milliárd forintot eszközparkja bővítésére. Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 60 millió forint volt.

A felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti, több mint 4,5 milliárd forintos támogatási keretösszeget 1,6 milliárd forinttal emelte meg, a szakmailag jól előkészített, támogatásra érdemes pályázatok mindegyikének támogatása érdekében.

Most telefonos megkeresésünkre megerősítették, valóban tervezik a pályázati felhívás újra megjelentetését, ami akár még idén decemberben megtörténhet.

Ennek apropóján tekintsük át röviden, milyen feltételekkel bírt ez a pályázat:

PÁLYÁZAT CÉLJA

A Kiírás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése. Jelen pályázat keretében lehetővé válik a Pest megye területén székhellyel rendelkező vállalkozások termelőeszköz beruházásának támogatása.

A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforráshatékonyságot.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A támogatás kizárólag egy jogcímen vehető igénybe az A), a B), vagy a C) pontban rögzített lehetőségek figyelembe vételével, minimum 5 millió Ft, maximum 60 millió Ft értékben:

A) de minimis jogcímen (amennyiben az elmúlt 3 éven belül nem részesült összesen 200.000 Euro mértékű támogatásban) Pest megye teljes területén, mikro-, kis, és középvállalkozás esetén egyaránt 55%, vagy

B) regionális beruházási támogatás jogcímen kkv-k méretétől függően:

• Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződliget, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 55%, középvállalkozás esetén 45%,
• Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 40%, középvállalkozás esetén 30%, vagy

C) kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás jogcímen a B) pont a) és b) alpontjaiban nem felsorolt Pest megyei településeken mikro- és kisvállalkozások esetén 20%, középvállalkozás esetén 10%.

2018. november 30-án módosult a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat.

A módosítás legfontosabb eleme, hogy az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimum összege a korábbi 50 millió Ft-ról 25 millió forintra, az igényelhető kölcsön minimálisan felvehető összege pedig 25 millió Ft-ról 12,5 millió Ft-ra csökkent.

És hogy miért is nagyon fontos ez a módosítás?

Azért, mert a pályázhatóság egyik alapkritériuma, hogy a projekt elszámolható összköltsége (a visszatérítendő, a vissza nem térítendő támogatás, és az önerő összesen) nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételét.

A módosítással tehát most azok a vállalkozások is lehetőséget kapnak innovációs projektjük uniós támogatással történő finanszírozására, akik még nem érték el az 50 millió Ft-os éves árbevételt.

Szintén módosult a támogatási előleg mértéke, ennél a pályázati konstrukciónál is a megítélt támogatás 75%-áról 50%-ára csökken az előleg mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő támogatási rész esetén.

A pályázatot érintő összes módosítást az alábbi linkre kattintva tudja áttekinteni: GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében

2018. november 28-án szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben az a várva várt törvénymódosítás, amelynek keretében megemelték a közbeszerzési értékhatárokat, így a vállalkozások egy jelentős része mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvénymódosítás legtöbb része, így az értékhatárokra vonatkozó paragrafusok már másnaptól hatályba is léptek.

Lássuk a legfontosabb számokat:

• Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddigi 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a vissza nem térítendő támogatást elnyerő cégeknek.
• Építési beruházás esetén pedig még nagyobb az emelés, egységesen 300 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a cégeknek.

Az elmúlt hetekben már rengeteg szó esett az újonnan megjelent „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú pályázatról, melynek keretében 2019. január 2-tól igényelhető támogatás élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére.

A pályázat a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással foglalkozó termelők és vállalkozók jelentős köre számára nyújt segítséget a fejlesztéseikhez, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vállalkozások esetében kizárólag mikro- és kisvállalkozások élhetnek ezzel a pályázati lehetőséggel, középvállalkozások már nem.

Viszont számokra is van megoldás.

A GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" című pályázat ezt az űrt kívánja betölteni.

A pályázat csaknem két éve, 2017 februárjában nyílt, de mivel a pályázatra szánt 50 milliárd forintos keretből mindezidáig kicsit több mint 34 milliárdra érkezett be igény, így a pályázat már egyértelműen kifut a végéig, azaz egészen 2019. február 15-ig lehet a pályázatra kérelmet benyújtani.

A megvalósítandó projekt, ahogy említettem, vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

2019. január 2-tól pályázható a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú felhívás, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatban lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységek végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Fontos feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

Sajtószemle: Portfolio - 2018. november 22.

A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához, fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.

Két elemmel bővül az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseket érintő kivételek köre, vagyis amelyekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt: a legfeljebb évi 10 millió forintos árbevételű, újabb néven start szövetkezetek, korábbi szociális szövetkezetek által termelt áruk, szolgáltatások beszerzése is bekerül a kivételek közé. A változtatás indoklása szerint ez nemcsak a helyi vállalkozások fennmaradását segíti, hanem az intézményeknek is biztosítja a helyben termelt áruk beszerezhetőségét. Ugyancsak a kivételek körét képezné az állami kitüntetések, a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj tervezése, gyártása, javítása, beszerzése.

Egy másik módosítás szerint az egyházi jogi személyek esetében nemcsak a még fel nem használt támogatásokra nem szükséges alkalmazni a közbeszerzési törvényt, hanem a támogató felé még el nem számolt támogatások esetében sem. Ez azonban már megkötött szerződések felmondására nem teremt jogalapot.

A teljes cikk itt olvasható >>>