Sajtószemle: Agrarszektor.hu - 2015. október 26.

Pályázati munkacsoportok jöttek létre a Miniszterelnökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részvételével annak érdekében, hogy előkészítsék az idénre tervezett új agrár-vidékfejlesztési pályázatok kiírásait - közölte az agrárszektor.hu-val Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

A hivatalnak kell kialakítania a pályázatok benyújtásához szükséges elektronikus felületeket, majd neki kell befogadnia és kezelnie a pályázatokat.

Az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség az idén 32 felhívás megjelentetését tervezi, amellyel több, mint 700 milliárd forintot pályáztat meg az összesen 1300 milliárd forint uniós és hazai forrást közvetítő, 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban (VP).

A teljes cikk itt olvasható >>>

Október 22-én jelent meg a kormány pályázati oldalán az a közlemény, amely szerint ismét módosult a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás .

Az egyik legfontosabb most megjelent módosítás, hogy a támogatási kérelmek benyújtása néhány napot csúszik, így csak 2015. november 2-től lesz lehetséges, a 2015. december 7-ig benyújtott támogatási kérelmek együttesen kerülnek elbírálásra. A módosításnak elsődleges oka az, hogy 2015. november 1-ével lép hatályba az új közbezserzési törvény, így a korábbi kiírásban meghatározott október 30-i beadás lehetőséget teremtene - egy azonnali projekt megkedéssel - a régi közbeszerzési törvény szerinti projekt megvalósításra. A jogszabályi környezet változására, a projektek egyenlő eséllyel történő megvalósítása érdekében ezért a támogatási kérelmek benyújthatóságának kezdő dátuma 2015. október 30-ról 2015. november 2-re módosult.

További módosítások röviden:

Az ipari kutatás tevékenység végzése esetében módosult a vállalkozás által foglalkoztatott legalább MA/Msc fokozatú diplomával rendelkező, minimum napi 4 órában, a támogatási kérelem benyújtásakor is alkalmazottakra vonatkozó minimum elvárás:

2015. november 1-től hatályba lép az új 2015. évi CXLIII. évi közbeszerzési törvény (új Kbt.), amely lényeges változást hoz az uniós pályázatok vonatkozásában is, mivel az új törvény értelmében a pályázók/kedvezményezettek jóval szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során. Lássuk, pontosan miről szól a módosítás:

Leglényegesebb változás a szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése – az alábbi szabály vonatkozik az EU és/vagy a magyar állam által támogatott projektekre az olyan támogatottak esetén, akik egyébként nem tartoznak a Kbt. hatálya alá (építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén egyaránt):

A támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

• egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
• vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
• vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.

Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Pakson.

Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői".

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk – mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

Pályázat célja

A Kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban NGM) gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meghatározó eleme az újraiparosítás, az iparfejlesztés. Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon tőkehiányos hazai nagyvállalatok beruházásainak támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság – ezen belül is a feldolgozóipar – növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez, ugyanakkor ezen kapacitásbővítő fejlesztéseik tekintetében nem célcsoportjai az uniós forrásból kiírt pályázatoknak.

A fenti célok megvalósítását az NGM fejezetében létrehozott Nemzetgazdasági támogatások előirányzat szolgálja, a 2015. évben 3 milliárd Ft keretösszeggel.

Pályázók köre

A 16/2015.(V.29) NGM rendelet 1. számú melléklet 28. sora szerint.

Támogatás összege, mértéke

A legkisebb támogatható projektméret 100 millió Ft, azzal, hogy a beruházáshoz nyújtható támogatás összege el kell, hogy érje az 50 millió forintot.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 2.

Az utóbbi hónapok gyászos építőipari teljesítménye, illetve rendelésállományi adatai után üdítő fejlemény lesz, hogy három nagy új uniós Operatív Programban összesen 956 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílik meg idén, amelyekből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak.

A Magyar Idők a Miniszterelnökségtől kapott egy adatsort arról, hogy a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves fejlesztési keretében 956 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel lehet számolni az építőipari vállalkozások számára. Sajnos az összegből a cikkben csak 841 milliárd forintnyi pályázati irány van nevesítve, illetve nem lehet az adatokból kiszámolni, hogy ezek a már menetközben módosuló új éves pályázati menetrendből következnek-e, vagy sem.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázati kódszám: GINOP-2.1.1-15

Pályázat célja 

A pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 50-1000 db.

Támogatás összege:

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 1000 millió forint.
Konzorcium esetén az egyes Konzorciumi tagok vonatkozásában a minimum igénybe vehető támogatási összeg 50 millió Ft. A Konzorcium vonatkozásában az igényelhető támogatás összege minimum 100 millió Ft, maximum 1000 millió Ft.

A támogatás mértéke a fejlesztési céltól és a megvalósítási helyszíntől függően 50-80%,

• kisvállalkozások esetén 45-80 %
• középvállalkozások esetén 35-75 %
• nagyvállalatok esetén 15-65 % lehet.

Október közepére befejeződik a 2007-2014-es uniós támogatások kifizetése - közölte be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette: amit a kormány azt követően fizet ki, azt már nem az Európai Bizottság finanszírozza, hanem a magyar költségvetés túlvállalása lesz, ami azért kellett, hogy a 100 százalékos lehívási szintet el lehessen érni.

Új feltételekkel indulhatnak 2015. őszétől a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban. A fiatal gazdák induló támogatása volt az egyik legnépszerűbb jogcím az elmúlt években. Az új, 2014-2020 közötti időszakra szóló Vidékfejlesztési Programban (VP) továbbra is megmarad a lehetőséget a 40 év alatti gazdálkodók induló támogatására, ugyanakkor már megváltozott feltételekkel.

Az új feltételekkel induló fiatal gazdák a korábbihoz hasonlóan 40 ezer eurónak megfelelő forint összegben kaphatnak támogatást.

Az Uniós egyeztetések lezárulását követően a VP a fiatal gazdálkodók támogatását már kifejezetten egy minimális termelési potenciál megléte estében tudja csak támogatni, ezért is kívánatos, hogy az ÚMVP alapján még támogatható kör, a teljesen kezdőkre vonatkozzon. Ez a minimális termelési potenciál 6 000-25 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték - kalkulátor) közötti, de sem kevesebb, sem több nem lehet. A termelési potenciál meglétét több módon igazolhatja a gazdálkodó, pl. termőföld esetén lehet saját tulajdon, vagy érvényes haszonbérleti szerződéssel kell rendelkeznie.

A kormány 3 milliárd forint támogatást biztosít az idén azon feldolgozóipari vállalatok számára, amelyek bővítenék kapacitásukat, és ezzel munkahelyeket teremtenek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre már 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre erre a célra. Mind az idei, mind pedig a 2016-os forrásokat az európai uniós támogatásokat kiegészítendő biztosítja a magyar költségvetés - tette hozzá.

A miniszter ismertette, hogy a legalább 100 millió forint összértékű projekteket támogatják, a támogatási intenzitás maximum 50 százalék lehet, azonban az elbírálásnál figyelembe veszik a régiós fejlettséget.

A vállalatoknak legalább 3 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük, és a beruházás megvalósulása után 5 éven keresztül tartani kell az alkalmazotti létszámot - jelezte Varga Mihály.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. augusztus 18.

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, és ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása - jelentette ki.

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. augusztus 6.

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) negyedik prioritása kapcsán. A megegyezés mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé – erősítette meg a Portfolio információját egy európai uniós illetékes. A GOP-pénzek kifizetését megszakító határozatot július 3-án oldották fel, így 13 millió euró szabadult fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>