Kifejtette: ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni.

„Vannak olyan ágazatok, amelyek első körben nem részesülhetnek a forrásokból, például a szolgáltató szektor. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban" – mondta.

Csepreghy Nándor szerint az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik a XXI. század elején. Ahogy az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy háromszorosára emelte az innovációra fordítható forrásokat, így 700 milliárd forintot lehet majd erre költeni – jegyezte meg. „Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk" – jegyezte meg.

Forrás: kormany.hu