1. Már volt vállalkozásom, igaz csak néhány hétig / ezer éve / csak papíron / kényszervállalkozó voltam / szüleim cégében voltam névlegesen / kültag voltam, de tevékenységet nem végeztem... Indulhatok-e a pályázaton?

Az Irányító Hatóság célkitűzése ezzel a pályázattal az, hogy olyanokat támogasson, akik első ízben vállalkoznak. Tisztában vannak azzal, hogy sokan banális okok miatt kiesnek a pályázói körből, ugyanakkor nehéz a kivételeket meghatározni és a keret is alacsony ahhoz, hogy most bővítsék a pályázói kört. Tájékoztatásuk alapján, amennyiben az első határnappal nem merül ki a keret, felülvizsgálják a feltétel módosítását, bár gyorsan hozzáteszem, hogy - látva a pályázat népszerűségét - a második szakaszra viszonylag kicsi az esély.

Sajnos tehát marad a pályázati felhívás szigorú feltétele, nem pályázhat az, aki valaha is tagja volt bármilyen okból, bármikor, és bármilyen formában már vállalkozásnak.

2. Őstermelő vagyok, melyik célterületen indulhatok?

Nos, az őstermelők abban a nagyon szerencsés helyzetben vannak, hogy mindkét célterületre pályázhatnak. Mivel az őstermelő a törvény szerint magánszemélynek számít, így a 2. célterületre pályázhat, amennyiben a többi feltételnek is megfelel (nem volt vállalkozás tagja, támogatható településen él). Emellett viszont a Vidékfejlesztési Programban általánosságban alkalmazott módszertan szerint a mikrovállalkozás minősítése irányadó az őstermelőkre is, így – bár ebből a felhívásból ez a megjegyzés valamilyen okból kimaradt és később pótolják – az 1. célterületen is indulhat az az őstermelő, akinek van lezárt üzleti éve és volt mezőgazdasági árbevétele.

3. 10.000 fő feletti településen, csak külterületen élő pályázhat?

Így van, amennyiben Ön a 4. számú melléklet egyik településéről szeretne pályázni, azt csak és kizárólag akkor teheti meg, ha külterületen él és a vállalkozását sem belterületen szeretné megvalósítani. Amennyiben van mezőgazdasági vállalkozása és az 1. célterületen kíván indulni, feltétel, hogy a székhelye, vagy a telephelye külterületen legyen és a támogatott tevékenységet is ott kívánja végezni.

4. A lakhelyem megfelel a felhívásnak, de én a szomszédos településen szeretném a vállalkozásomat folytatni, van erre lehetőség?

Igen, a megvalósítás helyszíne és a lakóhelye eltérhet egymástól, de fontos, hogy a megvalósítási helyszín is a felhívásban szereplő támogatott települések egyikében legyen. Ez akár régiós szinten is eltérhet és ami ennél is érdekesebb, a pályázat szempontjából nem a megvalósítás helyszíne, hanem a lakóhely a mérvadó. Ez például azt is jelenti, hogy ha Ön 500 fő alatti aprófalvak egyikében él és a vállalkozást a szomszédos községben kívánja megvalósítani, fog járni Önnek a tanyás térségért, aprófalvakért járó + 10 pont még akkor is, ha nem ott vállalkozik.

5. Mit jelent pontosan az életvitelszerű tartózkodási hely és hogyan kell igazolnom azt?

A fogalomjegyzék alapján életvitelszerű tartózkodási hely az ügyfél nyilatkozata alapján az ügyfél azon-lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye, ahol évente több mint hat hónapot tölt, rendszerint elérhető, amelyeket életkörülményei alátámasztanak.

Életvitelszerű tartózkodási hely igazolása történhet a lakcímet, vagy tartózkodási helyet igazoló hatósági igazolvány másolatának, vagy az ügyfél lakhelye szerinti illetékes Polgármesteri Hivatal, vagy Kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolásának benyújtásával.

A természetes személy ügyfél az életvitelszerű tartózkodási helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti.

Mezőgazdasági termelés nem mezőgazdasági termeléssel történő diverzifikációja esetén illetékes Polgármesteri Hivatal vagy Kormányablak által kiállított igazolás arról, hogy a vállalkozás székhelye, bejegyzett telephelye a benyújtást megelőző év január 1. napján a településen volt és azóta is folyamatosan ott van.

Alapvetően tehát a lakcímkártya és a nyilatkozat elegendő a tartózkodási hely igazolásához, de az Irányító Hatóság természetesen felülvizsgálhatja a pályázó nyilatkozatát, amennyiben lényeges ellentmondást talál, például a pályázó bejelentett munkahelye több száz km-re található. Ugyanilyen fontos a megvalósítás időszaka alatt végezhető ellenőrzések, ahol vizsgálhatják a vállalkozás tényleges működését.

6. A vállalkozás mellett megtarthatom-e a munkahelyemet?

A pályázati felhívás szerint a pályázónak kötelező lesz főállású vállalkozónak lennie és maradnia legalább a második kifizetési kérelem jóváhagyásának időpontjáig, ugyanakkor a főállású egyéni és társas vállalkozásról akkor beszélünk, amikor a vállalkozó nem nyugdíjas, valamint nincs heti 36 órás munkaviszonya, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében nem folytat tanulmányokat, illetve ha a GYES és az ápolási díj mellett tevékenységét személyesen folytatja. Ez azt jelenti, hogy részmunkaidős – heti 36 órát nem meghaladó – munkaviszonya lehet.

A második kifizetési kérelem legkorábban az első kifizetési kérelem benyújtásától számított, 36 hónap elteltével tervezhető és igényelhető, de legkésőbb a támogatói okirat kézbesítését követő naptól számított 48 hónapon belül tervezhető és igényelhető.

7. Milyen tevékenységgel pályázhatok?

A pályázati felhívás tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek a pályázat keretében nem támogathatóak, ezek az alábbiak:

• mezőgazdasági termék feldolgozására és értékesítésére irányuló fejlesztés;
• energetikai termelő és megújuló energia termelésre irányuló beruházás és fejlesztés;
• az üzleti tervben bemutatott projektben nem szereplő tevékenységek;
• elsődleges mezőgazdasági termelés

Ezen felül bármilyen tevékenységgel pályázhat az alábbi szempontok figyelembe vételével:

• a tevékenységnek megalapozott helyi szükségletre kell alapulnia, ez lehet akár egy szolárium szalon is, ha a pályázó megfelelő módon alá tudja támasztani, hogy van rá helyi kereslet
• az üzleti tervnek be kell mutatnia a tevékenység megfelelő jövedelmezőségét és fenntarthatóságát. Az egyik ilyen kritikus kérdés lehet a falusi turizmus, amely például egy meglévő mezőgazdasági tevékenység mellé kiváló megoldás a több lábon állás biztosítására, önmagában – néhány kivételtől eltekintve - nehezen képes biztosítani a megfelelő és a pályázatban elvárt jövedelem szintet.

Ezek voltak tehát a leggyakrabban feltett kérdések, remélem a válaszok segítették az Ön pályázattal kapcsolatos tisztán látását is, ha esetleg további kérdései lennének, keressen továbbra is bizalommal.