Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.

A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

• kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
• átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
• fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 18.

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:

Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.

A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).

A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

A 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1200 milliárd forint a K+F+I célokat szolgáló keret, amelynek nagyobb része az Európai Unió strukturális alapjaiból GINOP és VEKOP forrásokból érkezik, kisebb része pedig a Magyar Innovációs Alapból, amelynek évenkénti költségvetése mintegy 80 milliárd forintot tesz ki.

Az október 6-án megjelent kormányhatározatban módosított GINOP menetrend szerint ebből a keretből idén összesen 247,5 milliárd forint jut kizárólag vidéken megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre, a Budapest és Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket támogató VEKOP pályázatokban a K+F keret 13 milliárd forint, míg az Innovációs Alap további 27,1 milliárd forintos kerettel támogatja az innovatív ötleteket.
Vállalkozások szempontjából idén már több K+F pályázat is megjelent, ugyanakkor ezek többsége kizárólag a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozásoknak szól, az induló vállalkozások és projektötletek számára a pályázati feltételek nem teljesíthetőek.

Jó hír azonban a kezdő vállalkozásoknak, hogy még további három fontos K+F pályázat megjelenése várható idénre, és ebből kettő kifejezetten a kezdő vállalkozások innovatív fejlesztéseit támogatja. Lássuk, melyek ezek a pályázatok.

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

Megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozata, mely tartalmazza a Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendjét. A most kihirdetett pályázati menetrend szerint idén 710 milliárd forintnyi vidékfejlesztési pályázat meghirdetése várható az alábbiak szerint:

Forrás: Magyar Közlöny

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg azok a felhívások, amire elsőként pályázhatnak az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban.

A Miniszterelnökség október 8-án megjelent pályázati felhívásai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatását és a környezet megóvását célozzák meg.

Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.

Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.

Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.

1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.

A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.

 Pályázati kódszám: GINOP-2.3.2-15

Pályázat célja

A Felhívás célja a hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási eredmények születhessenek meg.

A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 20 – 80 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 2 Mrd Ft.

A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évi fejlesztési keretének 74 milliárd forinttal 902 milliárd forintra növelését - mondta Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársa szerdán a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) konferenciáján, Budapesten.

Elmondta: eddig a GINOP-ban 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forint keretre, és további 30 pályázat kiírását tervezik a következő három hónapban.

Boór Tamás az idén tervezett GINOP pályázati felhívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások prioritás keretében pályázatot írnak ki a vállalkozói mentorálás támogatására, az ipari parkok fejlesztésére, a barnamezős ipari területek megújítására, a logisztikai fejlesztési központok fejlesztésének támogatására, a professzionális klaszter szervezetek minőségi szolgáltatásának segítésére, a beszállítói integrátárok és kkv-k támogatására, turisztikai szervezetek fejlesztésére.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 2.

Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.

A ma megjelent közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című (GINOP-2.3.3-15 kódszámú) felhívás. Kiemelik, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának kezdő időpontja 2015. október 15-ről 2015. november 16-ra módosul.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázati kódszám: GINOP-2.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából. A Felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

• a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
• kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
• a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
• eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-100 db.

Támogatás összege:

• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 4 milliárd Ft.
• Az egyes konzorciumi tagoknak legalább 50 millió forint, vagy a projekt teljes elszámolható költségének 5%-át kitevő elszámolható költséggel kell rendelkeznie.

Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.

Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.

A Haszon Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk "Így készüljön a milliárdokra" címmel, melyben többek között cégünk ügyvezetőjét, Rapcsák Dánielt is kérdezték a már megjelent, illetve az idei évre még várható GINOP pályázatokról.

A cikkben szó esik az idén júniusban megjelent pályázatok legfontosabb tapasztalatairól, az iparági szűkítésről, a gyártó cégek kiemelt szerepéről és lehetőségeiről. Rapcsák Dániel a cikkben többek között egy fontos újdonságra hívja fel az olvasók figyelmét, miszerint a tavaly novemberi technológiafejlesztési pályázathoz képest - a júniusi kiírásban már azok a cégek is indulhatnak, amelyek eddig nem gyártottak, de például kereskedőként most szeretnének saját termelésre állni.

A cikkben emellett átfogó útmutatást is kaphatnak az idei évben még várható pályázatok hozzávetőleges menetrendjéről, a kiemelt jelentőségű ún kulcsterületekről, de szóltunk a pályázati szempontból sanyarú sorsú budapesti és pest megyei vállalkozások számára adódó lehetőségekről is.

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Így készüljön a milliárdokra Haszon Magazin 2015/09 szám

A kettő támogatási forma valóban ugyanazon dolgok beszerzését jelöli: Építéshez kapcsolódó költségek, Eszközbeszerzés, Immateriális javak beszerzése és a beruházásokra aktivált szolgáltatások költségei.

Nagy különbség azonban a kettő támogatási forma között, hogy eltérő az intenzitásuk. Míg a regionális beruházási támogatás esetén akár 25-70% is lehet, addig a Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás minden esetben maximum 50%.

Szakmai szempontból a Kutatási infrastruktúra jelent szűkebb fogalmat: Csak abban az esetben számolható el a költség kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként, ha a pályázó közvetlenül az adott területtel kapcsolatos kutatásához használja fel a támogatást.