A termelési potenciál meglétét több módon is igazolhatja a gazdálkodó pl. termőföld esetén saját tulajdon, vagy az érvényes haszonbérleti szerződéssel.
Azonban akár földterület vásárlásáról, akár haszonbérletről beszélünk, a földtörvényben rögzített előjogokat és procedúrát a jogi ügylet során szigorúan be kell tartani, tulajdonjog, vagy haszonbérleti jog bejegyzésére másképp nem kerülhet sor. Ezért nagyon fontos, hogy a szükséges STÉ számításokat a gazdajelölt már most elvégezze és ha kell, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Vegyük számba a haszonbérleti jog megszerzésére vonatkozó legfontosabb szabályokat:
A földtörvény rendelkezései alapján az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
- a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
- az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
- az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
- az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A haszonbérleti ajánlatot - bizonyos konkrét esetek kivételével - a bérbeadónak nyilvánosságra kell hoznia, azaz a haszonbérleti ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát – valamint a kifüggesztésre irányuló kérelmet – postai úton, tértivevénnyel meg kell küldenie a települési önkormányzat jegyzőjének, vagy átvételi igazolás ellenében személyesen kell hogy átadja.
A jegyző a haszonbérleti ajánlatot 8 napon belül köteles kifüggeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, ahol az 15 napig olvasható. A bérletre előjogosultnak 15 napja van, hogy elfogadó írásbeli nyilatkozatot tegyen (a jegyző + 8 napot vár a postai küldemények beérkezésére), ha nem érkezett nyilatkozat, a haszonbérbe adó választása szerinti gazdálkodóval kötendő meg a szerződés.
A fenti eljárás tehát hozzávetőleg 30 napot vesz igénybe, plusz a bejegyzéssel járó idő. Természetesen itt felmerülhet a kockázat, hogy az előjogosultak bármelyike igényt tart a földre.
Vannak azonban a már említett konkrét esetek, ahol a haszonbérleti ajánlatot nem kell közzétenni, azaz azonnal bejegyeztethető. Ezek az esetek a következők:
- közeli hozzátartozók (házastárs, gyermek, testvér, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek és nevelőszülő) közt megkötött haszonbérleti szerződés esetében,
- mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén,
- közös tulajdonú termőföld esetén, ha a haszonbérleti ajánlatot valamelyik tulajdonostárs tette;
- ha a haszonbérleti szerződést eleve a földtörvény szerint első helyen előhaszonbérleti joggal rendelkező személlyel kötötték meg,
- ha a haszonbérbe adott földrészlet zártkerti besorolású;
- ha a földhasználati szerződést nem haszonbérletként, hanem pl. felesbérleti, részesművelési vagy szívességi földhasználati formában kötötték.
Termőföld vásárlásakor a föld tulajdonjogát főszabály szerint belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – kivéve, ha a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, melybe beleszámítandó a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület területnagysága is.
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
A pályakezdő gazdálkodó esetén a gazdálkodónak tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen kell tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot kell létesítenie, és mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytatnia.
A föld eladása esetén az elővásárlási jog alábbi sorrend szerint alakul:
- elsősorban az államot illeti meg a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
- aztán a földet használó olyan földművest,
- aki helyben lakó szomszédnak minősül,
- aki helyben lakónak minősül, vagy
- akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
- az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
- az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
- az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A cikksorozat következő részében szó esik az egyéni vállalkozó és őstermelő státuszról, a főállású egyéni vállalkozóvá válásról, tartsanak velünk jövő héten is.
Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó hasonló lehetőségekről?
Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!