Kettéválik-e Budapest és Pest megye? A Közép-Magyarországi régió kettéválásának lehetősége és várható hatásai

Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.


A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

  • kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
  • átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
  • fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.


Már 1999 óta voltak próbálkozások Magyarországon a regionális besorolás megváltoztatására és Budapest és Pest megye különválasztására. 2002 után 187 település népszavazást kezdeményezett, amit a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Ezután, 2006-2007 környékén az érintett települések 90 százaléka kinyilvánította, hogy külön szeretne válni. Utoljára pedig 2010-ben, a kormányváltás környékén lett volna Magyarországnak lehetősége, hogy kezdeményezze a különválást, de akkor nem tette meg.

Most az ad alkalmat és esélyt a kezdeményezés véghezvitelére, hogy a hétéves uniós költségvetési ciklusok kezdete után egy-két évvel adódik lehetőségük az egyes országoknak a regionális besorolás megváltoztatására.

Mivel a közép-magyarországi régió határai egybeesnek a megyehatárral is, ezért szétválás esetén vélhetően közigazgatási átalakításra is szükség lesz - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Jelenleg két opció mutatkozik a szétválás mikéntjére:

  • Budapest és Pest megye szétválik, következésképpen kialakul egy úgynevezett „lyukas" megye.
  • Pest megye Budapesten kívüli területei, a szomszédos régiókhoz kerülnek csatolásra, így Pest megye széttagolásra kerülne, és mint közigazgatási terület megszűnne.

A szétválás kapcsán azonban van egy fontos uniós szabály, amely kimondja, hogy a régi támogatási forrásoknál többet nem lehet elosztani, azaz a következő hétéves ciklusban elvileg nem kaphatnak a régiók több forrást, mint az előző tervezési ciklusban. A kormány és Brüsszel között jelenleg erről folyik az egyeztetés, azonban elképzelhető, hogy a Magyarországra jutó forrás kerete nem fog változni, azaz, ha Pest megyének több területfejlesztési támogatás jut, akkor a többi 18 megyének egy kicsivel kevesebb.

Számos példa van már arra egyébként, hogy európai városok megtették ezt a különválást. Az agglomerációjától különálló régióhoz tartozik Bécs, Prága, Berlin, Madrid és Párizs is.

Fontos megemlítenünk viszont, hogy ez a szétválás, ha sor is kerül rá, legkorábban 2020 utáni következhet be, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi uniós ciklus forrásainak szétosztására már nem lesz hatással és azt se felejtsük el, hogy 2020-tól lényegesen más lesz az uniós forráselosztás, Magyarország számára várhatóan már nem lesznek a mostanihoz hasonló jelentős beruházási támogatások.

A kormány mindezek tükrében azt a lehetőséget is vizsgálja, hogy ha esetleg uniós forrásból nem lehet megoldani Pest megye gazdasági fejlesztését, akkor hazai forrásból mit lehet tenni.

Rapcsák Dániel
Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Kft. egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.

https://www.high-endrolex.com/33