A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.

Nagy István elmondta: ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".

Az irányító hatóság még ebben az évben meg szeretné nyitni a pályázati lehetőségeket – tette hozzá.

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

• egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
• vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
• vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázati kódszám: GINOP-2.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából. A Felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

• a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
• kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
• a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
• eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 12-100 db.

Támogatás összege:

• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 4 milliárd Ft.
• Az egyes konzorciumi tagoknak legalább 50 millió forint, vagy a projekt teljes elszámolható költségének 5%-át kitevő elszámolható költséggel kell rendelkeznie.

Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.

Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.

A Haszon Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk "Így készüljön a milliárdokra" címmel, melyben többek között cégünk ügyvezetőjét, Rapcsák Dánielt is kérdezték a már megjelent, illetve az idei évre még várható GINOP pályázatokról.

A cikkben szó esik az idén júniusban megjelent pályázatok legfontosabb tapasztalatairól, az iparági szűkítésről, a gyártó cégek kiemelt szerepéről és lehetőségeiről. Rapcsák Dániel a cikkben többek között egy fontos újdonságra hívja fel az olvasók figyelmét, miszerint a tavaly novemberi technológiafejlesztési pályázathoz képest - a júniusi kiírásban már azok a cégek is indulhatnak, amelyek eddig nem gyártottak, de például kereskedőként most szeretnének saját termelésre állni.

A cikkben emellett átfogó útmutatást is kaphatnak az idei évben még várható pályázatok hozzávetőleges menetrendjéről, a kiemelt jelentőségű ún kulcsterületekről, de szóltunk a pályázati szempontból sanyarú sorsú budapesti és pest megyei vállalkozások számára adódó lehetőségekről is.

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Így készüljön a milliárdokra Haszon Magazin 2015/09 szám

A kettő támogatási forma valóban ugyanazon dolgok beszerzését jelöli: Építéshez kapcsolódó költségek, Eszközbeszerzés, Immateriális javak beszerzése és a beruházásokra aktivált szolgáltatások költségei.

Nagy különbség azonban a kettő támogatási forma között, hogy eltérő az intenzitásuk. Míg a regionális beruházási támogatás esetén akár 25-70% is lehet, addig a Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás minden esetben maximum 50%.

Szakmai szempontból a Kutatási infrastruktúra jelent szűkebb fogalmat: Csak abban az esetben számolható el a költség kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként, ha a pályázó közvetlenül az adott területtel kapcsolatos kutatásához használja fel a támogatást.

A források gyors kimerülése miatt már csak az ún SZVZ településeken érhető el a legnépszerűbb pályázati kiírás, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. Tekintsük át röviden, mit kell tudni a pályázatról.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zóna 2015

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.

Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás még idén elérhető lesz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2014-20-as időszakra vonatkozó 2700 milliárd forintos keretösszeg harmada - tájékoztatta Rákossy Balázs szerdán az MTI-t.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják, a teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, a magyar ipar fejlesztése érdekében. A támogatásból pedig főként a magyar vállalkozások, kutatóhelyek, innovációs műhelyek részesülnek.

Kifejtette: a GINOP keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete több mint 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig még 34 pályázatot hirdetnek meg csaknem 376 milliárd forint értékben.

A Miniszterelnökség az ifjú, képzett agrárvállalkozók helyzetbe hozása és a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak maximális forráskihasználása céljából ötödik alkalommal írt ki pályázatot a fiatal gazdák számára. Ennek köszönhetően a kormány összesen több mint 8000 fiatal termelőt támogatott mintegy 97 milliárd forinttal, amelyet az induló gazdaságok fejlesztésére és versenyképességük növelésére fordíthatnak a nyertes pályázók.

A pályázatok célcsoportjaként azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg a Miniszterelnökség, akik először kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalták, hogy gazdaságukat legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

A támogatás a vállalkozás elindításához, a birtokszerkezet átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járul hozzá.

A Miniszterelnökség a 2015. május 18. és június 1. között újra megnyitott pályázat esetében 100 pontnál húzta meg a minimálisan elérendő ponthatárt. A jelenleg rendelkezésre álló mintegy 37,8 milliárd forint uniós forrásból több mint 3000 ifjú agrárszakember növelheti gazdasága versenyképességét.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 21.

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban.

A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (8) bekezdése alapján a kifizetések gyorsítása, valamint a projektek megvalósítása során felmerült költségek támogató általi mielőbbi megtérítése érdekében a Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság mint irányító hatóság az utófinanszírozású időközi kifizetési igénylésekre vonatkozó, százalékos és összegszerű korlátot 2015. szeptember 14-i dátummal eltörölte.

E módosítás eredményeként a megítélt támogatás 10 %-ánál, illetve 200.000 Ft-nál alacsonyabb összegű utófinanszírozású kifizetési kérelem is benyújtható. Egymilliárd forintot meghaladó összegű megítélt támogatás esetén is el lehet tekinteni a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összegtől.

A szabályozás fenti változását a folyamatban lévő kifizetési kérelmekre is alkalmazni kell.

Forrás: palyazat.gov.hu

Az újonnan megjelent K+F pályázatok esetében az első és legfontosabb feladat, hogy meghatározzuk tervezett projektünk milyen támogatható tevékenységet/tevékenységeket ölel fel. A pályázatban két önállóan támogatható tevékenység szerepel:

• kutatás-fejlesztés: kísérleti fejlesztés és max. 50 %-os arányban ipari kutatás
• eljárási és szervezési innováció

Azonnal felmerül a kérdés, mi a fő különbség az adott tevékenységek között és pontosan milyen projektek sorolhatóak az egyes kategóriákba? Nos, lássuk, mit jelentenek pontosan az egyes fogalmak.

A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak.

Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága közzétette a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit a Horizont2020 weboldalon és a Participant Portalon.

A munkaprogramokat a jelenlegi, nem végleges állapot szerint tették közzé a potenciális pályázók tájékoztatására. A programok elfogadására előreláthatóan 2015. október közepén kerül sor. A munkaprogramoknak csak az elfogadást követően lesz kötő erejük, azt megelőzően az Európai Bizottság módosíthatja azokat.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint szeptember végéig közzéteszik a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 159 milliárd Ft-os keretösszeggel induló új agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) pályázati felhívását.

A támogatás fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.