Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 19.

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.

A Deloitte által ma közzétett, ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérésben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt, mellette pedig további tíz közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt benne.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága felhívja az érintettek figyelmét, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendeletben foglalt kifizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő módosítását tervezi.

A kifizetési kérelem benyújtásának tervezett határideje: 2015. november 13.

Az Európai Bizottság október 14-én publikálta a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza-alapú gazdaság" 2016/2017-re szóló munkaprogramját.

A pályázatok benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra.

Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.

A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

• kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
• átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
• fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.

Az Európai Bizottság elfogadta az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának 2016-17-re szóló új munkaprogramját, így a következő két évben mintegy 16 milliárd eurónyi, közvetlenül Brüsszelben megpályázható kutatási, fejlesztési és innovációs pénzügyi keret nyílik meg. Erről szól az Európai Bizottság 2015. október 13-i sajtóközleménye:

A következő két évben az Európai Bizottság mintegy 16 milliárd EUR kutatásba és innovációba történő befektetésével javítja az EU versenyképességét a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében. Miután ma elfogadta az 2016/17-es új munkaprogramot, az Európai Bizottság a következő két évben mintegy 16 milliárd EUR-t fektet kutatásba és innovációba a Horizont 2020 (az EU kutatási és innovációs finanszírozási rendszere) keretében.

Az új 2016–17-es munkaprogram egy sor pályázati felhívás, közbeszerzés és más intézkedés – például a Horizont-díjak – révén kínál finanszírozást összesen több mint 600 témában. A programok szerkezete tükrözi a Horizont 2020 átfogó rugalmasságát, amely az EU hosszú távú prioritásaira és a legsürgetőbb társadalmi kihívásokra fókuszál, miközben a váratlanul felbukkanó problémákra – pl. betegségek megjelenése – adott választ is lehetővé teszi.

A program számos, több területre kiterjedő kezdeményezést is támogat: az európai feldolgozóipar modernizálása (1 milliárd EUR); az automatizált gépjárművekkel kapcsolatos technológiák és szabványok (több mint 100 millió EUR); a tárgyak internete (139 millió EUR) az EU gazdasági ágazatainak digitalizálásáért; Ipar 2020 a körkörös gazdaságban (670 millió EUR) az erőteljes és fenntartható gazdaságokért; intelligens és fenntartható városok (232 millió EUR) a környezetvédelmi, közlekedési, digitális és energiahálózatok városi környezetbe történő jobb integrálásáért.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 18.

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:

Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.

A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).

A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

A 2014-2020-as uniós ciklusban mintegy 1200 milliárd forint a K+F+I célokat szolgáló keret, amelynek nagyobb része az Európai Unió strukturális alapjaiból GINOP és VEKOP forrásokból érkezik, kisebb része pedig a Magyar Innovációs Alapból, amelynek évenkénti költségvetése mintegy 80 milliárd forintot tesz ki.

Az október 6-án megjelent kormányhatározatban módosított GINOP menetrend szerint ebből a keretből idén összesen 247,5 milliárd forint jut kizárólag vidéken megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre, a Budapest és Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket támogató VEKOP pályázatokban a K+F keret 13 milliárd forint, míg az Innovációs Alap további 27,1 milliárd forintos kerettel támogatja az innovatív ötleteket.
Vállalkozások szempontjából idén már több K+F pályázat is megjelent, ugyanakkor ezek többsége kizárólag a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozásoknak szól, az induló vállalkozások és projektötletek számára a pályázati feltételek nem teljesíthetőek.

Jó hír azonban a kezdő vállalkozásoknak, hogy még további három fontos K+F pályázat megjelenése várható idénre, és ebből kettő kifejezetten a kezdő vállalkozások innovatív fejlesztéseit támogatja. Lássuk, melyek ezek a pályázatok.

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

Megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozata, mely tartalmazza a Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendjét. A most kihirdetett pályázati menetrend szerint idén 710 milliárd forintnyi vidékfejlesztési pályázat meghirdetése várható az alábbiak szerint:

Forrás: Magyar Közlöny

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg azok a felhívások, amire elsőként pályázhatnak az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban.

A Miniszterelnökség október 8-án megjelent pályázati felhívásai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatását és a környezet megóvását célozzák meg.

Az elmúlt hónapokban rengetegszer elhangzott már, hogy az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban megváltozik a Fiatal Gazda pályázat feltételrendszere. Most, hogy közeledik az új pályázat meghírdetése, érdemes az új feltételrendszert részletesen is áttekinteni. Cikksorozatunk ezt a célt szolgálja.

Lássuk az első és egyben talán legjelentősebb változást, a termelési vagy gazdálkodási potenciált.

Az új Fiatal Gazda pályázatban támogatásra jogosult csak az a fiatal gazdálkodó lehet, akinek a pályázat benyújtásakor már van egy minimális termelési potenciálja, azaz saját vagy bérelt földje, állatállománya stb. A termelési potenciált már nem a korábbi években használt mértékegységben, azaz SFH-ban, hanem STÉ-ben fejezik ki, az értéknek pedig fontos szabályként 6.000 – 25.000 euró STÉ (Standard Termelési Érték) között kell lennie.

1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a Fiatal gazda pályázatban elvárt minimális termelési potenciál nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek.

A Standard termelési érték kiszámításához segítséget nyújt az alábbi STÉ kalkulátor.

 Pályázati kódszám: GINOP-2.3.2-15

Pályázat célja

A Felhívás célja a hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási eredmények születhessenek meg.

A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (továbbiakban Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 20 – 80 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 500 millió Ft, maximum 2 Mrd Ft.

A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évi fejlesztési keretének 74 milliárd forinttal 902 milliárd forintra növelését - mondta Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársa szerdán a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) konferenciáján, Budapesten.

Elmondta: eddig a GINOP-ban 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forint keretre, és további 30 pályázat kiírását tervezik a következő három hónapban.

Boór Tamás az idén tervezett GINOP pályázati felhívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások prioritás keretében pályázatot írnak ki a vállalkozói mentorálás támogatására, az ipari parkok fejlesztésére, a barnamezős ipari területek megújítására, a logisztikai fejlesztési központok fejlesztésének támogatására, a professzionális klaszter szervezetek minőségi szolgáltatásának segítésére, a beszállítói integrátárok és kkv-k támogatására, turisztikai szervezetek fejlesztésére.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 2.

Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.

A ma megjelent közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című (GINOP-2.3.3-15 kódszámú) felhívás. Kiemelik, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának kezdő időpontja 2015. október 15-ről 2015. november 16-ra módosul.

A teljes cikk itt olvasható >>>