Május 31-ig két paklival játszik, ugye tudja?

Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat ebben a jelenlegi kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

A könyvviteli zárlatról a számviteli törvény (Szvt.) rendelkezik. Az egyes üzleti éveket a mérlegfordulónap, azaz az üzleti év utolsó napja választja el. A mérlegfordulónap a vállalkozások többségénél egybeesik a naptári évvel (december 31), de lehetőség van a naptári évtől eltérő üzleti év választására is. Ezt a tulajdonosoknak az alapító okiratban rögzíteniük kell.

Ennek a fordulónapnak a kijelölése és számviteli politikában rögzítése azért fontos, mert az éves beszámoló letétbe helyezésének határideje ehhez a naphoz kötődik. A letétbe helyezés határideje az üzleti év fordulónapjától számított 150 nap. Mérlegkészítésre csak a mérlegforduló időpontját követő időpontban van lehetőség, de ettől a naptól kezdve az a megszabott 150 napon belül bármikor elvégezhető, azaz lényegében a mérlegkészítés időpontja a gazdálkodó döntésétől függ.

A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testületnek (tulajdonosoknak) el kell fogadnia, majd az elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet) kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátva az illetékes cégbíróságnál kell letétbe helyeznie, illetve nyilvánosságra hozatal céljából az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata címére megküldenie. Ezt követően beszélhetünk jóváhagyott és lezárt 2017. üzleti évről illetve éves beszámolóról.

Most, hogy ezzel tisztában vagyunk, érdemes átgondolni, hogy pályázati szempontból milyen esetekben érdemes az üzleti évet a törvényben meghatározott 150 napos határidő előtt, akár már januárban lezárni.

Induló vállalkozás
A pályázatok többségénél feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen legalább 1 – néhány esetben 2 – lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel. Abban az esetben tehát, ha Ön vállalkozását 2016-ban alapította az első 365 napot jelentő éve a 2017-es év lehetne, ha azt a pályázat benyújtásáig lezárja. Tegye meg!

Létszám
Számos kiírás szerint, pályázatot az a vállalkozás nyújthat be, amelynek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt. Ez alapján egyértelmű, hogy mikor kell határidő előtti évzáráshoz folyamodnia.

Negatív saját tőke
Szinte általános érvényű feltétel pályázatok esetében, hogy a vállalkozás saját tőkéje nem lehet negatív, illetve nem csökkenhet a jegyzett tőke fele alá, bár ez utóbbi esetben több tényezőt is mérlegelni kell még. Ha tehát 2017 az első olyan év, ahol pozitív saját tőkével zárt, mindenképpen érdemes mihamarabb lezárnia az üzleti évét. Addig ugyanis biztosan nem fog tudni pályázni.

KKV besorolás
A KKV besorolás alapján egy vállalkozás lehet mikro-, kis-, középvállalkozás, vagy nagyvállalat. Bizonyára hallott róla, hogy vannak pályázatok, melyeken csak mikrovállalkozások pályázhatnak, másokon mikro-, kis és középvállalkozások és így tovább. Pályázati szempontból ez az egyik legösszetettebb kérdés, de elég most annyit tudnunk róla, hogy létezik az úgynevezett két éves szabály, azaz egy vállalkozás akkor kerül át másik besorolásba, ha két egymást követő üzleti évben teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket. Mit jelent ez nagyon leegyszerűsítve? Vegyük a legegyszerűbb példát, Tudjuk, hogy mikrovállalkozásnak minősül az a cég, ahol a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt. Ha az Ön vállalkozásában a létszám 2015-ben 12 fő volt, 2016-ban már csak 9, és 2017-ben is 9, akkor mikrovállalkozásnak minősülne.

Azt is hozzáteszem gyorsan, hogy ugyanez a gondolatmenet vonatkozik a fordított esetre is, azaz, ha a vállalkozásában az alkalmazottak száma 2014-ben és 2015-ben 9 fő volt 2016-ban 12 és most 2017-ban is 12 volt, amíg nem zárja le az üzleti évét még mikrovállalkozásnak minősül akkor is, ha egyébként ez a 2017-es év alapján amúgy már nem lenne igaz.

Árbevétel mértéke
Bizonyos pályázatoknál feltétel, hogy a megpályázni kívánt projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételét. Ez így elég egyértelművé teszi a döntést. Ugyanígy feltétel szokott lenni, hogy a mérleg-főösszeg is elérje a projekt összes elszámolható költségének összegét.

Pontozással értékelt szakmai szempontok
A Széchenyi 2020 pályázatok esetében a benyújtott pályázatok többségét pontozás alapján értékelik és az elért pontszámok sorrendjében ítélik oda a támogatást a keret erejéig. A pontozás szempontjából fontos mutatószámok lehetnek többek között:

  • nettó árbevétel arányos beruházás: összes elszámolható költség/utolsó lezárt év éves nettó árbevétel) = x
  • egy foglalkoztatottra jutó adózás előtti eredmény: (utolsó lezárt üzleti évről) (Ft) = x
  • eladósodottság foka: (%) (Utolsó lezárt üzleti év kötelezettségek/ Utolsó lezárt üzleti év összes forrás)* 100 = x
  • likviditás: (utolsó lezárt üzleti év forgóeszközök) / (utolsó lezárt üzleti év rövid lejáratú kötelezettségek)
  • befektetett eszköz arányos projekt méret: projekt összes elszámolható költsége / Utolsó lezárt üzleti évi befektetett eszközök = x
  • saját tőke arányos beruházási érték: összes elszámolható költség / utolsó lezárt üzleti év saját tőke=x)

Ezért szükséges tehát minden esetben pályázati előminősítést végezni és megnézni, melyik üzleti évvel érdemes vállalkozásának pályáznia és mekkora összköltségű projekttel pályázhat a legnagyobb eséllyel. Néhány millió Ft értékes többletpontokat jelenthet a pályázat értékelésénél.

Ezek tehát a legfontosabb tényezők, amelyeket érdemes mérlegelnie. Itt az ideális alkalom az év végi hajtás után, szánjon rá egy kis időt, hogy megvizsgálja a két opciót, egyeztessen róla pályázati tanácsadójával, ha szükséges, könyvelőjével. Május végéig Ön dönthet, használja ki a lehetőséget! Ha pedig kérdése lenne, keressen bennünket bizalommal.

 

Rapcsák Dániel
Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Kft. egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.