Mikor tekinthető egy projekt kutatás-fejlesztésnek?

Kutatás-fejlesztési pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlsztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat. A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak, ráadásul a kutatás-fejlesztésen belül is megkülönböztetünk 3 eltérő tevékenységtipust.

Tapasztalataink alapján amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

Ne felejtsük el, hogy miközben világviszonylatban a KKV-k az összes K + F kiadások mindössze 15-20%-át adják, ők fejlesztik ki a legfontosabb tudományos-technológiai újdonságok 65-70 %-át! Sajnos hazánkban a KKV szféra körében még mostanság is nagyon gyenge az innovációs kultúra, a vállalkozók többsége kizárólag új gép vagy műszer beszerzésében látja elérhetőnek a vállalkozása versenyképességének javítását.

Most, hogy a pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek.

Lássuk ezért, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési tevékenységek lehatárolásáról:

Az egyik leggyakoribb és legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy a K+F tevékenységet és az innovációt, mint kifejezéseket a gyakorlatban szinonimaként használjuk, ahogy teszem gyakran én is, pusztán azért mert sokkal egyszerűbb a K+F szó használata. Amikor viszont a pályázati felhívásokat értelmezzük, fontos emlékeznünk rá, hogy a két kifejezés eltérő tevékenységeket ölel fel és a vállalkozások K+F pályázata, lényegében K+F+I pályázat.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a K+F tevékenység a teljes Innovációs folyamat egy része. Az OECD meghatározásaiból kiindulva egészen pontosan

  • a K + F „az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.
  • az innováció pedig „egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy lehet valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, míg a K+F elsősorban tudományos, illetve fejlesztő munka, az innováció mindig gyakorlati, üzleti tevékenység, illetve a K+F tevékenység a teljes Innovációs folyamat egy meghatározott része. 

A technológiai jellegű termékeket/szolgáltatásokat kínáló vállalatoknál az innováció és a K+F szoros összefüggésben is lehet egymással, de természetesen létezik színvonalas K+F akár innovációs tartalom nélkül, ahogy létrejöttek világraszóló innovációk is K+F nélkül.

MILYEN TEVÉKENYSÉGEK MINŐSÜLNEK KUTATÁS-FEJLESZTÉSNEK (K+F)?

A K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést

Az alapkutatás olyan elméleti és kísérleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Az ipari/alkalmazott kutatás lényegében kutatómunka, amely ugyan új tudás létrehozatalára irányul, mint egy alapkutatás, de jól meghatározható gyakorlati célja van. Ekkor a szervezet már számol azzal, hogy később milyen gyakorlati felhasználási lehetőségek adódnak. Jellemzően a fogyasztói igények fogják meghatározni az alkalmazott kutatások jellegét.

Míg az ipari kutatás fő tulajdonsága az új tudás létrehozása, addig a kísérleti fejlesztés a már meglévő tudásra támaszkodik, amely egyrészt származhat kutatásból, illetve a gyakorlatból. A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése.

A még nyitva álló "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című (GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú) felhívás esetében kísérleti fejlesztéssel lehet indulni. A fentiek alapján talán már Ön is el tudja dönteni, elképzelései megfelelnek-e kísérleti fejlesztésnek, ha mégsem, a pályázati felhívás ide vonatkozó kiegészítése is segíthet:

Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

Ha a pályázóképesség megállapításához további segítségre lenne szüksége, keressen bennünket bizalommal.

Foglaljuk ezért össze, milyen fejlesztésekkel tud Ön általánosságban K+F+I pályázaton indulni?

Nagyon leegyszerűsítve,

  • olyan termék, technológia, vagy szolgáltatás bevezetésével, amely a jelenlegi már ismert alternatív megoldásokhoz képest valamilyen szempontból innovatívabbnak minősül (pl. kedvezőbb hatásfok, jobb minőség, egyszerűbb/költséghatékonyabb előállítás, stb.)
  • amely eredményeként a vállalkozás jelentős bevétel növekedést tud realizálni.

Milyen általános feltételekkel kell rendelkeznie a sikeres pályázathoz és projekt megvalósításhoz?

  • Mindenekelőtt fontos a megfelelő gazdálkodási háttér, tehát nem az álmodozókat támogatják, hanem az erős pénzügyi alapokkal rendelkező cégeket, ahol a beruházás többszörösen megtérül.
  • Szükséges emellett a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre állása, a leggyakoribb hiányosság a hazai KKV-k esetében a képzett munkaerő hiánya, amely a K+F pályázat és a projekt sikerességét is veszélyezti.
  • A korábbi időszakhoz képest újdonság, hogy a projektek tartalmának igazodnia kell a Nemzeti intelligens szakosodási stratégiához.

Miért érdemes mégis K+F pályázatban gondolkodnia a technológia-fejlesztést támogató pályázatokkal szemben?

  • A K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.
  • Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.
  • Nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak a pályázatokon.

Bízom abban, hogy bejegyzésemmel segítettem a K+F pályázatok értelmezésében, bármilyen pályázati kérdéssel keressen bennünket bizalommal.

Rapcsák Dániel
Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Kft. egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.