FIGYELEM: A társadalmi egyeztetés lezárult, a pályázati felhívás megjelenése hamarosan várható. A tényleges megjelenésig a felhívás  azonban még változhat!

PÁLYÁZAT CÉLJA

A pályázat célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatásként kedvezményes kamatozású kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) együttes biztosítása révén segítse a szabad vállalkozási zónák területén kívül a feldolgozóipari ágazatban és a szabad vállalkozási zónák területén a fenti tevékenységi korlátozás nélkül, a fejleszteni kívánó KKV-k olyan kapacitásbővítő beruházásait, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, képesek kitermelni a forráshoz jutás költségeit is, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsön részből és önerő részből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 112,5 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 2500-5000 db.

A projekt elszámolható összköltsége – visszatérítendő, a vissza nem térítendő támogatás és önerő együttesen – legfeljebb 300 millió Ft lehet, de nem lehet több, mint a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év árbevételének kétszerese.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 000 000 Ft., maximum 50 000 000 Ft.

Az igényelhető kölcsön: minimum 10 000 000 Ft., maximum 145 000 000 Ft.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 30%-a lehet.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. szeptember 8.

Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Ahogy arról beszámoltunk egyszerre öt uniós pályázati menetrendet írt át a magyar kormány, így a Vidékfejlesztési Operatív Program menetrendjét is. A könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban mutatjuk meg a hatályos menetrendet, piros színnel jelölve a változtatásokat, illetve sárga színnel kiemelve a legnépszerűbb pályázati konstrukciókat:

Forrás: A Vidékfejlesztési Program - 1476/2016. (VIII. 31.) Korm. határozat

A GINOP menetrendhez hasonlóan módosult a VEKOP menetrend is, melyről elkészítettük összefoglaló táblázatunkat. A táblázatban piros színnel jelöltük a mostani módosításokat, illetve sárga színnel emeltük ki a legnépszerűbb pályázati konstrukciókat.

Egyszerre öt uniós pályázati menetrendet írt át a magyar kormány, de az ezeket tartalmazó kormányrendeletek gyakorlatilag áttekinthetetlenek. Egy-két órát biztosan igénybe vesz egyetlen Operatív Programnál is, hogy kibögarásszuk, melyik pályázatnál pontosan milyen változások történtek, módosult-e a tervezett keresztösszeg, illetve a meghirdetés tervezett dátuma.

Mi most a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban mutatjuk meg a hatályos menetrendet, piros színnel jelölve a változtatásokat, illetve sárga színnel kiemelve a legnépszerűbb pályázati konstrukciókat:

Vanessia hírlevelei között már olvashatott a hamarosan megjelenő, az üzleti szoftverbeszerzést 13 területen, 10%-os önerővel lehetővé tevő GINOP-3.2.2. pályázatról. A konstrukció előnye, hogy nem csak gépszerzéssel, vagy épület építéssel együtt, hanem teljesen független módon, önállóan pályázható szoftverbeszerzésre biztosít támogatás. Ennek a régóta várt pályázatnak a vállalati előkészületeihez szeretnénk most gyakorlatias információkkal segítséget nyújtani az olvasóinknak:

Hogyan kezdjek neki?

Első lépésként annak végiggondolását javasoljuk, hogy mely munkaterületeken vannak gondjai.

Ha például:

• gyártóként a célul kitűzöttnél több reklamációt kap, vagy egy fontos megrendelője elvárja a gyártótérben történő minden esemény rögzítését, akkor a gyártáskövetés informatikai fejlesztése lehet egy olyan terület, amire érdemes megnéznie, milyen szoftveres megoldások érhetőek el.
• nincs naprakész nyilvántartása a raktári ki- és betárolásokon keresztül a készleteiről és azok pontos tárolási helyéről (polc szintű nyilvántartás), és emiatt félretájékoztatják a vevőket, vagy áll a gyártás, akkor a logisztikai/raktárkezelési/készletgazdálkodási szoftveres támogatásokat kell szemügyre vennie,
• kis- és középvállalkozásként továbblépne a számlázó programokon és egy átfogó ügyviteli szoftvercsomagot használna, mely kiszolgálja a hagyományos és e-számlázást az ügyfelek adatainak nyilvántartásával, ügyfélkapcsolat kezelést (CRM), a kis- és nagykereskedelem értékesítés folyamatait, cikktörzzsel, készletgazdálkodással és webáruházzal, valamint közösségi média kapcsolatokkal, akkor egy KKV-k számára optimalizált ügyviteli rendszert kell keresnie.

Már tudja, hol jönne jól a XXI. századi technológia?

Ha már beazonosította a célt, akkor azt le kell fordítania a pályázat nyelvére és meghatározni, melyik területre nyújtana be támogatási igényt a 13 felhasználási célterületből. Előbbi pontban írt mintapéldáinknál ez így nézne ki:

• gyártás,
• logisztika,
• CRM és értékesítés terület+ Internetes értékesítés+ Pénzügy.

Örömmel számolunk be Önöknek arról, hogy a Vanessia Kft. együttműködési szerződést kötött a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel.

Mint bizonyára Ön is hallott róla, idén májusban állt fel az a konzorcium, amely a visszatérítendő európai uniós pénzek vonatkozásában, a pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtására, valamint az MFB Pontok kialakítására kiírt közbeszerzést elnyerte, ennek tagja a Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a B3 Takarékszövetkezet, a Budapest Bank, és az FHB Zrt.

A konzorcium mindegyikével jó kapcsolatot ápol a Vanessia Kft, de a most aláírt együttműködési megállapodás jóval sokrétűbb lehetőségeket kínál mind a felek szakmai munkáját, mind az ügyfelek igényeinek kiszolgálását illetően.

Az együttműködés célja többek között:

• rendszeres egyeztetés a vállalkozások számára elérhető pályázati konstrukciókról, tájékoztatás az aktualitásokról és rendezvényekről,
• szakmai tudás és kompetenciák megosztása,
• tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása a hatékonyabb ügyintézés érdekében,
• közös részvétel a szakmai rendezvényeken.

A közös szakmai munka jóval a megállapodás előtt, a konzorcium felállásával kezdődött, amikor a Takarékbank felkérte a Vanessia Kft-t, hogy a bank munkatársait felkészítse a visszatérítendő támogatásokon felül a vissza nem térítendő pályázati forrásokkal kapcsolatos tudnivalókra, bemutassa nekik a pályázati intézményrendszert és az azt szabályozó eljárásrendet.

Augusztus 20-i hatállyal megjelent az EU-s pályázatok szabályrendszerét tartalmazó 272/2014-es rendelet módosítása (247/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet), amely több jelentős és pályázóbarát módosítást is tartalmaz, ezeket foglaltam össze Önöknek néhány mondatban.

A rendelet leglényegesebb három módosításával

• ismét kötelező lesz az előzetes társadalmi egyeztetés,
• eltörölték a pályázatok értékelési határnapok előtti felfüggesztésének lehetőségét,
• kiterjesztették az 50%-os előlegigénylés lehetőségét a vidékfejlesztési pályázatokra is.

Igen, jól olvasta, visszatér a pályázati eljárásrendbe a 2007-2013-as pályázati ciklusban megszokott, bár sokak által eredményességét illetően bírált társadalmi egyeztetés, sőt kötelező lesz. Ez utóbbi azért lényeges kiegészítés, mert eddig is megvolt erre vonatkozóan a jogszabályi háttér, mégis, idén még egyetlen esetben sem találkoztunk a pályázati felhívás előzetes közzétételével. Mostantól viszont minden - a kiemelt felhívásokon kívüli - EU-s pályázatnál kötelező lesz még a hivatalos meghirdetés előtt egy tíznapos nyilvános konzultációt tartani a kormány hivatalos pályázati oldalán keresztül.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásnak eddig sem és most sem az a legfontosabb haszna, hogy hatással tudunk lenni a kiírókra, vagy kiírás tartalmára, valljuk be, eddig is főleg csak a triviális, szakmailag aggályos, jogszabályba ütköző, vagy gyakorlatban kivitelezhetetlen elemek módosítását lehetett kierőszakolni egy ilyen egyeztetés alkalmával, vagy még azt sem.

Ami viszont a társadalmi egyeztetéssel lényeges segítségként együtt járt, hogy a szakma is megismerhette a pályázati felhívás tartalmát, annak tényleges megjelenése előtt, így elő lehetett készülni a felhívásokra, jóval kevesebb volt a meglepetés.

De talán ugyanennyire örömteli, hogy végre a pályázati felhívás időzítésével kapcsolatban is többet fogunk tudni. Most mindössze egy éves menetrend áll a rendelkezésünkre, amelyben talán nincs is olyan tétel, ami annak megfelelően került volna kiírásra, sőt a menetrendhez képest sok esetben több hónapos a csúszás, mígnem egy nyugodt péntek délutánon, amikor senki nem számít rá, becsap a ménykű. Talán Ön is osztja a véleményemet, hogy nem könnyű ilyen bizonytalan környezetben szakmai munkát végezni.

Pályázat célja

Jelen felhívás célja, hogy az elmúlt időszakban létrejött több mint 200 klaszter kezdeményezésből kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export tevékenységükkel, illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságukkal képesek legyenek jelentős fejlesztési projektek megvalósítására, valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő tevékenység elérésére.

Támogatás összege, mértéke

A támogatott támogatási kérelmek várható száma 25-30 db.

Az Akkreditált Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban, ugyanakkor a klasztertagok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmük értékelésekor a felhívásokban megszabott feltételek teljesülése esetén előnyökben részesülhetnek.

Támogató döntést követően Akkreditációs Tanúsítvány kiállítására kerül sor a nyertes klaszter részére, amely tartalmazza az akkreditációs címhez tartozó jogokat és kötelezettségeket.

Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság két év határozott időtartamra szól, amelynek leteltét követően a cím viselésére vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik. Az akkreditációs cím a két év letelte után megújítható, melyhez újra támogatási kérelmet kell benyújtani jelen Felhívásra. 

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, emögött azonban egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - számolt be róla múlt héten a Portfolio.

Az új EU-s pályázatok állami értékelési rendszerbe május végétől jelentkezhetnek az az államigazgatás különböző berkeiben dolgozó szakértők. Az új rendszer világosan deklarált célja az volt, hogy átláthatóbb, transzparensebb és elszámoltathatóbb szervezetben értékeljék a 2014-2020-as ciklus legtöbb pályázatát, ki lehessen küszöbölni az előző uniós ciklus pályázati visszaéléseit, illetve értékelési rendszerbeli hibáit.

Mivel az eltelt 3 hónapban a szükségesnek vélt 3000 pozícióra mindössze 850 jelentkezés érkezett, a kormány lazított a korábban meghirdetett feltételeken, sőt, a korábban eltiltott személyi kört, azaz az Irányító Hatóságoknál dolgozó korábbi értékelőket is felkérték az új rendszerbe való jelentkezésre, kvázi kötelezővé tették számukra a jelentkezést a pályázatértékelői rendszerbe.

Agrár pályázatok terén a leggyakrabban feltett kérdés az STÉ számításával, illetve annak igazolásával kapcsolatban merül fel. A pályázatok esetében ugyanis a pályázói kört meglévő üzemmérethez kötik, a pályázatok többségében csak azok indulhatnak, akiknek üzemmérete meghaladja a 6.000 STÉ-t, míg más pályázatoknál indulhatnak a 3.000-6.000 STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdák és vállalkozások. A népszerű fiatal gazda pályázat esetén is bevazetésre került az STÉ potenciál, mint kifejezés, bár ennek módzsertana még jelenleg is kidolgozás alatt áll. De mi is ez az STÉ és hogyan számoljuk ki?

Az STÉ azaz a Standard Termelési Érték a hivatalos meghatározás szerint az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve euróban. A mutató lényegében arra szolgál, hogy összehasonlítható legyen két eltérő tevékenységet végző mezőgazdasági üzem mérete, azé a gazdáé, aki burgonyát termeszt 1 hektáron, a gazdáéval, aki gombát termeszt 50m2-en, vagy mondjuk 100 pulykát tart. Azt mutatja meg, hogy az adott növénykulturával vagy állatállománnyal éves szinten és euróban meghatározva mekkora kibocsátáts, leegyszerűsítve forgalom/bevétel realizálható.

Az euróban kifejezett STÉ kiszámításához segítséget ad a NAK honlapján elérhető STÉ kalkulátor, bár ez a kalkulátor fejlesztés miatt most átmenetileg nem elérhető.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, indulhat-e az adott mezőgazdasági pályázaton, ki kell tehát számolnia saját STÉ értékét. Az STÉ számítására és igazolására többféle módszertan is létezik, és a pályázó dönthet arról melyiket alkalmazza.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. augusztus 12.

A közbeszerzési törvény két fontosabb pontjára kell figyelnünk, ha uniós forrásból szeretnénk projektet megvalósítani, mégpedig az értékhatárokra és az eljárások időigényére. Ezen felül figyelembe kell vennünk az új közbeszerzési szabályozásban bekövetkezett változásokat is, melyek közül a legfontosabbak az átláthatóságot növelő újdonságok, az egyszerűsítés és adminisztratív terhek csökkentése, illetve a KKV-k szerepének növelése.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése" című – EFOP-3.2.9-16 kódszámú – felhívás.

A felhívás keretében kizárólag Család-és gyermekjóléti központok és a Család-és gyermekjóléti központok által kiszerződött feladatellátó szolgáltatók nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Pályázat célja és tartalma

A projekt átfogó célja az elsődleges prevenció megerősítésével az óvodás és iskolás gyermekek és fiatalok (köztük a szociálisan hátrányos helyzetűek) szociális jólétének, életminőségének javítása az óvodai és iskolai szociális segítés feladatellátás feltételeinek megteremtésével, szakmai tartalmának, a fenntartásához és rendszerszerű elterjesztéséhez szükséges humán és pénzügyi források meghatározásával.

Támogatás összege, mértéke

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,7 milliárd forint.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 18 millió Ft, maximum 40 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a Gyerekesély programok infrastrukturális háttere című – EFOP-2.1.2-16 kódszámú – felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,5 milliárd forint.

A felhívás keretében család- és gyermekjóléti központot fenntartó helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi, civil és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek az EFOP-1.4.2-16 vagy az EFOP-1.4.3-16 kiírás keretében nyertes támogatási kérelemmel rendelkeznek.

A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.

Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.

Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.