Egy évvel az új típusú koronavírus megjelenése után, a védőoltások felfutásával a világ lassan talán készen áll a járvány legyőzésére, mindannyiunk legnagyobb örömére. De hátra sajnos még nem dőlhetünk. A vírus leküzdéséhez megfelelő szintű átoltottság szükséges, ez pedig - még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is - hónapokba fog telni.

Mindaddig, amíg nincs mindenki számára elérhető vakcina, illetve az átoltottság szintje még nem megfelelő, a tömeges tesztelés a legnagyobb fegyver a koronavírus terjedése ellen, ezért nem szabad, hogy a védőoltások nyújtotta remény okán kicsit is lazítsunk a jelenlegi védekezés szintjén. A tesztelések állami szinten is tovább futnak, és ezt javasoljuk a munkahelyek vonatkozásában is.

Az antigén típusú gyorstesztek segítségével szerencsére könnyen fent lehet tartani a protokollt, amellyel egyszerűen, gyorsan és mindenki számára megnyugtató módon azonosítani lehet a fertőzést, illetve minimalizálni a vírus terjedését cégen belül.

Partnerünk, az MLG Consulting Kft által kínált teszt tökéletes megoldást kínál a vállalkozások számára dolgozóik racionális keretek közötti gyors, rugalmas és költségkímélő szűrésére.

Ráadásul most jelentős kedvezményt is kaptunk a gyártótól, így 30%-kal kedvezőbb áron, 4950.- forintért tudjuk adni a teszteket.

November közepén a magyar kormány ismét döntött arról, hogy korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. Ezek a korlátozások viszonylag egyértelműek és legtöbbünk pontosan tudja és be is tartja ezeket.

Az igazi fejtörést valljuk be, még mindig a karanténszabályok okozzák, holott azok korántsem újkeletűek, lassan 9 hónapja kell alkalmazni mindazoknak, akiknél fennáll a koronavírus fertőzöttség gyanúja.

A szabályozás szerint a szoros kontaktként karanténban, illetve egészen pontosan otthoni járványügyi megfigyelés alatt lévő emberek családtagjai elhagyhatják a lakást, mehetnek iskolába és dolgozni is. Ez pedig sokakat nyugtalansággal tölt el és sajnos teljesen jogosan.

A gyanús, enyhe tünetekkel rendelkező betegek nem kapnak hatósági felszólítást, a háziorvos vagy szakorvos utasítását kell teljesíteniük és ugyanez vonatkozik hozzátartozóikra is. Az orvos dönthet úgy, hogy a még nem igazolt fertőzöttségnél az egy háztartásban élőknek nem kell karanténba vonulniuk.

Felelős munkáltatóként vagy munkavállalóként akkor most mégis mikor járunk el jól?

Menjen-e az alkalmazott dolgozni, ha a gyermeke, vagy egy háztartásban élő hozzátartozója otthoni járványügyi megfigyelésre kötelezett igazolt fertőzöttel történt korábbi kontakt miatt?

Még 2020 márciusában tette közzé az ideiglenesen elérhető állami támogatási lehetőségekre vonatkozó keretszabályozást az Európai Bizottság a koronavírus-járvány által okozott gazdasági változásokra reagálva. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak a Covid-19 járvány miatt nehézségekkel küzdő kkv-k és nagyvállalatok számára.

A keretszabályozás értelmében vissza nem térítendő támogatás, visszafizetendő előleg vagy adóintézkedés formájában maximálisan 800 ezer eurónak megfelelő összegben nyújtható támogatás egy.egy vállalkozás számára, a kapcsolt vállalkozásokat is beleértve. A mezőgazdasági és a halászati szektorban a támogatás összegét maximum 100 ezer, ill. 120 ezer euróban határozták meg.

A járvány első hullámában szinte minden cég dolgozói home office-ba kényszerültek. Mindenkinek váratlanul és gyorsan kellett alkalmazkodnia a kialakult helyzethez, mely során nem biztos, hogy a szabályoknak mindenben megfelelő rendszer kialakítására került sor. A váltás azonban rávilágított arra, hogy a home office lehet hatékony és vannak hosszú távon is kihasználható előnyei. Cégünk jogásza, dr. Pálinkás Csilla beszélt nekünk az úgynevezett smart working, azaz hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségekről és a jogi szabályozás fontosságáról.

Az ügyfeleink körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a cégek egy része, ahogy lehet, vissza szeretne térni a hagyományos munkarendre, nagyobb része azonban részben a továbbiakban is alkalmazni szeretné a home office-t.

A smart working, vagy hibrid munkavégzési forma erre kínál megoldást.

Ennek lényege, hogy a munkavállalók részben otthon, részben a munkahelyükön dolgoznak. Hogy ki mennyi időt tölt home office-ban, vagy az irodában függ a munkakörétől, de attól is, hogy az adott munkavállaló hol tud hatékonyabban dolgozni.

Az ún. hibrid modell alkalmazása sok jogi kérdést is felvet.

• Hogy tudjuk leszabályozni az otthoni és irodai munkavégzést?
• Milyen munkaszerződést kell kötnünk a munkavállalókkal?
• Milyen munkaidő-beosztás alkalmazható?
• Milyen tárgyi feltételeket kell biztosítani?
• Szükséges-e a munkavállalók költségeinek átvállalása?
• Milyen munkabiztonsági intézkedéseket kell meghoznunk?
• Hogy tudjuk szabályosan ellenőrizni az otthoni munkavégzést?
• Hogy tudjuk biztosítani a cég adatainak védelmét a távoli munkavégzés során?

Augusztus vége óta meredeken emelkedik a koronavírus-fertőzések száma Magyarországon, a hazai egészségügy tesztkapacitása pedig korlátozott, így nem meglepő, hogy a cégek, szervezetek, szolgáltatók számára elengedhetetlenné vált a szűrések házon belüli bevezetése.

A vírus első hulláma rengeteg tanulsággal járt, többek között azzal, hogy - bár a fertőzöttek és a halálesetek száma Európa sok országához képest Magyarországon jóval kisebb volt - a cégek saját bőrükön érezhették, hogy ha a dolgozók akár megbetegedés akár az ezt megelőzendő korlátozások miatt tömegesen kiesnek a munkából néhány hétre, az a vállalat számára milyen jelentős kiesést jelent.

Míg Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat a dolgozók rendszeres egészségügyi szűrése és testi-lelki egészségének védelme, a pandémia eredményeként mindez világszerte, így Magyarországon is még hangsúlyosabbá vált. Ez elsősorban most a munkahelyi szűrések formájában jelentkezik, de sok cég vezet be általános óvintézkedéseket, védőfelszereléseket vásárol, vagy dolgoz ki alternatív és rugalmas munkaszervezési módokat, hogy csökkenteni tudják a munkavállalók esetleges kieséséből származó károkat.

Minden cég más és más, a munka jellege, a munkavégzés körülményei nagyban befolyásolják a szükséges intézkedéseket, ezért minden esetben személyre szabott víruskezelési és megelőzési protokollra van szükség, ahol racionális keretek között szűrik a dolgozókat. Az indokolatlan és túlzott gyakorisággal végzett szűrések ugyanis nem feltétlenül szolgálják a munkáltatók érdekeit, a vállalkozás számára pedig kidobott pénz.

Partnerünk, az MLG Consulting Kft. egy olyan gyorsteszt hazai forgalmazója, amely megoldást kínál a vállalkozások számára dolgozóik racionális keretek közötti gyors, rugalmas és költségkímélő szűrésére.

2020. április 21-én jelent meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet, ennek keretében május 31 helyett szeptember 30-ig elhalasztják a számviteli beszámolók és a hozzá kapcsolódó éves bevallások beadásának határidejét.

A rendelet azon számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét tolja ki 2020. szeptember 30-ig, amelyek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik. A számviteli beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a határidő kitolása egy lehetőség és nem kötelező jellegű, azaz természetesen a vállalkozásoknak lehetőségük van a beszámoló korábbi közzétételére is, számos vállalkozás tartotta magát a korábbi május 31-i határidőhöz, de vannak olyanok is, akik némi késéssel ugyan de már közzétették beszámolójukat.

Hogy miért? Számos ok indokolhatja a beszámoló határidő előtti közzétételét, nézzük most csak a pályázatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő okokat: