Agrár pályázatok terén a leggyakrabban feltett kérdés az STÉ számításával, illetve annak igazolásával kapcsolatban merül fel. A pályázatok esetében ugyanis a pályázói kört meglévő üzemmérethez kötik, a pályázatok többségében csak azok indulhatnak, akiknek üzemmérete meghaladja a 6.000 STÉ-t, míg más pályázatoknál indulhatnak a 3.000-6.000 STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdák és vállalkozások. A népszerű fiatal gazda pályázat esetén is bevazetésre került az STÉ potenciál, mint kifejezés, bár ennek módzsertana még jelenleg is kidolgozás alatt áll. De mi is ez az STÉ és hogyan számoljuk ki?

Az STÉ azaz a Standard Termelési Érték a hivatalos meghatározás szerint az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve euróban. A mutató lényegében arra szolgál, hogy összehasonlítható legyen két eltérő tevékenységet végző mezőgazdasági üzem mérete, azé a gazdáé, aki burgonyát termeszt 1 hektáron, a gazdáéval, aki gombát termeszt 50m2-en, vagy mondjuk 100 pulykát tart. Azt mutatja meg, hogy az adott növénykulturával vagy állatállománnyal éves szinten és euróban meghatározva mekkora kibocsátáts, leegyszerűsítve forgalom/bevétel realizálható.

Az euróban kifejezett STÉ kiszámításához segítséget ad a NAK honlapján elérhető STÉ kalkulátor, bár ez a kalkulátor fejlesztés miatt most átmenetileg nem elérhető.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, indulhat-e az adott mezőgazdasági pályázaton, ki kell tehát számolnia saját STÉ értékét. Az STÉ számítására és igazolására többféle módszertan is létezik, és a pályázó dönthet arról melyiket alkalmazza.

Kiegészült a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése" című (VP2-4.1.2-16 kódszámú) felhívás dokumentációja az elektronikus felület használatához és e-kérelem benyújtásához segítséget nyújtó felhasználói kézikönyvvel és a hozzá tartozó, CSV fájlokat létrehozó importáló excel fájllal.

A  módosítás apropóján nézzük át a pályázat legfontosabb feltételeit:

A pályázat célja a terménytárolók műszaki színvonalának biztosítása, illetve a betárolt termények hosszú távú tárolását elősegítő technológiák fejlesztése.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a fenti fókuszterületi megosztás szerint 19,68 Mrd Ft. A támogatott projektek várható száma: 190 db

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén maximum 300 millió forint.

Mától lehet benyújtani a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére kiírt pályázatokat. A gazdálkodók 2016. május 11-én ismerhették meg a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatát, melynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására.

Júliusban azonban számos ponton módosították a kiírást, ennek köszönhetően a beadás kezdete is csúszott. A pályázatra szánt keretösszeg nem változott, 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdáknak. A támogatott tevékenységek között szerepel például a vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a takarékos öntözési technológiák elterjesztése is. A módosítás következtében azonban már lehetőség van például a 12 évesnél öregebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztésére is, továbbá változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek és az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások is egyszerűbbé váltak.

A pályázatot egyénileg benyújtó gazdák maximum 500 millió forintos támogatást kaphatnak, míg a kollektív beruházások maximálisan 1 milliárd forintos támogatásban részesülhetnek.

Lássuk a részleteket:

Pályázat célja

A jelen felhívás célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása.

A jelen felhívás célcsoportjába azon mezőgazdasági termelők tartoznak, akik fejlesztési eredményei hozzájárulnak a mezőgazdaság termésbiztonságának és versenyképességének növekedéséhez, valamint figyelemmel vannak a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 49,5 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1000 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni projekt esetén maximum 500 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 1milliárd Ft.

A támogatás maximális mértéke

• közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható költség 40%-a,
• a nem közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható költség 50%-a.

Fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitás jár. A kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás 50 %-a.

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások könnyebb megértése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új gazdálkodói kézikönyvet jelentetett meg a napokban Közvetlen támogatások címmel.

A kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány – felhasználva az új rendszer első éves tapasztalatait is – hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatások igénylésével kapcsolatban. Hasznos információkkal szolgál az induló csakúgy mint a gyakorlott gazdáknak is.

Az itt leírtak bizonyosan nem csak a kérelmezés, hanem a követelmények teljesítése során is hozzájárulnak majd a közvetlen támogatási rendszer megértéséhez, a hibák számának csökkenéséhez és a szankciók elkerüléséhez, valamint a támogatási források hatékony felhasználásához.

A kiadvány nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Az új kiadvány mellett megjelent egy korábbi kiadvány aktualizált verziója, a frissített Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. Az aktualizált változatban a 2015. év tapasztalatai mellett helyet kapnak a jogszabály-változásból eredő módosítások, valamint az Európai Bizottság időközben megjelent iránymutatásai miatt szükségessé vált korrekciók is.

A növénytermesztés diverzifikálása esetében egy nagyobb kiegészítő rész került a kézikönyvbe. Ebben a gazdálkodók példákat találnak arra, hogy a május 1–től szeptember 30-ig tartó öt hónapos időablakban hogyan valósulhat meg a jogszabályoknak megfelelő terménydiverzifikáció a hagyományos – és az ökológiai jelentőségű másodvetést is figyelembe véve.

A kiadvány nyomtatott formában szintén átvehető a falugazdász irodákban, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Március végén öt uniós pályázat jelent meg mezőgazdasági termelők számára. A pályázatok a sertéstartó, szarvasmarhatartó, juh- és kecsketartó, baromfi és egyéb állattartó telepek (lófélék, húshasznosítású galamb, strucc, emu, fürj, nyúl, méh, csincsilla) korszerűsítését támogatja. Ebben e bejegyzésben most összefoglalom az 5 állattartó telep fejlesztését célzó pályázat legfontosabb ismérveit, illetve azokat a legfontosabb feltételeket, melyek megléte mindenképpen szükséges bármelyik pályázaton is kíván indulni:

Pályázat célja

Az intézkedés átfogó célja a felhívásban meghatározott önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, amelyen belül alcélként jelenik meg:

• a települési- illetve nemzetiségi önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják;
• a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata, mivel az elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor Magyarország ilyen jellegű potenciálja több területen is kimagasló. Ezért további cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összes elszámolható költség alapon a TOP beavatkozási területén: 33 479 millió Ft

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimum és maximum összege a felhívás területi egységre vonatkozó területspecifikus mellékletében kerül szabályozásra.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

Az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás 50 %-a, de legfeljebb 900 millió Ft.

Pályázat célja

A felhívás célja az energiatudatos gondolkodás és a kapcsolódó viselkedésminták és szokások elterjesztése.

A konkrét cél, hogy a lakosság szélesebb körben megismerhesse az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat, lehetőségeket, illetve változzanak a lakosok ezekkel kapcsolatos fogyasztói és társadalmi beállítódásai. A fogyasztói és társadalmi attitűdváltás a környezetbarát és energiatudatos fogyasztói döntések számának növekedését (pl. felelős termékválasztás stb.) eredményezi, illetve az ezeket segítő gazdasági-társadalmi struktúraváltást támogatja.

Az információs, szemléletformáló programsorozatokkal, kampányokkal, képzésekkel, közösségi együttműködések megvalósításával a felhívás hozzájárul a kompetens és felelős magatartás elterjedéséhez, az energiatudatos életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztéséhez, valamint a kapcsolódó nem formális tanulási helyzetek ösztönzéséhez és végső soron a megújuló energia-felhasználás növekedéséhez és az energiafelhasználás csökkentéséhez.

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. Bár már jó néhány hónap eltelt az új szabályozás óta, még mindig nem kellően tájékozott a nagyvállalati szektor, sokan a szolgáltatási szektor szereplői közül például azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Vegyük át ezért még egyszer, mit kell tudni az új szabályozásról, mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar bírságot kapni nem megfelelő és határidőre nem teljesített audit miatt?

Mi a célja?

Az energetikai audit célja, hogy a felhasználó számára feltárja az energetikai veszteségeket, bemutassa a lehetséges energiahatékonysági intézkedéseket és beruházásokat, azonosítsa a mérési szükségleteket amelyek további megtakarításokhoz vezethetnek valamint jobban tervezhetővé tegye az energia beszerzést és energiagazdálkodást.

Pályázat célja

Jelen felhívás célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, az önkormányzati intézmények (önkormányzatok és 100% önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok) hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése.

Pályázók köre

• Helyi önkormányzatok kivéve a megyei jogú város önkormányzatát (GFO 321)

A támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.

Önállóan nem, konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:

• Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32)
• Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 37)
• 100% önkormányzati (ide nem értve a megyei jogú városi) tulajdonban álló gazdasági társaságok (GFO 11, 572, 573)
• Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325).

Támogatás összege, mértéke

• A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a
• Minimum 15 millió Ft, maximum 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatás

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg, összes elszámolható költség alapon, a TOP beavatkozási területén: 59 881 millió Ft.
A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban finanszírozza.

A pályázat célja

A felhívás célja a vidéki térségekben élők életminőségének a javítása, a vidéki települések vonzóbbá tétele olyan, a fenntarthatóság növelését és a társadalmi felzárkózást és az egész életen át tartó tanulást elősegítő fejlesztések által, melyek a helyi szükségletek mértékéhez igazítva tényleges közösségi jellegű funkciókkal és használattal bírnak. Kiemelt célkitűzés az energia- és erőforrás hatékonyság növelése, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz és a közösségi élet feltételeihez való hozzáférés javítása a közösségi terek létrehozásával és fejlesztésével. A célok elérése érdekében az alábbi célterületek mentén lehetséges a fejlesztések megvalósítása:

• 1. célterület: az állami vagy önkormányzati funkciót nem magában foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítése, illetve a megújuló energiaforrások használata;
• 2. célterület: a vidéki térségek településképét meghatározó épületek külső rekonstrukciója és energetikai korszerűsítése;
• 3. célterület: többfunkciós közösségi tér/szolgáltató központok létrehozása, fejlesztése.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 26,9 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 670 db.

Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás összege és mértéke a felhívás célterületeit tekintve a vidéki térségek településeire vonatkozóan a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet járási kategóriáinak megfelelő besorolás alapján az alábbiak szerint került megállapításra:

Pályázat kódszáma: TOP-1.2.1-15

A pályázat célja

Az intézkedés célja térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, melyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése, és a foglalkoztatás növelése érdekében. Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi, illetve térségi jelentőségűek, nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve helyben tartózkodási időt hosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban.

Pályázók köre

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• Helyi önkormányzatok (GFO 321);
• Helyi önkormányzatok társulásai (GFO 327);
• Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek (GFO 11, 57);
• Egyházi jogi személyek (GFO 55);
• Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján (GFO 517, 521, 529, GFO 563, 565, 569).

Megjelent a Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, azaz a 2016. évi TOP menetrendről. Lássuk a részleteket:

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című 1. prioritás

Megjelent a Kormány 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról.

A rendelet alapján 122-vel bővült szabad vállalkozási zónák, fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő kategóriákba eső járások településeinek köre. A lista tekintetében legnagyobb újdonság, hogy a régiós összehasonlításban fejlettnek tekintett Nyugat-Dunántúlról is kerültek bele települések az új listába.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre még 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések korábbi listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zónák 2015

Az újonnan megjelölt szabad vállalkozási zónának minősített településeket itt találja: 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet

A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól. Ez a módosítás azonban nem csak a jövőre nézve jelent igen jelentős lehetőséget a most szabad vállalkozási zónába sorolt települések vállalkozásainak, de érinti a még nyitva álló, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt GINOP 1.2.2-15 számú pályázatot is. A rendelet mellékletében szereplő településeken megvalósuló fejlesztések tekintetében is be lehet ugyanis nyújtani a pályázatot, amelynek keretében akár 70%-os támogatási intenzitással valósítható meg gépbeszerzés és hozzá kapcsolódó ingatlan fejlesztés. Foglaljuk össze még egyszer, mit kell tudni a pályázatról:

2015.11.24-én megjelent a Magyar Közlönyben a 1831/2015. (XI. 24.) Kormányhatározat "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címmel, amelynek elsődleges célja, hogy az uniós támogatások kifizetési üteme jövőre ne szakadjon meg, illetve ne veszítsen lendületéből. Ennek érdekében többek között jelentős előleget kaphatnak a nyertes pályázók, határoz a visszatérítendő és kombinált pályázatok éves keretéről, de fel kívánja gyorsítani a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat is.

Lássuk az intézkedéscsomag 8 pontját: