Fontos megemlíteni azonban, hogy egyes információk szerint a rövidesen megjelenő pályázatok keretében kizárólag a bruttó 400 ezer forint vagy az alatt béren foglalkoztatottak vehetnének részt a képzésekben, és szintén feltétel lesz, hogy a cégeknek saját munkavállalóikon kívül munkanélkülieket is integrálniuk kell majd a képzésekbe.
Ezeket a módosításokat sokan vitatják, egyrészt azért, mert a bruttó átlagkereset már most 323 ezer forint körül mozog, és a munkanélküliségi ráta is alacsony, ráadásul területileg nagyon eltérő a munkanélküliek rendelkezésre állása, a termelő, szolgáltató vállalatok jelentős része lasszóval sem igazán tud új dolgozókat fogni. Piaci szereplők szerint érdemes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatározni a képzésben részt vevők kereseti határát.
Ezeket a piaci információkat nem cáfolta a Nemzetgazdasági Minisztérium, ellenben hangsúlyozta, hogy a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. A konstrukciók célja továbbá, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, mert ezáltal az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra szegmenseiben.
