A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,

Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.

Az előzetes információk szerint már több mint 10 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be a szabad vállalkozási zónákban megvalósítható beruházások pályázati kiírásaira.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető kapacitásbővítési beruházásokra összesen kétszer 10 milliárd forintos pályázati forrás nyílt meg. A pályázatokat 2015 július 9-től, azaz tegnaptól lehet benyújtani forráskimerülésig de legkésőbb 2017. július 10-ig.

A keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal megemelik annak érdekében, hogy ezekben a szabad vállalkozási zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, ott az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre – jelentette be ma Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár.

„Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd"

Éppen 8 hónapja, hogy elindult a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetővé tevő informatikai rendszer, a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer), azaz a pályázati ügyintézés elektronikus felülete, és bár nem lehet azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban olyan sok lehetőség adódhatott a használatára, a napokban beadható új pályázatok kapcsán érdemes lenne egy gyors értékelést végeznünk a konkrét tapasztalataink alapján.

Nagyon nehéz volt a start

A tavaly év végi indulást követően nem volt könnyű dolga a pályázóknak és szakértő tanácsadóiknak sem. A pályázati internetes felület akadozott, használata nehézkes volt és lassú. Előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden pályázó, nem volt aktív regisztrációja olyan pályázónak, aki már korábban nyújtott be pályázatot, a rendszer gyakran a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani.

A kezdeti regisztrációs nehézségek talán mára csökkentek, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy az új pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

Az ügyfélszolgálat munkatársai sajnos sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját.

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" – számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak.

Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.

További fontos pályázati újdonságok:

Mától, azaz július 2-tól elérhetőek lesznek a kitöltő programok a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitás bővítését támogató, valamint a kapacitásbővítő beruházásaikat támogató felhívásokhoz - közülte a kormány a hivatalos pályázati oldalán, miután a napokban fontos szabályváltoztatásokat léptetett hatályba.

A korábbi jelzések szerint a pályázatok meghirdetése után 20 nappal lesznek elérhetők az elektronikus kitöltő programok, majd rá 10 napra, július 9-től válnak beadhatóvá a pályázatok. Ebbe a menetrendbe illik bele az, hogy a kitöltő programok ma, azaz csütörtökön megjelennek a "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), valamint a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívásokhoz.

  Pályázati azonosító: GINOP-1.2.2-15

Pályázat célja

A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése.

Támogatás összege

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén 10 milliárd Ft, a szabad vállalkozási zónán, valamint a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén szintén 10 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1000-2000 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft.

Az egy teljes (365 napos), lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén az igényelhető támogatás összege legfeljebb 10.000.000 Ft lehet.

Pályázati azonosító: GINOP-1.2.1-15

Pályázat célja

Jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési kapacitásainak bővítése, amely során korszerű termék előállítási képességek megteremtésének és bővítésének céljából lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására.

A jelen Felhívás célcsoportjába azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadottérték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

Támogatás összege

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 65 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 250-500 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 Ft, maximum 500.000.000 Ft.

A feldolgozóipar támogatását preferálják majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a mikro-, kis és középvállalkozások számára kiírt két pályázaton – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 85 milliárd keretre jelent meg két pályázati kiírás kapacitásbővítésre mikro-, kis és középvállalkozásoknak.

A Vanessia Kft. idén is képviselte magát Egerben a Nagyvállalatok logisztikai vezetőinek 9. országos és 4. nemzetközi konferenciáján május 14-15-én.

Logisztikai Vezetőinek Klubja logisztikai, raktározási, beszerzési és supply chain vezetőket tömörít magába, akik az évente megrendezésre kerülő konferencián oszthatják meg tapasztalataikat egymással.

Az NLV Klub egy önkéntes és emberi kapcsolatokon alapuló közösség, ahol a tagok egymást segítve törekszenek arra, hogy munkájuk eredményesebbé váljon.

A 2008-ban induló konferenciasorozat mára több mint 200 fős országos és nemzetközi nagyszabású eseménnyé nőtte ki magát.

Az első, úgynevezett plenáris napon előadóként képviseltette magát többek között a Grundfos Magyarország Kft, a dm Kft, és a HAVI Logistics Kft, nemzetközi részről pedig Connie Xu tartott előadást, aki a világgazdasági változásokat elemezte kínai szemszögből, kitérve Magyarország szerepére ezen folyamatokban.

A kormány egy olyan nagyvállalati támogatási program kidolgozását tervezi, amely érdekeltté teszi a magyarországi nagyvállalatokat a további fejlesztésekben – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az MTI-nek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május 21-én beszélt arról, hogy a kormány külön támogatási rendszert dolgoz ki 100 magyar nagyvállalat számára, tekintettel arra, hogy ezek a cégek nem pályázhatnak a kis- és közepes vállalkozások számára fenntartott európai uniós forrásokra.

A fürdőket érintő idei európai uniós pályázati lehetőségek gyógyhelyek fejlesztését, energetikai korszerűsítések megvalósítását, beruházások kedvezményes hitelekkel történő támogatását célozzák – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára a Magyar Fürdőszövetség nyíregyházi közgyűlésének szerdai sajtótájékoztatóján.

Ruszinkó Ádám elmondta: a tervek szerint a gyógyhelyi fejlesztésekhez maximum egymilliárd forint összegű támogatásra pályázhatnak majd a fürdőüzemeltetők, s a pályázatot várhatóan augusztusban hirdetik meg.

Hozzátette, hogy emellett az épületek energetikai fejlesztésére is lehet majd pályázniuk a vállalkozásoknak, továbbá a pénzügyi eszközök biztosításához pedig kedvezményes hitellehetőséget vehetnek igénybe.

A Vanessia Kft. – 2011-hez és 2013-hoz hasonlóan – újra megjelent kiállítóként a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás - technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállításon, mely idén 2015. május 12. és 15. között került megrendezésre az Ipar Napjai keretében a Hungexpo Budapesti Bevásárlóközpont területén.

A MACH-TECH kiállítói között idén 19 ország több mint 380 cége képviselte magát a világmárkák, a multinacionális cégek, valamint a hazai és külföldi kis- és középvállalatok köréből. A kiállítók a gépgyártás, a hegesztéstechnika, a robotika, az automatizálás és a tervezés stb. témaköreiben mutatták be termékeiket, illetve szolgáltatásaikat.

„Az ember és a gép találkozása" című programon természetesen a Vanessia Kft. is megjelent egy kiállítói standdal az „A" pavilonban, ahol az érdeklődők részére tucatnyi tanácsadó kollégánk segítségével nyújtottunk segítséget, valamint szolgáltunk friss információkkal pályázati témákban.

A „G" pavilon Fórum Színpadán, kedden, szerdán és csütörtökön is tartottak ügyvezetőink egy-egy előadást a 2014-2020-as pályázatok gyakorlati tudnivalóiról, a pályázati rendszert érintő változásokról és a friss hírekről, továbbá a várható legnépszerűbb pályázatokról – többek között az energetika, a K+F, valamint a kapacitásbővítés és a külpiacra jutás témájában.

Csapatunk eredményes hetet zárt, négy nap alatt közel száz potenciális ügyféllel – köztük pályázókkal és stratégiai partnerekkel – bővült kapcsolati hálónk, továbbá számos pályázatképes ötlet generálását indítottuk el.

Pályázati azonosító: GINOP-1.3.1-15

Pályázat célja

A Felhívás célcsoportjába azon vállalkozások (és vállalkozók) tartoznak, amelyek hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak, a fejlesztésük eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik.

A vállalkozások külföldi piacokra kijutását elősegítő Felhívás célja mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében. Mindezen célok eredményeként megvalósulhat a mikro-, kis- és középvállalkozások exportképességének és versenyképességének növekedése, a helyi, nemzeti és nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódása, a szomszédos országokkal való együttműködések fejlődése, valamint a régióval folytatott külkereskedelmi tevékenységek fejlődése is.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 Mrd forint. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 550 – 600 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét.

A 2007-2013-as pályázati ciklus támogatási Kánaánja után a vállalkozók körében viszonylag nagy csalódást fog okozni a 2014-2020-as ciklus és szomorú, de ezzel a pályázni szándékozók jelentős része még nincs is igazán tisztában. Megszoktuk, hogy az unió vissza nem térítendő támogatással segíti a hazai kis és középvállalkozásokat és feltételezzük, hogy ami működött eddig, majd működni fog most is. Elenyésző az a vállalkozói kör, aki tisztában lenne azzal, hogy nem minden vissza-nem-térítendő, ami támogatás, és hogy lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

"A 2014-2020-as időszakban, a hét év során fokozatosan növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya a pénzügyi eszközök (pl. hitelalapok, kockázati tőkealapok) tervezetten megerősített alkalmazásával összhangban. Tovább működnek a már felállt kedvező eredményeket hozó rendszerek, de az intézményrendszert és a végső címzetteket felkészítjük a pénzügyi eszközök kiterjedtebb használatára, igénybevételére."

Partnerségi Megállapodás

De lássuk mire is számíthatunk pontosan az új pályázati ciklusban:

A 2007-2013-as ciklusban Magyarország az elsők között vezette be és alkalmazta a pénzügyi eszközöket. Ide sorolhatók a JEREMIE pénzügyi programjai (hitel, kockázati tőke, garancia) valamint a Regionális Tőkebefektetési Alap kockázati tőkeprogramja (Széchenyi Tőkebefektetési Alap néven meghirdetve 2011-ben). Az Európai Unió tagállamaira vetítve, a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül 5%-át jelentették a pénzügyi eszközök.

Az 105,75 millió forintos összköltségvetést meghaladó fejlesztésből a budapesti központú cég zajcsillapító panelrendszer kifejlesztését valósította meg hulladék gumiabroncs felhasználásával.

A fejlesztés célja egy világviszonylatban is újszerű, többrétegű szerkezeti megoldással olyan termék kifejlesztése volt, amely mind célját, mind felhasznált anyagait tekintve jelentős mértékben védi környezetünket. A hulladékhasznosításból származó gumiőrlemény, textilapríték felhasználásával olyan többrétegű panelszerkezet kikísérletezése volt a cél, amely a zajvédő falakra vonatkozó statikai, tűzvédelmi, időjárás állósági, stb. követelmények maradéktalan kielégítése mellett maximális zajcsökkentő hatást is biztosít.

A műszaki megoldás újszerűsége a zajcsillapító panel többrétegű kialakítása egymástól lényegesen eltérő tömegsűrűségű anyagokkal. A külső részek anyaga gumiőrlemények, textilapríték, valamint poliuretán bázisú műgyanta keverékéből készült préstechnológiával, biztosítva a panel kellő mechanikai szilárdságát. A panel középső része laza textilapríték, ami hangcsapdaként funkcionálva a panel átlag feletti zajcsillapítását tette lehetővé.